A világbajnokságon Tamperében 14.20-kor rendezik az Egyesült Államok–Lettország bronzmeccset, 19.20-kor pedig a Kanada–Németország döntőt; az érmes helyosztók előtt pedig beiktatták a Hall of Fame legújabb tagjait. Köztük Szélig Viktort. Az IIHF decemberben jelentette be, hogy a nem tradicionális hokis nemzetek képviselőjének járó Torriani-díjat és a vele járó Hall of Fame-tagságot 2023-ban az egykori válogatott hátvéd, a Hydro Fehérvár AV19 jelenlegi általános igazgatója kapja. Az indoklás szerint a sportág történetének egyik leghűségesebb és legkitartóbb játékosa Szélig, akinél nemzeti és nemzetközi szinten kevés játékos futott be hosszabb és sikeresebb karriert.
A 47 éves Szélig először 1992-ben képviselte nemzetközi szinten Magyarországot, az U18-as Európa-bajnokság harmadik vonalában, a C csoportban. Később 21 felnőtt vb-n játszott, és legnagyobb sikere a 2008-as, szapporói élvonalba jutás, illetve a 2009-es elit vb-s szereplés volt. A válogatottól 2013-ban vonult vissza, az aktív játékkal 2015-ban hagyott fel. Magyar és francia bajnok. Visszavonulását követően előbb Brianconban, majd 2016-tól Székesfehérváron klubvezető.
Szélig Viktor először azt hitte, viccelnek vele
Szélig a beiktatási ceremónián bevallotta: amikor Luc Tardif, az IIHF elnöke decemberben felhívta őt, hogy beválasztották a hírességek közé, azt hitte, ez valami tréfa, vicc, ugratás. Majd amikor világossá vált számára, hogy nem az, hanem igaz történet, akkor feltette magának a kérdést: miért éppen ő? Kereste a válaszokat, és arra jutott, mert bármi megtörténhet.
Ünnepi beszédében felelevenítette: már az is furcsa volt, hogy jégkorongozó lett, hiszen családjában röplabdáztak. Játékosként játszott olyan világbajnokságon, ahol a C csoportban maradásért küzdöttek, és álmában nem gondolta volna, hogy eljut az A csoportig. Kitért arra is, szimbolikusnak tartja, hogy az ünnepségen ismét ráadták az 5-ös számú válogatott mezét, ő pedig éppen az ötödik magyar, aki bekerült a Hírességek Csarnokába. Három szakembert emelt ki, akinek a legtöbbet köszönheti hokisként: nevelőedzőjét, Kercsó Árpádot, a magyar válogatott volt szövetségi kapitányát, Pat Cortinát, valamint Luciano Basilét, aki a francia Brianconban dolgozott vele edzőként és klubigazgatóként.
– A díj szól a csapattársaimnak, a magyar jégkorongnak. Most nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy átvehettem, és kapitányként beszédet tarthattam itt. A válogatott hétévente jutott fel az elitbe, idén sajnos megint kiestünk. Remélem, nem kell újabb hét évet várni, hogy visszakerüljünk – mondta Szélig.
Szélig Viktor előtt a tavaly augusztusban elhunyt Pásztor György, valamint Schell László, a 2009-ben eltávozott ifjabb Ocskay Gábor, illetve Kovács Zoltán került a Hírességek Csarnokába magyarként.
A magyar kiválóság mellett olyan legendák érdemelték ki idén a Hall of Fame-tagságot, mint a svédek olimpiai és világbajnoka, a Stanley Kupa-győztes Henrik Zetterberg, vagy a szintén NHL-bajnok francia Cristobal Huet, valamint az amerikai Brian Leetch, a brit Jimmy Foster és a kanadai Caroline Ouellette. Rajtuk kívül a svájci Sandra Dombrowski, a finn Kalervo Kummola és Kimmo Leinonen került be a sportág halhatatlanjai közé.
FRISSÍTÉS!
A harmadik helyért: Lettország–Egyesült Államok 4-3 (2-2, 0-0, 1-1, 1-0) – hosszabbítás után. A lettek történetük során először végeztek dobogón a vb-n, eddigi legjobbjuk a hetedik helyezés volt.
A döntőben: Kanada–Németország 5-2 (1-1, 1-1, 3-0), gólszerzők: Blais (11., 45.), Crouse (38.), Toffoli (52.), Laughton (59.), illetve Peterka (8.), Fischbuch (34.). A tengerentúliaknak ez a 28. vb-aranyérme, amellyel az örökrangsorban immár egyedül állnak az élen, megelőzve a szovjet-orosz csapatot.
Borítókép: Szélig Viktor óriási elismerésben részesült (Forrás: Nemzeti Sport)
