Még az angol szurkolóknak, sőt szakembereknek sem tetszett, amit az angol válogatott Szlovénia ellen művelt. Túlságosan óvatos, nehézkes, ötlettelen, lassú játék. Nem is érdemeltek győzelmet az angolok. Igaz, nem is akartak olyan nagyon nyerni, helyesebben a legcsekélyebb kockázatot sem vállalták a győzelem érdekében, ahogy a szlovének sem. Miért tették volna? Mivel a csoport másik meccsén, a Dánia–Szerbia találkozón sem esett gól, a 0-0-s döntetlen mindkét félnek tökéletesen megfelelt: az angolok csoportelsőkként jutottak tovább, de a C csoport harmadik helyezettjeként a szlovének is garantáltan folytathatják a nyolcaddöntőben.
Hasonlóképpen mélyütés, hogy Portugália, még ha kissé tartalékos felállásban, kikapott a világranglistán csupán 74. Georgiától. Igaz, a portugálok nem először jártak így, legutóbb a 2022-es katari világbajnokság csoportkörének harmadik fordulójában kaptak ki már biztos csoportelsőkként.
Kiálthatunk bundát, de nincs miért, nem kellett előre egyeztetni semmit sem, pláne megvesztegetni bárkit is, mindkét csapat pontosan tisztában volt nem csupán a maga, hanem az ellenfél érdekével is.
Ennél csak durvább eseteket idézhetünk fel a labdarúgás történetéből.
A látszatra sem adtak
A legtöbbet, majdnem napra pontosan 42 évvel ezelőtt, 1982. június 25-én játszott NSZK–Ausztria világbajnoki csoportmérkőzést szokták emlegetni, amelyen az 1-0-s nyugatnémet győzelem mindkét csapatnak továbbjutást jelentett – Algéria kárára. Hogy bunda lett volna? Beismerő vallomást senki nem tett, csak utalást arra, hogy az eredmény mindkét félnek megfelelt. A két csapat még a látszatra sem adott. Ha az NSZK olyan harmatosan futballozott volna az 1982-es vb mindegyik csoportmeccsén, mint akkor, aligha jut el a döntőig.
A mérkőzés összefoglalója:
Videla tábornok megvette Perut
Négy évvel korábban, az 1978-as argentínai világbajnokság második csoportkörében az Argentína–Peru mérkőzést illetően viszont kétségeink sem lehetett. Argentínában katonai diktatúra uralkodott, az elnök, Jorge Videla tábornok minden követ megmozgatott azért, hogy Argentína megnyerje a vb-t. Rendezőként az argentinok elérték, hogy a második csoportkör zárásaként más időpontban lépjenek pályára, mint a brazilok. Kempesék úgy futottak ki, hogy négygólos győzelem esetén megelőzik a brazilokat, s ők jutnak be a döntőbe (elődöntő ugyanis nem volt). Argentína 6-0-ra kitömte Perut. Már akkor is mindenki sejtette, hogy nem tiszta mérkőzésen.
A machináció bő három évtized múltán bizonyítást nyert. A korábbi perui szenátor, Genaro Ledesma feltárta, hogy a két ország akkori vezetője, Francisco Bermudez perui és Jorge Videla argentin elnök alkut kötött egymással: Videla a csapat döntőbe jutásáért cserébe fogadott és börtönzött be tizenhárom perui politikai foglyot, továbbá Argentína élelmiszer-szállítmányokkal is támogatta Perut.
A mérkőzés összefoglalója:
Tagadnak a svédek és a dánok
Az Eb-történelem sem mentes gyanús meccsekről. 2004-ben Dánia és Svédország játszott egymással az eredmény alapján izgalmas 2-2-es döntetlent, amivel mindkét csapat továbbjutott, Olaszország viszont kiesett. Pedig Lars Lagerbäck, a svédek akkori szövetségi kapitánya a meccs előtt azt bizonygatta, egyetlen eredmény kizárt, a 2-2. Később a dánok is bizonygatták, hogy szó sem volt előzetes megegyezésről. Az olaszok persze magukat okolhatták, mert a három ötpontos csapat közül az ő gólkülönbségük volt a leggyengébb.
A mérkőzés összefoglalója:
Nem kértünk a potya olimpiai aranyból
Az 1972-es olimpia labdarúgótornáján a Szovjetunió–NDK bronzmeccs inkább bájos történet, mint bunda. A versenykiírás szerint döntetlen esetén sem újrajátszás, sem hosszabbítás nem volt, hanem két bronzérmest hirdettek ki. Mit ad Isten, a találkozó 2-2-re végződött. Az már a sztori furcsa kiegészítése, hogy a döntőben ugyanez állt az aranyra, ám a mieink nem kértek a megegyezésből, mert bíztak magukban, ám végül 2-1-re kikaptak a lengyelektől, miként azt a minap Kű Lajos elevenítette fel a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
