Schmidt Ádám: Az atlétikai vb sikeréért kockáztatni is kellett

Több mint két hete, hogy véget ért Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye, a budapesti atlétikai világbajnokság, amely hatalmas sikert aratott világszerte. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárt tavaly augusztusban nevezték ki az esemény kormánybiztosának. Az Origónak adott interjúban az államtitkár felidézte azt a kételyekkel induló utat, amelyen át végül valóban csodát láthattunk a Nemzeti Atlétikai Központban.

Schmidt Ádámot tavaly május végén nevezték ki sportért felelős államtitkárnak, majd pár hónappal később ő lett az atlétikai világbajnokságért felelős kormánybiztos is. Az Origónak adott interjúban az államtitkár elmondta, a döntéshozók azt látták, hogy a Nemzeti Atlétikai Központ építése és a szervezés kapcsán is csúszás van, Orbán Viktor miniszterelnök pedig úgy döntött, hogy rábízza ezt a feladatot, megkérte, hogy hozzák be a lemaradást, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy erre az eseményre minden magyar ember büszke lehessen.

Az atléták is csodás élményekkel gazdagodtak Budapesten Fotó: Origó/Csudai Sándor

– A Budapest 2023 Nzrt. kilencvenegy százalékban állami tulajdonú cég, kilenc százalékban pedig a Magyar Atlétikai Szövetség volt benne. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség és a kormány közös döntése értelmében ez a cég felelt a világbajnokság megrendezéséért. A cég élén ekkor történt egy változás, kineveztük Németh Balázst elnök-vezérigazgatónak, majd Schmidt Gábor helyettes államtitkárral napokon keresztül ültünk az irodában, és azon gondolkodtunk, kiket nyerhetünk még meg Németh Balázs mellé. 

A legfontosabb az volt, hogy olyan csapatot építsünk fel, amelynek tagjai jelentős szakmai tudással rendelkeznek. Megkerestük azokat a kollégákat, akik az elmúlt  tizenhárom év hazai rendezésű nemzetközi sporteseményeinek szervezésében valamilyen szinten részt vettek. Most nagyon sokan örömmel, büszkeséggel gondolnak az atlétikai világbajnokságra, de egy éve még sok volt a kétely. 

Németh Balázst is győzködnünk kellett, mert az előjelek nem voltak jók. A legfontosabb az volt, hogy felépítsünk egy jó csapatot, utána pedig, hogy utolérjük magunkat, majd az, hogy a saját elképzeléseink szerint alakítsuk a világbajnokság rendezését. Tavaly szeptemberben még felállítottunk egy irányító testületet is, társelnöknek pedig felkértem Fürjes Balázst, valamint Gyulai Miklóst, és a szervezéssel kapcsolatba hozható minden fontos területről meghívtunk egy-egy vezetőt. 

Schmidt Ádám elismerte, voltak kétségei, és csak augusztus 27-én este kezdett megnyugodni. Félelem nem volt benne, mert tudták, hogy ezt a világbajnokságot meg kell rendezni, a kezdése pedig augusztus 19-e. Ezt nem lehetett halasztani, mint egy vizsgát az egyetemen. Kiemelte annak a jelentőségét, hogy ha váratlan helyzet adódott, akkor gyorsan reagáltak, mindig a megoldásra összpontosítottak, ami az önkénteseknek is köszönhető volt. Több mint kétezer-ötszáz önkéntes megközelítőleg százötvenezer munkaórát teljesített a világbajnokság alatt. Minden fronton remekül helyt álltak és mindig segítettek. Ha kellett, a legnagyobb hőségben vizet osztottak, késő este is kísérték a vendégeket, kedvesen, mosolygósan, fáradhatatlanul. Arra a kérdésre, hogy mire a legbüszkébb a világbajnokság szervezésével kapcsolatban, Schmidt Ádám ezt válaszolta:

Sikerült behozni a lemaradást  Fotó: Origó/Polyák Attila

– Amikor államtitkár lettem, nem tudhattam, hogy ki fognak nevezni a világbajnokság kormánybiztosának. Mire ez megtörtént, addigra a sportirányításban már meghirdettük, hogy szeretnénk, ha a jövőben minden kiemelt hazai rendezésű nemzetközi sportesemény túlmutatna a versenynapokon. Olyan felvezető kampányt álmodtunk meg és hajtottunk végre, amire még nem volt példa Magyarországon, de még a világon sem. Az emberekhez közelebb akartuk vinni a sportot, a rendszeres testmozgást, meg akartuk szólítani őket, ehhez pedig eszközként használtuk a világbajnokságot. Ezt párosítottuk azzal, hogy aki a Hétköznapi hős programban részt vett, az kedvezményesen vásárolhatott jegyet a világbajnokságra. 

Ez sokkal erősebb üzenet volt, mintha kitettünk volna hetvenhárom plakátot a kettes villamoson arról, hogy gyertek, mert atlétikai világbajnokság van. Több mint százötvenezer honfitársunk vett részt a Hétköznapi hős programban, és közülük több mint húszezren ki is látogattak a világbajnokságra. A Sulihős programra is nagyon büszkék vagyunk. Kértük az iskolákat, hogy az atlétika jelenjen meg a testnevelés órákon áprilisban és májusban. Ez a program több mint négyszázezer fiatalhoz jutott el, és több mint tízezer fiatalt vendégül is láttunk a világbajnokságon.

Még mindig nagyon jó érzés belegondolni, hogy több mint négyszázezer jegyet sikerült eladnunk, a televíziós közvetítéseken keresztül pedig egymilliárd ember nézte az eseményt. De az is döbbenetes, hogy több mint tizennégyezer cikk született a világbajnokságról, ez huszonnyolc és fél milliárdos elérést jelentett világszerte. 

Az államtitkár elárulta az interjúban, hogy a világbajnokság legemlékezetesebb pillanata számára augusztus 20-a volt, amikor Halász Bence bronzérmes lett államalapításunk ünnepén, különleges nap volt, kiemelkedő protokolláris feladatokkal, rangos vendégekkel. Felelevenítette, hogy a norvég Jakob Ingebrigtsennel tudtott beszélgetni a győzelme után húsz percet, és ahogy ő azt az ötezer métert megnyerte, azt biztosan nem fogja elfelejteni, de ilyen volt a holland Femke Bol győzelme is a végén, aki egy nagy drámából felállva óriási sikert ért el, és szinte felrobbantotta a stadiont. Szerinte az olasz magasugró, Gianmarco Tamberi is elképesztő show-t csinált, az emberek el voltak ragadtatva tőle, mert az atlétikának most nincs egy Usain Boltja, akit a világ minden táján ismernének.

Gianmarco Tamberi a világbajnokság sztárjává vált  Fotó: AFP/Ben Stansall

Az interjúban szóba került, hogy Lord Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke a Medál Plázát is kiemelte, és azt mondta, mostantól enélkül elképzelhetetlen lesz az atlétikai vb.

– Az eredményhirdetés korábban mindig a stadionban zajlott két szám között, de mi azt szerettük volna, hogy legyen más, mint az eddigiek – mondta erre Schmidt Ádám. – Ebben viszont bőven volt kockázat. Itt azt szerettük volna, hogy kapjanak kellő figyelmet és rajongást a sportolók, a szurkolók pedig legyenek minél közelebb a szuperhősökhöz. De azt nem tudhattuk, hogy majd a Medál Plázában tíz, száz vagy több ezer ember lesz. Szerencsére óriási sikere lett, és ez egy újdonság, egy hungarikum, amit most már hozzánk fognak kötni. A szurkolói zónák kialakítása sem volt elvárás a nemzetközi szövetség részéről, de mi az itteni aktivitásokkal is szerettük volna közelebb hozni a világbajnokságot és az atlétikát az érdeklődőkhöz. Ezekre az ingyenes helyszínekre is nagyon sokan kilátogattak. 

Az államtitkár kormánybiztossággal kapcsolatos megbízatása az év végéig szól. Most az a feladatuk elmondása szerint, hogy előkészítsék a Nemzeti Atlétikai Központot az átalakításra. Már elkezdték az egyeztetéseket az Építési és Közlekedési Minisztériummal, mert szeptember 30-án visszaadják a területet a kivitelező konzorciumnak. A Budapest 2023 Nzrt.-vel pedig egyeztetéseket folytatnak arról, hogy készüljön egy olyan hatástanulmány, amely megmutatja, hogy egy ekkora esemény mit jelentett a gazdaságnak, milyen eredményei vannak az országimázs tekintetében, mi lehet a hozadéka a magyar sport és a magyar atlétika számára. Szeretné ezt bemutatni a döntéshozóknak, a kormánynak, és ha van rá igény, a sajtó képviselőinek is, mert ezekből a tapasztalatok nagyon hasznosak lehetnek.

Halász Bence hozta a legnagyobb magyar sikert Fotó: Nemzeti Sport

Adódott a kérdés, hogy ezek segíthetnék-e az esetleges budapesti olimpiai álmot is, és Schmidt Ádám erre ezt válaszolta:

– Az olimpia mindazoknak a csúcsot jelenti, akiknek a sport az életük része. Mi is mindig hangsúlyozzuk, hogy elkötelezettek vagyunk, hogy a hazai olimpiai álom valóra válhasson, de az elsődleges feladatunk, hogy minél eredményesebb legyen a magyar sport. Az atlétikai világbajnokság Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye volt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ide látogató tagjai is azt mondták, hogy ez a rendezés olimpiai szintű volt. Persze ez csak egy sportág, egy esemény, de mindenképpen nagyot lendíthet az ügyön. Egyébként a legnagyobb nyomást is többek között ez jelentette, hogyha itt nincs egy ilyen sikeres rendezés, akkor az olimpiai álomról is felesleges lenne most beszélni. 

Jövőre a magyar csapatok közül a női kosárlabda- és a férfi-kézilabdaválogatott biztosan olimpiai selejtezőt játszik majd. Az interjúban Schmidt Ádám elmondta, kosárlabdában már sikeresen pályáztunk, Sopronban lesz az egyik selejtezőtorna, magyar kosárlabda-válogatott 44 év után lehetne ott újra az ötkarikás játékokon, úgyhogy ez egy korszakos tett lenne. A kézilabdában még csak puhatolózások történtek, de mivel olimpiai év lesz, arra fókuszálnak, hogy hozzunk ide minél több kvalifikációs versenyt. Az interjúban szó esett Gyulai Márton kinevezéséről, aki a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sportszakmai igazgatója lett, és a közeljövő nagy fejlesztéséről, a Hungaroring átépítéséről is.

A teljes interjút ide kattintva olvashatja el. 

Borítókép: Schmidt Ádám büszkén tekint vissza a sikerhez vezető útra (Fotó: Origó/Polyák Attila)