Golovin megnevezte a jövő válogatottjának legfontosabb játékosait
A szlovéniai Európa-bajnokságon tizenegyedik helyen végzett női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Golovin Vlagyimir a csapatát sújtó sérüléshullámot, a skandináv csapatokkal szemben tapasztalt fizikális lemaradást, és a horvátok elleni mentális blokkot nevezte meg a csalódást keltő szereplés legfőbb okaként. Golovin hatalmas potenciált lát Albek Anna játékában, és egyáltalán nem bánta meg, hogy a gondjai ellenére kihagyott két tapasztalt kézilabdázót az Európa-bajnokságon szerepelt keretből.
Szilágyi László (Ljubljana)
2022. 11. 17. 7:02
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
– A Szlovénia elleni győzelemmel más fénytörést kap az Eb-szereplés? – Győzelemmel fejeztük be a szereplésünket, de nem szabad elhallgatni a problémáinkat. A balátlövő posztot nem tudtuk megoldani az Európa-bajnokságon, kíváncsian várom, hogyan alakul Szöllősi-Zácsik Szandra felépülése. Az Európa-bajnokságon látottak is azt mondatják velem, hogy jelenleg nem tudom elképzelni, ki tudná őt hatékonyan pótolni. Még az is elképzelhető, hogy leporoljuk a három irányítós játékot, amit 2018-ban a világbajnokságot nyert junior válogatottnál alkalmaztunk. De ez speciális taktikai elem, nagyon sok energiát követel a játékosoktól. Ha szeretnénk előrelépni, akkor nem ez lesz a hosszú távú megoldás.
– Az erőnlét és a mentális felkészítés szinte végig téma volt az Eb-n a válogatott szereplésével kapcsolatban. Érdemes ebből levonni következtetéseket? – Kétségtelenül voltak problémáink. A skandináv csapatok elleni jelentkező gond volt igazán aggasztó. Az ellenfél játékosai sokkal nagyobbak voltak, mint a mieink.
– Erre mondta azt találóan, hogy a skandináv csapatok ellen az volt az érzése, mintha könnyű súlyúak játszottak volna a nehéz súlyúak ellen. – A harmadik skandináv csapat, Svédország elleni meccsre elfáradtak a játékosok. A fizikai kimerültség hullámokban jelentkezett, és hiába vitte a játékosokat előre a szívük, a lábuk már nem mindig bírta a terhelést. Ez kiütközött a svédek ellen, de sajnos az összes skandináv csapat ellen jellemző volt ránk. Minden ütközés újabb és újabb terhet jelentett, és a svéd, a dán és a norvég, valamint a magyar játékosok közötti méretkülönbség meghatározó volt. A svédek ellen arra összpontosítottunk, hogy kerüljük az ütközéseket, próbáljuk labda nélkül elindulni az üres területekre, ezzel is tehermentesültek volna a játékosok az ütközés alól, de sajnos ezt nem tudták végig megoldani. Hozzáteszem, ehhez a taktikai elemhez a megfelelő tudás is hiányzott, és egy idő után azzal szembesültek a játékosaink, hogy rögtön megállítják őket. Erre mondtam azt kicsit drasztikusan, hogy a svédek szétvertek, lefárasztottak minket.
Az egyik legjobb emberünk, Klujber Katrin ebbe fáradt bele: az ő testalkatával borzasztó nehéz volt teljesíteni ilyen kőkemény védekezés ellen. De ő töltötte a legtöbb időt a pályán, és ő volt ennek a csapatnak a legfontosabb eleme. Ha Szöllősi-Zácsik itt lett volna velünk, az ellenfél figyelme nem csak Klujberre összpontosul, hanem szétoszlott volna több játékos között.
Egyébként Vámos Petráról is csak jókat tudok mondani. De bármilyen jó megoldásai voltak, a skandináv csapatok általában kivették őt a játékból.
Nem akarok foglalkozni a külső tényezőkkel és a szerencsével sem, de nem volt ideális, hogy zsinórban három skandináv csapattal játszottunk a középdöntőben. Ha az egyikük helyett a nem éppen csúcsformában levő Hollandia jutott volna nekünk, akkor… de hagyjuk is. Még csak annyit jegyeznék meg ezzel kapcsolatban, hogy a másik ágon több olyan mérkőzés is volt, amelyen a napi forma döntött. Románia és Spanyolország ellen is volt sikerélményünk a közelmúltban.
– Több mint egy hét távlatából van megfejtése: mi lehetett a gond a horvátok ellen? – Lehet, hogy teher, stressz nehezedett a játékosokra, és mivel ez a hullám végigsöpört szinte az egész csapaton, borzasztó nehéz volt segíteni a lányoknak. Nyilván az sem segített, hogy miután az első, a Svájc elleni meccset rossz játékkal ugyan, de megnyertük, azt tapasztaltuk, hogy szinte senki sem örült ennek felhőtlenül, pedig ha így lett volna, egyszerűbb lett volna az életünk.
– A tavalyi vb volt az első nagy versenye a válogatott élén. Most előrébb jár a csapat? – Nem. A tavalyi világbajnokságon – igaz, sérülése miatt csak a harmadik meccsen csatlakozott hozzánk, de – ott volt Szöllősi-Zácsik, Bíró Blanka a kapuban, Háfra Noémi nem volt csúcsformában, de akkor is tudott segíteni.
Idén korlátozottak lettek a lehetőségeink, és a balátlövő poszt betöltését nem sikerült megnyugtatóan megoldanunk. Megpróbálkoztunk a kétirányítós játékkal, de nem működött. Hadd jegyezzem meg, hogy amikor szeptemberben találkozott a válogatott keret, beszéltünk a vágyainkról, őszintén hittünk abban, hogy bejuthatunk az Európa-bajnokság legjobb nyolc csapata közé. De a sérülések keresztülhúzták a számításainkat.
A csapat gerincéből kiesett két csigolya.
– Szöllősi-Zácsik hiányában kellett volna egy tapasztalt vezér. Egészséges volt a fiatal és az idősebb játékosok aránya a keretben? – Én örültem volna a legjobban, ha tizennyolc tapasztalt játékos állt volna a rendelkezésemre.
– A keretszűkítésnél kihagyott két idősebb játékost, a csapatkapitány Schatzl Nadine-t és Planéta Szimonettát. Utólag megbánta? – Schatzl és Planéta formája nem volt kielégítő, Planéta helyett Albek Anna került be a keretbe. Szinte mindenki a szegény húszéves átlövőnket kritizálja, többen nem is értették, hogy mit keres az Eb-n. Pedig higgyék el, Albek húszévesen többet tud a kézilabdáról, mint ugyanennyi idősen a szlovén klasszis, Ana Gros. Eddig nem bántunk jól a tehetségeinkkel, de ha most nem karoljuk fel Albeket, ki tudja, mi lesz vele 24 évesen…? Az ő testalkata hasonlít a legjobban a skandináv lövőkére, ráadásul nem ügyetlen, de foglalkozni kell vele. Biztos vagyok benne, hogy Klujber és Albek még sok örömet szerez nekünk.
– Mikorra érhetik el a fiatalok azt a kort, amikor stabil, jó teljesítményt tudnak nyújtani? – Nem tudom, mert sajnos a legtöbb fiatal játékosunk megfelelési kényszerben szenved.
– Kinek akarnak bizonyítani? – A szüleiknek, a barátaiknak, az edzőjüknek, mindenkinek. Albeknél is részben ez lehetett a probléma, de hangsúlyozom, biztos vagyok benne, hogy érni, fejlődni fog. Stine Oftedal 24 évesen került Győrbe, akkorra érhet be egy-egy jó képességű játékos. De inkább 27 évesen jutnak el a megfelelő szintre.
– Számtalanszor hangsúlyozta, hogy a lejáró szerződésű játékosok elgondolkodhatnának azon, hogy a saját fejlődésük érdekében kipróbálják magukat külföldön. Miért tartja ezt fontosnak? Itthon nem tudnak fejlődni? – Nem is olyan régen nagyon erős volt a magyar bajnokság. Érden is hét külföldi játékos szerepelt, többek között a svéd válogatott balátlövője, Jamina Roberts. A Fradi és a Győr továbbra is erős, de sajnos látni kell, hogy a többi csapatban alig-alig vannak minőségi idegenlégiósok.
A kiemelkedő külföldi játékosok többsége a Fradit és a Győrt leszámítva nem az NB I-et választja. A saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy más a magyar bajnokság és az Eb tempója.
A válogatott eredményessége miatt hasznos lenne, ha a játékosaink többsége a legmagasabb szinten, a Bajnokok Ligájában szerepelhetne a klubjával. A válogatott gerincét adó Debrecen nem tagja a BL-mezőnynek. A válogatott keret legstabilabb tagja a mezőnyjátékosok közül, Klujber Katrin szerepel a Bajnokok Ligájában a Fradival.
– Az Európa-bajnokságra kitűzött célt talán a játékosok tapasztalata miatt sem sikerült teljesíteni. A legjobb nyolc közé jutás helyett be kellett érnünk a tizenegyedik hellyel. A vártnál gyengébb szereplés ellenére is élvezi a kézilabda-szövetség bizalmát. Ez nyugalommal tölti el? – Ez majd az Eb-ről készített szakmai beszámoló után eldől. Mindenesetre az olimpiai részvétel kiharcolása szempontjából sokkal egyszerűbb lett volna a feladatunk, ha bejutunk az első hat közé, és akkor talán kaphattunk volna egy olimpiai selejtezőre feljogosító kvótát. A jövő évi vb is olimpiai kvalifikációs verseny, és ha sikerülne az első kilenc csapat között végeznünk, lesz esélyünk kiharcolni a részvételt az olimpián. Természetesen jobb lett volna, hogy ha mindezt nem az utolsó pillanatra hagyjuk. Abban bízom, hogy a következő évre Bíró Blanka, Kovacsics Anikó, Szöllősi-Zácsik Szandra és Háfra Noémi is visszatér a válogatottba, és ha szerencsés lesz a sorsolásunk, akkor lehet esélyünk eljutni Párizsba.
Borítókép: Golovin Vlagyimir komoly potenciált lát Albek Anna játékában (Fotó: MKSZ/Kovács Anikó)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.