A bojkott elvette élete lehetőségét, végül a fiával jutott el olimpiára

Az első atlétikai világbajnokságon döntős volt, olimpiára azonban versenyzőként sosem jutott el Juha Olga. Élete lehetőségétől a Los Angeles-i olimpia bojkottja fosztotta meg a magyar magasugrót.

Fotó: Mérei László

– Rettentően büszke voltam arra, hogy ott vannak a közvetlen közelemben az atlétika legnagyobb sztárjai, olyanok, mint az amerikai Carl Lewis, Greg Foster és Edwin Moses, az akkor még szovjet Szergej Bubka, a később titkaikat felfedő NDK-sok, Marita Koch, Marlies Göhr és Heike Drechsler, no és az olasz sprinterek, Pietro Mennea és a szép nevű Pierfrancesco Pavoni, aki nagyon csábosan tekintgetett rám. Női magasban ketten is ugorhattunk a fináléban. A döntő előtti éjszakán annyira izgultunk, hogy aludni alig tudtunk, ezért másnap a pályán sem voltunk igazán acélosak. Nekem a 8., Sterk Katalinnak a 12. hely jutott, a legjobbunkkal előbb végeztünk volna. Én a döntőben 188-at ugrottam, nem sokkal később Londonban viszont már 197-et – idézte fel helsinki élményeit az SzPressz Hírszolgálatnak Juha Olga.

A magyar válogatott több biztató eredményt ért el az első világbajnokságon, egy évvel később azonban az olimpia kimaradt az életükből, a szovjetek vezette bojkott miatt Magyarország nem küldött sportolókat Los Angelesbe.

– Amilyen szép emlék számomra az 1983-as világbajnokság, annyira vagy még inkább fájó seb az egy évvel későbbi Los Angeles-i olimpia, ahová a bojkott miatt nem utazhattunk el. A 197 centiméteres magyar rekordommal megvolt az olimpiai szintem, ahogy emlékeim szerint a távolugró Szalma Lászlónak és Vanyek Zsuzsának, valamint a hármasugró Bakosi Bélának is, nem volt teher rajtunk, de sajnos nem élhettünk életünk nagy lehetőségével, mert a hidegháborús politikai döntés csúnyán betett nekünk. És még sok más sporttársunknak, akiknek a Los Angeles-i lehetett volna az első és kora szerint az utolsó olimpiájuk.

Fájdalmas aktualitást ad az akkor történteknek, hogy a 2024-es olimpia előtt ismét reális veszélynek tűnik, hogy bizonyos országok a bojkott mellett döntenek.

Juha sportolóként később sem jutott elő olimpiára. 1988-ban, a szöuli játékok évében született első gyermeke, Lékai Máté, aki viszont 2012-ben, Londonban a magyar kézilabda-válogatott tagjaként szerepelhetett ötkarikás játékokon. Máté öccse, Soma labdarúgókapus lett, az NB II-ben véd.

– Egyik fiamat sem tudtam beoltani az atlétika szeretetével, mindkettőjüket a csapatjátékok lendülete és változatossága fogta meg, és ezt tudomásul is vettem. Máté csodálatra méltó pályát futott be, nekem pedig az okozott nagy boldogságot, hogy „sportanyukaként” elkísérhettem a londoni olimpiára, ahol nagyon sokat tett azért, hogy a válogatott a negyedik helyen végezhessen. A sport ma is életem része, hetente 2-3-szor a konditeremben szorgoskodom, síelni és biciklizni is szoktam, olykor még korcsolyázni is. Tartom a kapcsolatot az atlétabarátaimmal, és magától értetődő, hogy az augusztusi világbajnokságot sem hagyom ki, ha végre már mi is házigazdák lehetünk. Be is írtam már a naptáromba augusztus 22-ét, a férfimagasugrás döntőjének a napját, meg persze 27-ét is, amikor a nők döntik el az érmek sorsát – mondta az SzPressz Hírszolgálatnak Juha Olga.

A budapesti atlétikai világbajnokság augusztus 19. és 27. között zajlik a magyar fővárosban.

Borítókép: Juha Olga a léc fölött (Fotó: Mérei László)