Angliában gyakran túllépik azt a bizonyos határt a szurkolók, amikor a csapatuk rossz szereplésére, esetleg egy-egy általuk rossznak vélt bírói döntésre elfogadhatatlan módon reagálnak, és fenyegetőzésbe kezdenek. Február végén Graham Potter vezetőedző vallott arról, hogy ő és a családja halálos fenyegetéseket kap, mert a Chelsea gyengélkedik. De Potter egyik elődje, Avram Grant is volt hasonló helyzetben, akinek még 2008-ban a klub edzőközpontjába méregnek látszó port küldtek (később kiderült, hogy ártalmatlan anyagról volt szó).
A drukkerek olykor a futballistákon és a játékvezetőkön vezetik le a dühüket. A Premier League bírói közül Mike Deannek néhány hét pihenőre és rendőri segítségre volt szüksége, amikor 2021-ben két általa kiosztott piros lap miatt fenyegették őt és a családját a szurkolók. Sajnos Bukayo Sakának, Marcus Rashfordnak és Jadon Sanchónak is van ilyen tapasztalata. Őket azért vették elő a fanatikusok, mert a 2021-es Európa-bajnokság döntőjében mindhárman büntetőt hibáztak, Anglia pedig így veszített Olaszország ellen. A Crystal Palace védője, Joachim Andersen azért lett közellenség a Liverpool-szurkolók szemében, mert a két csapat mérkőzésén némi kakaskodást követően lefejelte őt Darwin Núnez, a Vörösök játékosa. A bajnoki 1-1-es döntetlennel ért véget, a Pool szurkolói a csalódottságukat a dán játékoson vezették le, aki az éjszaka folyamán három-négyszáz halálos fenyegetést kapott.
Olaszországban a tettek mezejére léptek
Persze – mint az az Origó gyűjtéséből kiderül – az ehhez hasonló esetek nem csak Angliára jellemzőek. Az olasz élvonalban szereplő Locri női futsalcsapata 2015-ben a ’Ndrangheta maffiaszervezet fenyegetése miatt nem lépett pályára. Ferdinando Armeni elnök és az alelnök távozását követelve kiszúrták az autók kerekét, illetve üzenetet hagytak neki a hátsó ülésen, a kislánya helyén, amelyben annyi állt: Ki szokott itt ülni?
A klubelnök állandó terrorban élt. Jelenleg a Sampdoria tulajdonosa sincs jobb helyzetben, akire azért fújnak a drukkerek, mert szerintük nem invesztál eleget a csapatba. A távozását követelve néhány hete egy levágott disznófejet küldtek neki és az igazgatótanács egy másik tagjának, mondván, hogy az ő fejük lesz a következő. Massimo Ferrero klubtulajdonos elárulta, nem ez volt az első ilyen eset, korábban pisztolygolyókat küldtek a fizenzei és római otthonába.
– Hetvenéves vagyok és meg akarnak ölni? Amúgy is már egy két lábon járó hulla vagyok, jóformán már az kicsinál, hogy így látom szerepelni a Sampdoriát. Továbbra is a lelátóról fogom nézni a meccseket, ha élve jövök el, az azt jelenti, hogy sikerült békét kötnünk, viszont ha nem, akkor hullazsákban távozom, ahogy azt akarják – üzent a szurkolóknak Ferrero.
A pisztolygolyó küldése mondhatni bevett szokás Olaszországban, korábban olyan nagy csapatok vezetői is kaptak hasonló üzenetet, mint az Inter vagy az AC Milan.
Kolumbiában a gyilkosságtól sem riadtak vissza
A legsúlyosabb esetek viszont Dél-Amerikában történtek. A Corinthians egykori és mostani játékosai Cassio és Willian, valamint a kolumbiai Mateus Uribt, Carlos Bacca és Wiliam Tesillo fenyegetésekkel „megúszták”, hogy a szurkolók szerint rossz fát tettek a tűzre, de Erik Lamela öccsét még el is rabolták, amikor az argentin futballista néhány éve az AS Romától a Tottenhamhez igazolt. Még korunk egyik legnagyobb labdarúgójának, Lionel Messinek a családját is megfenyegették, tüzet nyitottak az apósa boltjára.
Kolumbiában már-már komoly bűncselekménnyel ér fel, ha egy rangos tornán meccset befolyásoló hibát követ el egy játékos. Andrés Escobar 1994-ben az életével fizetett azért az öngólért, amit az Egyesült Államok elleni vb-meccsen rúgott. Tizenkétszer lőttek rá egy parkolóban.
További részleteket az Origó cikkében olvashatnak.
Borítókép: Andrés Escobar ezért az öngólért az életével fizetett (Fotó: AFP/Romeo Gacad)
