Magnus Carlsen sokkolta a sakktársadalmat, amikor tavaly bejelentette, hogy lemond a világbajnoki címéről. Kétszeresen is Ting Li-zsen ölébe hullott a korona. Korábban már kétszer előállt hasonló helyzet a sakk történetében. Igaz, mindhárom eset különbözik egymástól, csupán annyi a közös bennük, hogy a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) mindannyiszor rögtönözni kényszerült, hogy utódot találjon.

Aljechin az egyetlen, aki világbajnokként hunyt el
A professzionális sakkozás hajnalán nem létezett pontos szabályok és menetrend szerint lefektetett világbajnoki rendszer, az hívhatta ki a regnáló világbajnokot, aki erre méltó volt és előteremtette a címmérkőzés díjalapját.
Az 1938-ban rendezett úgynevezett AVRO-verseny – amely a szponzorként fellépő holland telekommunikációs vállalat nevét viselte – volt hivatott változtatni ezen a szisztémán. Noha hivatalosan nem töltötte be ezt a szerepet, mégis mindenki úgy tekintett a viadalra, hogy majd a győztes lehet a világbajnok Alexandr Aljechin kihívója.
Sokak szerint az AVRO-verseny a mai napig minden idők legrangosabb tornája volt, amit alátámaszt, hogy az uralkodó (Alexandr Aljechin) mellett két korábbi (José Raúl Capablanca, Max Euwe) és egy leendő világbajnok (Mihail Botvinnik) is az indulók között volt.
Rajtuk kívül két amerikai, Reuben Fine és Samuel Reshevsky, a cseh Salo Flohr és az észt Paul Keres alkotta a nyolcfős mezőnyt. Mintha manapság Magnus Carlsen, Garri Kaszparov, Viawanathan Anand és Ting Li-zsen részvételével rendeznének versenyt.
A viadalt Paul Keres nyerte (még észt színekben), Aljechin ötvenszázalékos eredménnyel a holtversenyes negyedik (a Berger-pontszámítás szerint végül a hatodik) helyen végzett. Keresnek mégsem adatott meg, hogy kihívja Aljechint, mert közbeszólt a világháború. A világégés alatt ő maga történetesen észtből kényszerűen szovjet lett, majd a német megszállás tovább bonyolította a helyzetét. Ráadásul megváltozni látszottak az erőviszonyok, Botvinnik sorra nyert a szovjet bajnokságokat, a háború után már őt tekintették potenciális kihívónak. Ajechin az ellene esedékes címmérkőzésre készült, amikor 54 évesen elragadta a halál.