A MiCo Konferencia- és Rendezvényközpont vívóhelyszínén felállított főpást előtt megtelt a lelátó, több mint kétezer néző figyelte a látványos elődöntős, döntős programot.
A háromszoros ötkarikás aranyérmes, tavaly világbajnok Szilágyi Áron a georgiai Beka Bazadze, az üzbég Musza Ajmuratov, az olasz Luca Curatoli és a lengyel Szymon Hryciuk legyőzésével jutott az elődöntőbe, ahol Eli Dershwitzcel csapott össze. Sokáig egyértelműen az történt a páston, amit eltervezett, gyorsabb volt ellenfelénél, látványos és egyértelmű tusokkal már 10-4-re is vezetett. Ezt követően azonban a 2018-ban vb-ezüstérmes amerikai magára talált, fokozatosan felzárkózott, a magyar vívó pedig – aki a nap folyamán addig esélyt sem adott ellenfeleinek – nem tudott váltani, legalábbis eredményesen nem. Dershwitz 13-13-nál egyenlített, és az utolsó két találatot is ő adta.
– Jött egy blokk, egy üresjárat, ellenfelem „leváltott”, picit más ritmusban, sokkal agresszívebben jött, nem tudtam reagálni – elemezte elődöntőjét Szilágyi Áron. – Volt egy-két pechesen kapott találatom, pontosabban inkább határozatlan mozdulatom, amiből nem tudtam kiszabadítani a kardomat, és ahogy nyomta előre a sajátját, ő talált, én meg nem. El is ment az önbizalmam, amikor utolért. Nem jó ezt megélni, mert azt éreztem, hogy a kezemben van ez az asszó.
Arra a kérdésre, hogy ennyi tapasztalattal és ilyen eredményes pályafutással is el tud menni az ember önbizalma, úgy reagált, hogy amikor az ember sorban kap négy-öt-hat találatot, akkor el.
– Nem az általános önbizalmam, hanem az asszón belül, hogy mennyire tudom az ellenfelet fogni középen, mennyire érzem a ritmusát. Amennyire az elején maximálisan azt éreztem, hogy kézben tudom tartani az asszót és rá tudom erőltetni az akaratomat, ez annyira megváltozott.
Az elődöntő menetét elemezve azt mondta, azért nehéz egy ilyen helyzetet kezelni, mert 13-10-nél azt érzi az ember, hogy ha folytatja, amit eddig csinált, akkor vége lesz az asszónak, aztán kap egy tust, meg még egyet, az ellenfél kiegyenlít és ott kellene elgondolkozni, hogy mit is csináljon.