1950-ben egy nagyon furcsa világbajnokságot rendeztek Brazíliában. Eleve nagyon kevés nemzet vett rajta részt, a nemrég véget ért háború, az európaiaknak messze lévő színhely és egyéb okok miatt végül is csak 13 ország kezdte meg a versengést.
Az utókor számára nehezen érthető az is, hogy ezt a 13 országot két darab négyes, egy hármas és egy kettes csoportba sorsolták, a csoportgyőztesek pedig körmérkőzés alapján döntötték el, ki legyen a világbajnok.
Végül úgy jött ki a lépés, hogy az utolsó meccs döntött mindenről: a házigazda Brazíliának már a döntetlen is világbajnoki címet ért volna Uruguay ellenében, utóbbiak csak győzelem esetén nyerhették el a Jules Rimet-kupát.
Mai fejjel szintén megdöbbentő az a hozzáállás, amellyel Brazíliában kezelték a döntőnek is beillő mérkőzést: lényegében előre megünnepelték a sikert, fogadások ünnepségek, felvonulások, beszédek sorjáztak egymás után a győztes brazilokat éltetve, még az újságok is előre megírták, hogy Brazília lett a világbajnok – akik viszont mégsem nyerték meg a tornát.
Mert ugyan Friaca révén megszerezték a vezetést, a két uruguayi támadó, Schiaffino és Ghiggia góljaival mégis az esélytelenebbnek gondolt válogatott győzött, és nyerte el a világbajnoki trófeát.
Az előre megünnepelt, de végül elmaradt világbajnoki cím szó szerint sokkolta Brazíliát. Többen már a helyszínen öngyilkosok lettek, s a mélybe vetették magukat a Maracana tetejéről, ahol 210-220 ezer ember zsúfolódott össze – ez a mai napig világrekord.
Az öngyilkossági hullám még napokig eltartott, de az egész nemzet még nagyon sokáig nem tudta megemészteni a vereséget. A drámai események, az általa okozott sokk és az öngyilkosságok révén külön nevet is kaptak a történtek,
ha Brazíliában valaki azt mondja: Maracanaco, mindenki az 1950-es elbukott döntőre gondol. Még évtizedek múlva is, ha Uruguay volt az ellenfél, a brazil újságok óvatos félelemmel említették meg a Maracanában történteket.
Brazília négy évvel később sem lett világbajnok, akkor az Aranycsapat ütötte ki őket a negyeddöntőben. Végül, 1958-ban ültek fel a trónra, az akkor 18 éves géniusz, Pelé vezetésével – Brazília pedig azóta már öt világbajnoki trófeánál tart.