Elek Gábor az új felkérésről: Ezen gondolkodnom sem kellett

Október 30-án a partiumi Mezőfényen immár a harmadik felvonással folytatódik a Magyar Kézilabda-szövetség határon túli edzőképzési programja. Az oktatók, az elismert szakemberek között ott van Elek Gábor, aki tizenhat éven át irányította az FTC női csapatát. A női válogatott korábbi szövetségi kapitánya úgy fogalmazott, erre a felkérésre nem lehetett nemet mondani. Elek Gábor kedves ismerős Erdélyben, így Mezőfényen is.

Forrás: MKSZ

Október 12-én, Dunaszerdahelyen vette kezdetét a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) határon túli edzőképzési programja, néhány nap múlva, október 14–15-én Beregszászon folytatódott, ahol tehát a háború ellenére is van magyar élet. Kárpátalja már a háború alatt, alig egy éve elképesztő lendülettel és lelkesedéssel kapcsolódott be a magyar kézilabdás vérkeringésbe, mondani sem kell, embert próbáló körülmények között. Az október 14–15-i beregszászi eseményre például volt, aki azért nem tudott elmenni, mert útközben két ellenőrzőponton is át kellett volna haladnia, és fennállt a veszélye, hogy ha fennakad, már viszik is – nem edzőnek, hanem a háborúba, katonának.

Dunaszerdehelyi lányok edzés közben. Forrás: MKSZ

Jövő hét végén, október 30-án pedig a partiumi Mezőfényen folytatódik a képzés. A magas színvonalra kiváló szakemberek jelentenek garanciát, Juhász István, az MKSZ sportszakmai igazgatója, Horváth László európai szövetségi (EHF) mesteredző, a képzési központ vezetője, Varga Márta, az 1990-es évek válogatott klasszisa mellett Elek Gábor korábbi női szövetségi kapitány is vállalta a felkérést, aki rögtön az első helyszínen, Dunaszerdahelyen már előadást is tartott, s ott lesz a Partiumban, majd Székelyudvarhelyen és Adán is.

Elek Gábort egy kedves megszállott győzte meg már évekkel ezelőtt 

Elek Gábor, aki jelenleg az Esztergom trénere, tizenhat éven irányított a Ferencváros női csapatát, s többször megfordult már a Székelyföldön. – Ezen a felkérésen nem kellett sokat gondolkodnom. Pontosabban semennyit sem. Ilyen jellegű programban egyébként sem most veszek részt először, ennek elég régi az előtörténete. Évekkel ezelőtt megkeresett egy ismeretlen a Népligetben, és felvázolta elém egy Fradi–Szatmár együttműködés tervét. Ennek a megvalósítása akkor annyira reménytelennek tűnt, hogy azt gondoltam magamban, ez az ember nyilván őrült, de olyan kedvesen megszállott, hogy adjunk neki egy esélyt. Ő volt Kiss Zoli, a program pedig nemcsak megvalósult, de igazi sikertörténet is lett. Amikor például idén meghívtak Szatmárnémetibe, a magyar napokra, egy kerekasztal-beszélgetésre, a helyi edző kollégákkal már régi ismerősként köszönthettük egymást. Most Dunaszerdahelyen kezdtünk, nyugodtan mondhatom, a szakmai töltet mellett igazi családias hangulatban, légkörben. Úgyhogy hasonló várakozással, örömmel megyek majd a Partiumba, Székelyudvarhelyre és Adára is – mesélt a kötődéséről az MKKSZ honlapjának Elek Gábor.

Juhász István hasonló alapállásból vesz részt a képzésben. – Ez a program nekem sokkal többről szól, mint arról, hogyan kell futni, dobni, kézilabdázni. Ez nem szűken vett sportszakmai, hanem nemzeti ügy. Ahogyan a kollégák is mondják, nem határon túli, hanem határtalan. Ha ebből a partiumi, székelyföldi, felvidéki és délvidéki edzők az összetartozás érzése mellett új szakmai ismereteket, értékes tudást is nyernek, az nekem inkább hab a tortán, de a programnak ez természetesen alapvető célja. Az pedig már az igazi „win-win szituáció”, ha a kollégák olyan játékosokat is nevelnek, akik évekkel később a magyar válogatottat erősíthetik – mondta a szakmai igazgató.

Ada a magyar kézilabda kincsesbányája

Amire Juhász István utalt, az több mint remény. Elegendő csupán a magyar kézilabda legdélebbi bástyáját, Adát említenünk. Innen indult többek között a közelmúlt egyik legjobb kapusa, Sterbik Árpád, a felnőtt női válogatottal az év végi világbajnokságra készülő, már az előző vb-n is szerepelt Albek Anna, a nyári, junior Eb-n győztes magyar csapat kulcsfigurája, akit Golovin Vladimir a már tavaly a női válogatott kulcsembereként méltatott, a torna legjobb kapusává választott Zaj Klára, valamint a junior vb-ezüstérmes, a felnőtt nemzeti együttesben is egyre meghatározóbb Ilic Zoran. Az adai utánpótlás is biztosítottnak tűnik, a 2010-es korosztály idén ugyanis szerb országos bajnoki címet nyert.

Albek Anna, a Mosonmagyaróvár és a válogatott erőssége. Forrás: MKCSE

Ami ott bravúr, az a Felvidéken szinte alapvetés, hiszen a Dunaszerdahely a női szakágban minden korosztályban indít együttest a szlovák bajnokságban, és azok meg sem állnak a dobogóig. Az idén először szlovák bajnok felnőtteknek tehát van honnan, miből meríteniük. A székelyudvarhelyi fiatalok ugyancsak a román bajnoki végjátékok sikeres résztvevői, a partiumiak pedig, kihasználva az anyaország földrajzi közelségét, azzal vészelik át a regionális román utánpótlásverseny-rendszer hiányát, hogy a legjobbak a magyar sportakadémiai rendszerhez csatlakozhatnak Debrecenben vagy az MKSZ képzőközpontjához Hajdúnánáson.

 

1700 külhoni fiatal nő fel együtt az itteniekkel

A Magyar Kézilabda-szövetség a trianoni határokon túl több mint 1700, a magyar kézilabdához kötődő, igazolt sportolót tart nyilván, a mennyiség minőséggel és nehezen leírható, a kézilabdán, a sporton messze túlmutató érzelmekkel párosul. Így egyáltalán nem túlzás a partiumi és a székelyföldi utánpótlás nevelésének elősegítésére létrehozott alapítvány neve: Együtt növünk fel.

Borítókép: Elek Gábor előadást tart Dunaszerdahelyen (Forrás: MKSZ)