Lisztes Krisztián példája az MLSZ kimutatása szerint is sokat ér

Durván a másfélszeresére nőtt a magyar fiatalok játékideje a labdarúgó NB I 2022–23-as idényében az előző évadhoz képest, de nemzetközi szinten még mindig jelentős a lemaradásunk. A Magyar Labdarúgó-szövetség továbbra is ösztönzi a magyar tehetségek beépítését, a minőségi munkára igyekszik helyezni a hangsúlyt, de a klubokkal és az akadémiákkal osztozik a felelősségen, hogy képes-e előrelépni a magyar futball.

Budapest 20230506 Labdarúgás 2023 NBI NB1 OTP Bank Liga Ferencváros FTC Kisvárda Fotó Török Attila Nemzeti Sport ifj Lisztes Krisztián öröm Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila

Érdekes a nemzetközi kitekintés is. Magyarországon a fiatalok valamivel több lehetőséget kapnak, mint Svájcban (26 134 perc) és Ausztriában (28 829), de kevesebbet, mint Horvátországban (42 288), Szlovákiában (48 579), Dániáról (55 387) már nem is beszélve.

Az akadémiákat nem az MLSZ ellenőrzi

A magyar labdarúgás központi irányításának van egy sajátos vonása. Az U14-es korosztállyal bezárólag az MLSZ ellenőrzi a klubokban folyó munkát, e fölött, az akadémiák működését viszont egy állami szerv, a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ), amely a támogatás szétosztását is koordinálja. Ennek egyenes következménye, hogy az akadémiák nem feltétlenül tartják szükségesnek az MLSZ-vel való szoros kapcsolattartást, ami az egységes szakmai munka rovására mehet. Ennek több tünete van, így például az utánpótlás-bajnokságok versenykiírásának megváltozása, de az MLSZ által javasolt mérések, adatok átadásának hatékonyságán is javítani kell.

Bár jobb a viszony, mint korábban, Barczi Róbert nem is tagadja, növelné a szakmai munka hatékonyságát, ha az NB I-es klubokkal és az akadémiákkal még olajozottabb lenne az együttműködés, de nem akar leragadni ennél a vitánál. Amondó, ha a 14 éves korosztállyal bezárólag tökéletesen felépítik a rendszert, akkor annak már jól kell működnie. Így igaz, hiszen az akadémiai képzést meghatározza, hogy az elit műhelyekbe milyen képességű játékosok kerülnek be.

Persze az akadémiák felelőssége e tekintetben is megkerülhetetlen, hiszen az akadémiákra, az U15-ös csapatokba felerészben olyan játékosok nyernek felvételt, akik korábban – tehát az U14-es korosztállyal bezárólag – már eleve ott nevelkedtek.

Barczi Róbert óvatosan arra figyelmeztet, addig kellene minden elemében működőképes rendszert kialakítani, ameddig Magyarországon a labdarúgás – legalábbis a szomszédos országokkal összehasonlítva – kivételes anyagi lehetőségeket élvez. Mindezt úgy is érdemes megfogalmazni, most kell befektetni a jövőbe, hogy később, a szűkösebb időkben lehessen élvezni a munka gyümölcseit.

Fókuszban a minőség Az MLSZ stratégiájában a 2010–20 közötti időszakban a lemaradás ledolgozása volt a prioritás az infrastruktúra, a létszám, az anyagi stabilitás területén, de a 2020–25 közötti periódusban már a minőségi munka van fókuszban. Az MLSZ továbbra is kiemelt figyelmet fordít az edzőképzésre (három év alatt több mint 300 kurzust tartottak), az edzőket immár videós anyaggal támogatott feladattár segíti az edzések megtervezéséhez, többirányú kommunikációs panel (TalentX) is segíti a munkát. Az úgynevezett tehetségközpontok már az óvodák szakmai munkáját is segítik partneri szerződésekkel, sőt az MLSZ a külföldön élő magyar fiatalokat is figyeli. A szövetség 88 külföldön élő magyar ifjúval áll kapcsolatban, közülük 25-en kaptak meghívót a különböző korosztályos válogatottakba. (Friss és aktuális példa a Miamiben élő Pintér Dániel, akit azért is kapott fel a sajtó e napokban, mert Lionel Messi klubtársa lett.)

Borítókép: Lisztes Krisztián bizonyos szempontból az MLSZ reklámembere (Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila)