Vb-érmes úszónk Ferrarival száguldott, és Milák csúcsát üldözi az olimpián

Németh Nándor gitározott és futballozott, de nem bánta meg, hogy úszó lett belőle. A februári dohai világbajnokságon a medencés válogatott egyetlen dobogós helyezését elérve, első magyarként szerzett vb-érmet a királyszámban, 100 gyorson. Friss vb-bronzzal a nyakában sokan nagy reményeket fűznek a szerepléséhez a párizsi olimpián is, de az ő elsődleges célja Milák Kristóf országos csúcsának a megdöntése. A 24 éves Németh Nándor imádja az autókat, egy bivalyerős Ferrari volánja mögött is elboldogul, a vízben azonban fájdalmas harcot vív a sebességért.

Németh Nándor egy Ferrari volánja mögött élvezi sebességet, a vízben viszont megszenved érte. A 100 gyors történetének első magyar vb-érmes úszója a párizsi olimpián is nagyot dobna, Milák Kristóf országos csúcsára fáj a foga. Fotó: Teknős Miklós

– Hogyan került egy Ferrari volánja mögé?
– Megleptek a barátaim a szülinapomra, a Kakucsringen egy vörös Ferrari 296 GTB-t vezethettem – árulta el Németh Nándor. – Ez egy 830 lóerős, hátsókerék-meghajtású izomautó. Olyan laposan ülsz benne, olyan közel a földhöz, hogy nagyon durván érzed, ahogy meglódul alattad. Tizen-egynéhány kört tehettem meg vele. Korábban is vezettem erős autókat, de ez volt a legtöbb lóerős, amiben valaha ültem, és nagyon élveztem. Azért a hétköznapokra akkor sem vennék ilyet, ha megengedhetném magamnak.

Németh Nándor az olimpián Milák Kristóf csúcsára hajt majd. Fotó: Teknős Miklós

– A hétköznapokban mivel jár egy világbajnoki érmes magyar úszó?
– Általában a szövetségtől kapott szponzorautóval, de az most éppen nincsen, valamikor az olimpia előtt elvileg kaphatunk újat, annak pedig nem láttam értelmét, hogy a köztes időszakra vegyek egy saját kocsit. Úgyhogy most „kéregetek”, szerencsére a lakótársam az egyik legjobb barátom, aki szívesen kölcsönadja az autóját.

– Közismert, hogy Verrasztó Dávid és Milák Kristóf is szokott versenyautókkal kísérletezgetni. Valamiféle bekattanás az úszóknál az autómánia?
– Abban talán lehet valami, hogy az autók nagy adrenalinlöketet adnak, míg az úszás monoton mozgásforma, az ellentétek meg állítólag vonzzák egymást, de nem hiszem, hogy azért érdeklődünk az autók iránt, mert úszók vagyunk. Inkább azért, mert ez egy fiús dolog. Imádok vezetni, a BVSC-ben Kovács Benedek is rajong a kocsikért, ami gyakran téma köztünk. Dubajban, a vb előtti edzőtáborban kibéreltünk egy Lamborghinit, és kipróbáltuk. Kikapcsolt, feltöltött.

– Az autósportot is követi?
– A Formula–1-et úgy-ahogy igen, de szerintem eléggé unalmassá vált. És ezt nem azért mondom, mert Max Verstappen és a Red Bull uralja a bajnokságot évek óta. Már akkor is untam, amikor mindig a Mercedes nyert, pedig én nekik szurkoltam.

Németh Nándor: Én nem tartom magam úttörőnek

– Ha van sport, amiben a tized- és századmásodperceknek legalább akkora jelentőségük van, mint az autó­sportban, akkor az egyik ilyen az úszás, és különösen a sprintszámok.
– Ezt a saját bőrömön is tapasztaltam. A 2022-es budapesti világbajnokságon a 100 gyors középdöntőjében holtversenyben lettem nyolcadik Lorenzo Zazzerivel, ezért szétúszásra került sor köztünk. Ha csak egyetlen századdal gyorsabb vagyok, akkor erre nincsen szükség. Nem is lehet leírni, hogy az úszásban min múlik egy századmásodperc, egy apró mozdulat, vagy még annyi sem. Egyébként pályafutásom egyik legnagyobb élménye volt az a szétúszás, amit megnyertem, és végül bejutottam a döntőbe.

– Az idei dohai vb-n már zsinórban negyedszer volt finalista 100 gyorson. A szám országos csúcsát sokáig tartó Kozma Dominik azt nyilatkozta lapunknak, hogy ön egyfajta úttörő, az első magyar sprinter, akit kifejezetten erre a feladatra készítettek fel. Úttörőnek tartja magát?
– Több mint tíz éve dolgozom együtt Plagányi Zsolttal, és biztosan nem mi ússzuk le a legtöbb métert az edzéseken. Ettől függetlenül keményen készülünk, csak több olyan speciális gyakorlat van, amikben kifejezetten a robbanékonyságra megyünk rá, például hatvanöt méteres sorozatokat úszunk, ami a százhoz kell. Ez régebben valószínűleg kevésbé volt jellemző. Ugyanakkor én nem érzem magam úttörőnek, nem csak a sprintszámokra készülök, hosszabb távokat is szoktam úszni.

– Akárhogy is nézzük, Dohában sporttörténelmet írt, hiszen 100 gyorson az első magyar vb-érmet csípte meg.
– Nagy mérföldkő volt. Már 2018 óta üldöztem egy érmet a nagy világversenyeken, többször is ott voltam a közelében, de valami mindig hiányzott, pedig éreztem, hogy képes vagyok rá. Lelkileg és mentálisan is sokat jelentett ez a bronz, lekerült a vállamról egy teher.

A dohai világbajnokság dobogóján. Magyar úszó először szerzett vb-érmet 100 gyorson. Fotó: MTI/Kovács Tamás

– Fél évvel az olimpia előtt több nagy sztár is kihagyta a világbajnokságot, 100 gyorson például az előző két vb dobogósai közül senki sem volt ott a mezőnyben. Kevesebbet ér ­emiatt a bronzérme?
– Tisztában voltam vele, hogy nem a dohai lesz a valaha volt legerősebb vb, de úgy vagyok vele, hogy mindenkinek adva volt a lehetőség, hogy elinduljon. Csak azt lehet legyőzni a medencében, aki ott van. Tudom, hogy kik nem jöttek el Dohába, én viszont ettől függetlenül mindent beleadtam, ezért nem is érzem azt, hogy kevésbé lenne értékes ez az érem, mint bármelyik. Volt egy lehetőség, éltem vele.

Izom már van elég, az olimpiai siker nem ezen múlik

– Hová került az eddigi legszebb érme?
– Siófokon van a családnak egy étterme, ahol édesanyám kialakított egy sarkot a mindenféle érmeimnek. Eddig középen, kiemelt helyen a 2017-es budapesti vb-n a 4×100-as gyorsváltóval elért vb-bronz volt, ami szintén hidegrázós, életre szóló emlék, és a mostani is odakerül mellé.

– Mi kell ahhoz, hogy az olimpia után újabb éremnek kelljen helyet találni a vitrinben? Egyáltalán friss vb-érmesként hogyan látja az esélyeit Párizsban?
– Minden versenyen a győzelem a cél, de nagy szavakat nem akarok használni, mert 100 gyorson annyira sűrű a mezőny, hogy csak kevés választja el a harmadikat a nyolcadiktól. Először is, tovább kell jutni a középdöntőbe, ahol kell egy baromira erős úszás, hogy bekerüljek a legjobb nyolcba. Ha ez sikerül, akkor pedig másnap még több kell, és korábban ezzel akadtak problémáim, a döntőben nem tudtam jobbat úszni, mint előtte. Dohában ez változott a jó irányba, ott mindhárom úszásom egyre jobb lett. Ezt kell hozni Párizsban is, a többit majd meglátjuk.

– Ha az időket nézzük, Dohában 47,78 másodperccel lett vb-harmadik. Ez mire lehet elég az olimpián?
– Valószínűleg a döntőbe jutásra. Úgy kalkulálok, hogy Párizsban a fináléhoz 47,7 vége, 47,8 eleje kell. Ha ennél többre vágyom, akkor a döntőben ennél jobb kell.

– Mindez min múlik?
– A második ötven méteren. A kezdésben nincsen több, a dohai döntőben 22,66 másodpercnél fordultam, ami két-három tizeddel erősebb volt, mint amit terveztem. Vannak kamikaze úszók, akik 22,4-gyel bekezdenek a táv első felében, de én nem vagyok ez a típus, inkább a második ötvenen kell javítani. A vb-n az utolsó tizenöt-húsz méter már nagyon fájt, annyira besavasodtam, hogy alig bírtam emelni a karjaimat, becsukott szemmel, összeszorított fogakkal próbáltam túlélni, valahogy tartani a tempót a falig. 

El kellene jutni addig, hogy ez a kritikus pont csak az utolsó öt méteren jöjjön el. Erre készülünk speciális feladatokkal, pél­dául csinálunk nyolc darab ötvenes sorozatot egymás után, amelyekben egyre jobbat kell úszni, de a hatodik már csíp. Bírni kell, másként nem megy.

– A dohai vb-n a korábbiakhoz képest is szemmel láthatóan nagyobb izomtömeggel versenyzett. Ezen a téren van még fejlődési potenciál?
– Tudatosan dolgoztunk az izomzatomon, több súlyzós edzést végeztem. Egyébként a tavalyi fukuokai vb-hez képest nem volt olyan nagy az ugrás, egy-másfél kiló pluszizmot szedtem fel, most 81 kiló körül vagyok. Innen már csak fél-egy kiló izom jöhet fel rám, 82 kilónál nem leszek több. Az izom fontos a robbanékonyság ­miatt, de mindenkinek megvan az ideális tömege, ami még nem megy a vízfekvés kárára. Jó példa a román David Popovici, aki nem a legvastagabb srác a mezőnyben, mégis világcsúcstartó volt 100 gyorson.

Milák Kristóf, a váltótárs, az osztálytárs és a motiváció

– Mi jut eszébe, ha azt mondom: 47,47?
– Az, hogy üldözöm már egy ideje. Milák Kristóf országos csúcsáról van szó 100 gyorson, amit nagyon szeretnék visszavenni tőle, legkésőbb az olimpián.

– Zavarja, hogy olyan úszó tartja a magyar rekordot az ön felségterületén, akinek nem ez a fő száma?
– Egy kicsit talán igen, de inkább úgy fogalmaznék, hogy nagyon motivál. Kristóf eddig pillangón érte el a legnagyobb sikereit, de szerintem egyértelmű, hogy ő gyorson is világklasszis úszó, szóval vele versenyezni ebben a tekintetben igazi kihívás. Nagyon bízom benne, hogy az olimpia után újra az enyém lesz a csúcs, mert akkor már elégedett lehetek majd a teljesítményemmel.

– Tehát ha megdönti Milák csúcsát, de nem jön össze az érem, akkor sem lesz boldogtalan?
– Nagyon szeretnék dobogóra állni, de ha 47,4 másodperc alatt teljesítek a döntőben, akkor bármi is legyen a helyezés, már biztos nem lesz okom a szégyenkezésre.

Németh Nándor a párizsi olimpián visszaszerezné magának az országos csúcsot. Fotó: MTI/Kovács Tamás

– Kétszáz méteren egyelőre nincs olimpiai kvótája. A kedden kezdődő országos bajnokságon megkísérli a szintidő teljesítését? Kérdezem úgy is, hogy az olimpián a 200 megelőzi a 100-at, tehát bemelegítésnek nem lenne rossz a fő száma előtt.
– Az ob-re kemény munkából érkezem, lényegében most szeptember után újra alapozunk, az elmúlt időszakban hosszabb távokat teljesítettem, 4×800 métereket például, csak nemrég kezdtünk el rövidebbeket, intenzívebben úszni. A BVSC miatt sok számban indulok az ob-n, hogy minél több pontot gyűjtsek a klubnak, természetesen 200 gyorson is rajthoz állok, és ha úgy alakulnak a dolgok, megpróbálom megúszni a szintidőt, de most nem ezen van a hangsúly. Az olimpián szerencsére a 4×100 méteres gyorsváltóval már az úszóversenyek első napján vízbe ugrom, szóval megismerkedem a körülményekkel a fő számom előtt.

– A váltó miatt külön érdekes Milák helyzete, mert nem mindegy, hogy ő is ott lesz-e a csapatban. Mit gondol a bizonytalanságról körülötte?
– Azt, hogy mindenki azt csinál, amit akar, úgy éli az életét, úgy alakítja a pályafutását, ahogyan ő jónak látja, ebbe kívülről nem szerencsés beleszólni. Nyilvánvaló, hogy a váltó eredménye nagymértékben függ attól, hogy Milák Kristóf tagja lesz-e a négyesnek. A magam részéről, bármi lesz is a felállás, én a szívemet-lelkemet kiteszem majd a csapatért.

– Ön és Milák már az általános iskolában is osztálytársak voltak, tehát nem csak az úszás és persze az autóimádat a közös pont. Hogyan írná le a kapcsolatukat?
– Őszintén szólva korábban sem tartottuk rendszeresen a kapcsolatot. Osztálytársak csak nyolcadikban voltunk, amikor eljöttem Siófokról, mert az ottani uszodát akkor bezárták. Későn érő típus voltam, csak 2016 környékén kezdett nálam komolyabbra fordulni az úszás, aztán a 2017-es indianapolisi junior-vb-n már együtt szereztünk aranyérmet a váltóval. 

Ettől függetlenül igazán szoros kapcsolat nem alakult ki köztünk, de ne értse félre senki, egyáltalán nem vagyunk rosszban. Szurkolok neki, hogy minden úgy alakuljon, ahogy eltervezte.

– Említette, hogy későn érő típus volt az úszásban. Próbálkozott mással is?
– Kosaraztam, gitároztam, fociztam. Az utóbbi volt a legkomolyabb, tizenegy-tizenkét éves voltam, amikor döntenem kellett, hogy úszom vagy focizom inkább. Nemrég találkoztam a régi edzőmmel, aki viccesen megjegyezte, hogy futni tudtam, de focizni nem. Szóval nem én voltam a legügyesebb, ezért is mentem az úszás felé. Talán már kijelenthetem, hogy nem volt rossz döntés.

Németh Nándor történelmi vb-bronzérme: