Ferenczi Attila játékelmélet-kutató, -fejlesztő, szakíró a kultúra pályán való megjelenéséről és a játékstílusról kifejtette: Pozsonyi korában a szintetizáló, holisztikus, „művészi felfogású” gondolkodásmód volt a jellemző, ami mára eltűnt. Kis János futsaledző, szakíró emlékeztetett: Pozsonyi szerint a stílus és az összjáték nem cél, hanem eszköz arra, hogy a játékos gólt szerezzen. Hangsúlyozta: fontos a kis közösségekkel folytatott diskurzus, a múltunk tisztelete és a szellemiség átvitele, amelyben Pozsonyi példakép és híd lehet. Székely Zsolt, a Sándor Károly Labdarúgó-akadémia szakmai igazgatója az MTK-stílus jellegzetességeit mutatta be a kezdetektől napjainkig. Görgényi István olimpiai bajnok vízilabdaedző a csoportdinamikai meccselemzésről beszélt.
Mitrovics Miklós, az NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézet tudományos főmunkatársa bemutatta, milyen volt Pozsonyi Imre játékosként, csapatkapitányként, edzőként és építészként, és szólt a labdarúgó Lengyelországban töltött időszakáról is.
Sz. Nagy Tamás főként Pozsonyi csapatkapitányi tevékenységét és annak jelentőségét elemezte, hogyan hatott ez az MTK-stílus kialakulására. Szente-Varga Mónika Pozsonyi 1924-ben Barcelonában kiadott könyvét – amit a jövőben a tervek szerint magyar nyelvre is lefordítanak – mutatta be a korabeli spanyol politika és társadalom kontextusában.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!