Lisztes Krisztián példája az MLSZ kimutatása szerint is sokat ér

Durván a másfélszeresére nőtt a magyar fiatalok játékideje a labdarúgó NB I 2022–23-as idényében az előző évadhoz képest, de nemzetközi szinten még mindig jelentős a lemaradásunk. A Magyar Labdarúgó-szövetség továbbra is ösztönzi a magyar tehetségek beépítését, a minőségi munkára igyekszik helyezni a hangsúlyt, de a klubokkal és az akadémiákkal osztozik a felelősségen, hogy képes-e előrelépni a magyar futball.

2023. 06. 15. 6:00
Lisztes Krisztián, MLSZ
Budapest 20230506 Labdarúgás 2023 NBI NB1 OTP Bank Liga Ferencváros FTC Kisvárda Fotó Török Attila Nemzeti Sport ifj Lisztes Krisztián öröm Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyar játékosok, fiatalszabály, fiatal játékpercek – széles körben ismertté vált bűvös szavak a magyar labdarúgásból, amelyek a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) és a klubok közötti kötélhúzás hívószavai is egyben. Az MLSZ azzal érvel: hosszú távon a magyar futball valamennyi szereplőjének közös felelőssége az, hogy helyzetbe hozzák a magyar tehetségeket, ám a klubok gyakran a saját érdekeiket helyezik előtérbe rövid távú céljaik elérése érdekében.

Barczi Róbert, MLSZ
Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója

Áttörésről korai lenne beszélni, Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója mégis örömmel számolt be arról, hogy a mögöttünk hagyott 2022–23-as idényben az NB I-ben a huszonegy éven aluli magyar fiatalok durván másfélszer annyi lehetőséget kaptak, mint az előző évadban. Íme, a beszédes számok:

U21-es játékosok játéklehetősége az NB I-ben2021–222022–23
Játékpercek összesen23 29134 038
Pályára lépett fiatalok száma4964
Átlagosan pályán töltött idő475,33531,84

Természetesen mindez klubok szerinti bontásban különösen érdekes. A számok az egyes kluboknál a fiatalok összesített játékpercét mutatják.

2021-222022–23
MTK6086Honvéd6592
Gyirmót4139Puskás Akadémia5076
Debrecen3846ZTE3811
Puskás Akadémia3701Vasas3455
Paks2904Mezőkövesd2933
ZTE2139Kecskemét2576
Ferencváros234Kisvárda2380
Fehérvár91Paks2364
Kisvárda64Újpest2141
Honvéd34Debrecen1601
Újpest31Ferencváros946
Mezőkövesd2Fehérvár163

A számokból több következtetés olvasható ki. 

A 2021–22-es idényben az NB I-es mezőny fele lényegében negligálta a fiatal játékosokat, úgy is fogalmazhatunk, nem tartott igényt a szerepeltetésükből származó MLSZ-forrásra.

A Vidi nem bízik a fiatalokban

Csak a Puskás Akadémia, a ZTE és a Paks mutat következetességet.

A Honvédnál gyökeres változás következett be, ami valószínűleg nem azzal a felismeréssel járt együtt, hogy megéri a fiataloknak lehetőséget adni, sokkal inkább anyagi megfontolás állhat e lépés mögött. Bár úgy is feltehetjük a kérdést, hogy a 2021–22-es évadban az akadémiájáról korábban méltán híres Honvédnál vajon miért fordultak el a fiataloktól.

A Honvéd és a Vasas példája a mögöttünk hagyott idényben akár azt is üzenheti, kockázatos a fiatalokra építeni.

A Ferencváros számadatából azt olvashatjuk ki, egy fecske (Lisztes Krisztián) nem csinál nyarat, de legalább a Fradi is rádöbbent, magyar fiatalok nélkül nincs jövő.

A Fehérvár adatai azt sugallják, a klub inkább újabb és újabb játékosok igazolásával próbálkozik (miként az 1,2 milliárdos költekezés híre bejárta a sajtót), mint hogy komolyan vegye az utánpótlás-nevelést.

 

Érdekes a nemzetközi kitekintés is. Magyarországon a fiatalok valamivel több lehetőséget kapnak, mint Svájcban (26 134 perc) és Ausztriában (28 829), de kevesebbet, mint Horvátországban (42 288), Szlovákiában (48 579), Dániáról (55 387) már nem is beszélve.

 

Az akadémiákat nem az MLSZ ellenőrzi

A magyar labdarúgás központi irányításának van egy sajátos vonása. Az U14-es korosztállyal bezárólag az MLSZ ellenőrzi a klubokban folyó munkát, e fölött, az akadémiák működését viszont egy állami szerv, a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ), amely a támogatás szétosztását is koordinálja. Ennek egyenes következménye, hogy az akadémiák nem feltétlenül tartják szükségesnek az MLSZ-vel való szoros kapcsolattartást, ami az egységes szakmai munka rovására mehet. Ennek több tünete van, így például az utánpótlás-bajnokságok versenykiírásának megváltozása, de az MLSZ által javasolt mérések, adatok átadásának hatékonyságán is javítani kell.

Bár jobb a viszony, mint korábban, Barczi Róbert nem is tagadja, növelné a szakmai munka hatékonyságát, ha az NB I-es klubokkal és az akadémiákkal még olajozottabb lenne az együttműködés, de nem akar leragadni ennél a vitánál. Amondó, ha a 14 éves korosztállyal bezárólag tökéletesen felépítik a rendszert, akkor annak már jól kell működnie. Így igaz, hiszen az akadémiai képzést meghatározza, hogy az elit műhelyekbe milyen képességű játékosok kerülnek be.

Persze az akadémiák felelőssége e tekintetben is megkerülhetetlen, hiszen az akadémiákra, az U15-ös csapatokba felerészben olyan játékosok nyernek felvételt, akik korábban – tehát az U14-es korosztállyal bezárólag – már eleve ott nevelkedtek.

Barczi Róbert óvatosan arra figyelmeztet, addig kellene minden elemében működőképes rendszert kialakítani, ameddig Magyarországon a labdarúgás – legalábbis a szomszédos országokkal összehasonlítva – kivételes anyagi lehetőségeket élvez. Mindezt úgy is érdemes megfogalmazni, most kell befektetni a jövőbe, hogy később, a szűkösebb időkben lehessen élvezni a munka gyümölcseit.

Fókuszban a minőség

Az MLSZ stratégiájában a 2010–20 közötti időszakban a lemaradás ledolgozása volt a prioritás az infrastruktúra, a létszám, az anyagi stabilitás területén, de a 2020–25 közötti periódusban már a minőségi munka van fókuszban. Az MLSZ továbbra is kiemelt figyelmet fordít az edzőképzésre (három év alatt több mint 300 kurzust tartottak), az edzőket immár videós anyaggal támogatott feladattár segíti az edzések megtervezéséhez, többirányú kommunikációs panel (TalentX) is segíti a munkát. Az úgynevezett tehetségközpontok már az óvodák szakmai munkáját is segítik partneri szerződésekkel, sőt az MLSZ a külföldön élő magyar fiatalokat is figyeli. A szövetség 88 külföldön élő magyar ifjúval áll kapcsolatban, közülük 25-en kaptak meghívót a különböző korosztályos válogatottakba. (Friss és aktuális példa a Miamiben élő Pintér Dániel, akit azért is kapott fel a sajtó e napokban, mert Lionel Messi klubtársa lett.)

Borítókép: Lisztes Krisztián bizonyos szempontból az MLSZ reklámembere (Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.