Marco Rossi válogatottjának az lett a végzete, ami eddig repítette

Egy kivételével a magyar válogatott szempontjából kedvezőtlenül alakultak az eredmények a labdarúgó Európa-bajnokság csoportkörének harmadik fordulójában. Szerdán este azzal szállt el az utolsó esély is, hogy Georgia óriási meglepetésre 2-0-ra legyőzte a felforgatott összeállítású Portugáliát. Mondhatnánk, nem volt szerencsénk, de ez nem így van, a magyar válogatott csak magának köszönheti, hogy ennyire kiszolgáltatottá vált ezen a kontinenstornán.

Sajnos ez az Európa-bajnokság nem lett olyan boldog élmény a magyar szurkolóknak, mint az előző kettő volt Fotó: Nemzeti Sport/Szabó Miklós

Azt nem mondhatjuk, hogy kitoltak velünk. Túlzás lenne azt állítani, hogy mondjuk az angolok vagy a portugálok szeme előtt az lebegett volna, hogy jöjjön bárki a tizenhat közé a csoportkör után, csak a magyarok ne, mert tőlük retteg a fél világ, minden bizonnyal az eszükbe sem jutottunk. Ők kizárólag a saját érdekeiket nézték, úgy futballoztak, úgy állították össze a csapatukat, hogy tudták, az első helyen lépnek tovább, és a harmadik fordulóban már elsősorban nem a soros ellenfélre, hanem a kieséses szakaszra gondoltak, ennek megfelelő mennyiségű energiát pazaroltak el a mérkőzésre, illetve pihentettek több kulcsembert.

Fiola Attila összetörve a Svájctól elszenvedett vereség után (Fotó: Mirkó István)

Azt sem mondhatjuk, hogy nem volt szerencsénk. Mert volt bőven. Négy olyan csoport volt, amelyben alakulhatott volna úgy az eredmény, hogy a harmadik helyezett csupán két ponttal zár, és a magyar válogatottnak elég lett volna, ha ebből kettőben bejön a számítása. Ehhez azonban kellett az, hogy 

az első két fordulóban Albánia a 95. percben kiegyenlített Horvátország ellen, Szerbia ugyancsak a 95. percben mentett pontot a Szlovéniával vívott mérkőzésén, és nekünk kedvezett az is, hogy a hosszabbítás utolsó pillanatában a grúzok hatalmas ziccerből nem találtak be a csehek kapujába.

 És persze arról nem is szólva, hogy Csoboth Kevin a 100. percben szerezte a skótok ellen három pontot érő gólt, majd a harmadik körben az első esély úgy jött be, hogy Mattia Zaccagni a 98. percben lökte mögénk a horvátokat az olaszok egyenlítő találatával. 

Marco Rossi is hibázott

Azt akár mondhatnánk, hogy ha az angoloknak és a portugáloknak létszükséglet lett volna a három pont, akkor minden más lehetne, csak éppen ennek a mondatnak nincsen semmi értelme. Ahogyan már szó volt róla, nem volt létszükséglet, ők pedig azt tették, amit a saját érdekükben tenniük kellett. Sajnálkozhatunk azon is, hogy a végére Fortuna elengedte a kezünket, ám ezzel becsapnánk magunkat, mert nem fogtuk mi azt a kezet annyira szorosan, hogy nehéz legyen elengedni.

Azt viszont muszáj kimondani, hogy a magyar válogatott saját magát sodorta kiszolgáltatott helyzetbe. Három éve egy vereség és két döntetlen volt a mérlege, ezzel búcsúzott, ám a mentalitásával rengeteg embert meghódított, drámai vesztes lett, most, ezen az Európa-bajnokságon azonban éppen ezt a mentalitást nem tudta maradéktalanul a pályára kivinni. 

Marco Rossi ezen a rendkívül fontos területen nem készítette fel jól a keretét, olyan lagymatag hozzáállást egyetlen más válogatottól sem láthattunk a csoportkörben, mint a magyartól a Svájc elleni első félidőben.

 Ott és akkor bukott el, egy ilyen kontinenstornán ennyi sem fér bele büntetlenül, mert a németek sokkal jobbak voltak, a skótok elleni meccset sikerült behúzni, de ez az összesítésben kevés lett.

Willi Orbán és Szoboszlai Dominik a németek elleni mérkőzés után sem lehetett boldog (Fotó: Mirkó István)

Azt pedig el kell mondani, Marco Rossi és a csapata a kelleténél jobban szorult rá a szerencsére. A mélyebb elemzéshez még nyilván idő kell, de az biztos, hogy a válogatottunknak az itt mutatott játéka alapján nincsen helye a tizenhat között, nem történt vele igazságtalanság. A csapat 2016-ban továbbjutott csoportelsőként, három éve meccset nem nyerve, de hősként lett utolsó a négyesben, most harmadikként végzett, győzelemmel, rosszabb gólkülönbséggel, mégis, sokkal gyengébben teljesített, mint 2021-ben. 

Ez egy rosszul sikerült Európa-bajnokság a számunkra, ám ez nem teszi semmissé az idevezető utat, azt, hogy a válogatott a selejtezőcsoportját megnyerve, egyenes úton jutott ki Németországba, nem nullázza le az utóbbi évek eredményeit.

Válaszra váró kérdések

Azaz ne mondjuk, hogy vége a világnak, könnyen lehet, pusztán annyi történt, hogy a sors a helyére tette a magyar válogatottat. Talán többet gondoltunk róla a Nemzetek Ligájában látott menetelés, az angolok kétszeri legyőzése, a németek vagy a szerbek elleni sikerek láttán, utóbbiak ráadásul simábban estek ki, mint mi, de talán az is igaz, hogy annál viszont jobbak vagyunk, mint amit most, ezen a három meccsen mutattunk. Nyilván sok szó esik még majd arról, hogy ez miért történt így, mi csúszott félre a felkészülésnél, miért játszott több kulcsjátékos is formán kívül, és van még több válaszra váró kérdés, amelyekre ezt a választ nyilván Marco Rossitól várhatjuk.

Neki ugyanis muszáj valamit mondania.