– Nehezen indultunk be, a közepén akadt egy kis hullámvölgy, de úgy érzem, eredményesen zártuk a párizsi napokat, kihoztuk belőle a maximumot – értékelt a Mandinernek a helyszínen a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Gyulay Zsolt. Ha a számokat nézzük, nagyon hasonló az idei szereplés ahhoz, amit legutóbb, Tokióban elért a magyar csapat: a hat arany és a hét ezüst megmaradt, hét helyett hat bronzot szereztünk, az éremtáblázaton viszont egy helyet javított Magyarország a tokiói tizenötödik pozícióhoz képest.
Könnyen meglehetett volna az az egy extra bronz: a férfi pólócsapat ötméteresek után, a párbajtőröző Andrásfi Tibor egyetlen tussal veszített a bronzmeccsen, 100 gyorson Németh Nándor egy századmásodperccel, kerékpárban Vas Blanka célfotóval maradt le a dobogóról. Összesen kilenc negyedik helyet szereztünk az olimpián.
Magyarország mindenképp tizennegyedik az éremtáblázaton
Amikor Gyulay 1988-ban, Szöulban kétszeres olimpiai bajnok lett, s hazánk tizenegy aranyérmet gyűjtött be, még más világ volt: tizenkét olyan küldöttség nyert aranyérmet idén Párizsban, amely Szöulban ott sem volt az olimpián, közülük a szovjet utódállam, Üzbegisztán meg is előzte Magyarországot az éremtáblázaton.
– Nagyon nehéz az összehasonlítás, óriási a versengés, olyan országok hasítottak, amelyekre nem is gondoltunk, örüljünk a sikereknek – erősítette meg Gyulay Zsolt.
A küzdősportokban nyolc aranyat gyűjtő Üzbegisztán egyébként az összes érem száma alapján mögöttünk lenne a rangsorban tizenhárom dobogós helyével, de Magyarország ebben az összevetésben is tizennegyedik, Brazília ugrik elénk, amely úgy szerzett húsz érmet, hogy azok közül csak három volt arany.
Hány sportágban született magyar érem az olimpián?
Tokióban azt is ünnepeltük, hogy a húsz érem kilenc különböző sportágban született. Ez a szám Párizsra hétre csökkent, de úgy, hogy az előző olimpiához képest három új sportág is megjelent a sorban: Márton Viviana a legelső tekvandós érmünket szerezte – rögtön aranyat – az ötkarikás játékok történetében, Halász Bence ezüstje révén az atlétika 2016, Major Veronika bronzérmével a sportlövészet 2004 után hozott ismét magyar dobogós helyezést olimpián.
A kieső sportágak közül a karate nem volt a párizsi program része, s az hogy vitorlázásban második helyett idén negyedik hely jött össze, még mindig szép eredmény. Fájóbb, hogy cselgáncsban, s különösen, hogy vízilabdában és birkózásban elmaradt az érem.
Az állandóságot a vívás, az úszás, a kajak-kenu és az öttusa képviseli. Bár vívásban ért minket csalódás is, a válogatott összességében teljesítette a Boczkó Gábor szövetségi kapitány által kitűzött célt, meglett a három érem, s közte az egy arany. Ráadásul a férfipárbajtőr-csapat hosszú szünet, 1972 óta nyert ismét olimpiát.
Komplexebb a helyzet kajak-kenuban: a célkitűzést az egyik oldalról túlteljesítette a válogatott, négy helyet hét érmet is szerzett, arany azonban nem volt közöttük, ami az 1984-es, kényszerből kihagyott olimpia óta nem fordult elő. Az utolsó versenyét teljesítő Csipes Tamara mindhárom számában érmet nyert, ezzel a dobogós helyek számát tekintve ő volt a legeredményesebb magyar sportoló Párizsban.
Milák Kristóf: arany és ezüst
Ha az éremtáblázat klasszikus szabályait vesszük figyelembe, akkor pedig Milák Kristóf, nem véletlen, hogy Csipessel ketten ők vitték a magyar zászlót a vasárnap esti záróünnepségen. Az úszó Tokióhoz hasonlóan egy arany- és egy ezüstérmet szerzett, annyi változott csupán, hogy ezúttal a rövidebb távon, 100 pillangón lett bajnok, míg 200-on címvédőként a második helyen ért célba.
