Lisztes Krisztián példája az MLSZ kimutatása szerint is sokat ér

Durván a másfélszeresére nőtt a magyar fiatalok játékideje a labdarúgó NB I 2022–23-as idényében az előző évadhoz képest, de nemzetközi szinten még mindig jelentős a lemaradásunk. A Magyar Labdarúgó-szövetség továbbra is ösztönzi a magyar tehetségek beépítését, a minőségi munkára igyekszik helyezni a hangsúlyt, de a klubokkal és az akadémiákkal osztozik a felelősségen, hogy képes-e előrelépni a magyar futball.

Budapest 20230506 Labdarúgás 2023 NBI NB1 OTP Bank Liga Ferencváros FTC Kisvárda Fotó Török Attila Nemzeti Sport ifj Lisztes Krisztián öröm Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila

Magyar játékosok, fiatalszabály, fiatal játékpercek – széles körben ismertté vált bűvös szavak a magyar labdarúgásból, amelyek a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) és a klubok közötti kötélhúzás hívószavai is egyben. Az MLSZ azzal érvel: hosszú távon a magyar futball valamennyi szereplőjének közös felelőssége az, hogy helyzetbe hozzák a magyar tehetségeket, ám a klubok gyakran a saját érdekeiket helyezik előtérbe rövid távú céljaik elérése érdekében.

Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója

Áttörésről korai lenne beszélni, Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója mégis örömmel számolt be arról, hogy a mögöttünk hagyott 2022–23-as idényben az NB I-ben a huszonegy éven aluli magyar fiatalok durván másfélszer annyi lehetőséget kaptak, mint az előző évadban. Íme, a beszédes számok:

U21-es játékosok játéklehetősége az NB I-ben	2021–22	2022–23
Játékpercek összesen	23 291	34 038
Pályára lépett fiatalok száma	49	64
Átlagosan pályán töltött idő	475,33	531,84

Természetesen mindez klubok szerinti bontásban különösen érdekes. A számok az egyes kluboknál a fiatalok összesített játékpercét mutatják.

2021-22		2022–23
MTK	6086	Honvéd	6592
Gyirmót	4139	Puskás Akadémia	5076
Debrecen	3846	ZTE	3811
Puskás Akadémia	3701	Vasas	3455
Paks	2904	Mezőkövesd	2933
ZTE	2139	Kecskemét	2576
Ferencváros	234	Kisvárda	2380
Fehérvár	91	Paks	2364
Kisvárda	64	Újpest	2141
Honvéd	34	Debrecen	1601
Újpest	31	Ferencváros	946
Mezőkövesd	2	Fehérvár	163

A számokból több következtetés olvasható ki. 

A 2021–22-es idényben az NB I-es mezőny fele lényegében negligálta a fiatal játékosokat, úgy is fogalmazhatunk, nem tartott igényt a szerepeltetésükből származó MLSZ-forrásra.

A Vidi nem bízik a fiatalokban

Csak a Puskás Akadémia, a ZTE és a Paks mutat következetességet.

A Honvédnál gyökeres változás következett be, ami valószínűleg nem azzal a felismeréssel járt együtt, hogy megéri a fiataloknak lehetőséget adni, sokkal inkább anyagi megfontolás állhat e lépés mögött. Bár úgy is feltehetjük a kérdést, hogy a 2021–22-es évadban az akadémiájáról korábban méltán híres Honvédnál vajon miért fordultak el a fiataloktól.

A Honvéd és a Vasas példája a mögöttünk hagyott idényben akár azt is üzenheti, kockázatos a fiatalokra építeni.

A Ferencváros számadatából azt olvashatjuk ki, egy fecske (Lisztes Krisztián) nem csinál nyarat, de legalább a Fradi is rádöbbent, magyar fiatalok nélkül nincs jövő.

A Fehérvár adatai azt sugallják, a klub inkább újabb és újabb játékosok igazolásával próbálkozik (miként az 1,2 milliárdos költekezés híre bejárta a sajtót), mint hogy komolyan vegye az utánpótlás-nevelést.

Érdekes a nemzetközi kitekintés is. Magyarországon a fiatalok valamivel több lehetőséget kapnak, mint Svájcban (26 134 perc) és Ausztriában (28 829), de kevesebbet, mint Horvátországban (42 288), Szlovákiában (48 579), Dániáról (55 387) már nem is beszélve.

Az akadémiákat nem az MLSZ ellenőrzi

A magyar labdarúgás központi irányításának van egy sajátos vonása. Az U14-es korosztállyal bezárólag az MLSZ ellenőrzi a klubokban folyó munkát, e fölött, az akadémiák működését viszont egy állami szerv, a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ), amely a támogatás szétosztását is koordinálja. Ennek egyenes következménye, hogy az akadémiák nem feltétlenül tartják szükségesnek az MLSZ-vel való szoros kapcsolattartást, ami az egységes szakmai munka rovására mehet. Ennek több tünete van, így például az utánpótlás-bajnokságok versenykiírásának megváltozása, de az MLSZ által javasolt mérések, adatok átadásának hatékonyságán is javítani kell.

Bár jobb a viszony, mint korábban, Barczi Róbert nem is tagadja, növelné a szakmai munka hatékonyságát, ha az NB I-es klubokkal és az akadémiákkal még olajozottabb lenne az együttműködés, de nem akar leragadni ennél a vitánál. Amondó, ha a 14 éves korosztállyal bezárólag tökéletesen felépítik a rendszert, akkor annak már jól kell működnie. Így igaz, hiszen az akadémiai képzést meghatározza, hogy az elit műhelyekbe milyen képességű játékosok kerülnek be.

Persze az akadémiák felelőssége e tekintetben is megkerülhetetlen, hiszen az akadémiákra, az U15-ös csapatokba felerészben olyan játékosok nyernek felvételt, akik korábban – tehát az U14-es korosztállyal bezárólag – már eleve ott nevelkedtek.

Barczi Róbert óvatosan arra figyelmeztet, addig kellene minden elemében működőképes rendszert kialakítani, ameddig Magyarországon a labdarúgás – legalábbis a szomszédos országokkal összehasonlítva – kivételes anyagi lehetőségeket élvez. Mindezt úgy is érdemes megfogalmazni, most kell befektetni a jövőbe, hogy később, a szűkösebb időkben lehessen élvezni a munka gyümölcseit.

Fókuszban a minőség Az MLSZ stratégiájában a 2010–20 közötti időszakban a lemaradás ledolgozása volt a prioritás az infrastruktúra, a létszám, az anyagi stabilitás területén, de a 2020–25 közötti periódusban már a minőségi munka van fókuszban. Az MLSZ továbbra is kiemelt figyelmet fordít az edzőképzésre (három év alatt több mint 300 kurzust tartottak), az edzőket immár videós anyaggal támogatott feladattár segíti az edzések megtervezéséhez, többirányú kommunikációs panel (TalentX) is segíti a munkát. Az úgynevezett tehetségközpontok már az óvodák szakmai munkáját is segítik partneri szerződésekkel, sőt az MLSZ a külföldön élő magyar fiatalokat is figyeli. A szövetség 88 külföldön élő magyar ifjúval áll kapcsolatban, közülük 25-en kaptak meghívót a különböző korosztályos válogatottakba. (Friss és aktuális példa a Miamiben élő Pintér Dániel, akit azért is kapott fel a sajtó e napokban, mert klubtársa lett.)

Borítókép: Lisztes Krisztián bizonyos szempontból az MLSZ reklámembere (Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila)