A párizsi olimpián Magyarország hat aranyat, hét ezüstöt és hat bronzot szerzett, az éremtáblázaton pedig a 14. helyen zárt. Ami az aranyakat számát illeti, Orbán Viktor elmondta, hogy némileg többre számított:
– Titokban nyolcat reméltem, és amikor a Schmitt Pál elnök úr bemondta a maga öt várható aranyérmét, az szíven ütött, mert ő mégiscsak ért hozzá, szemben velem. Lehetett volna éppen nyolc is az aranyérmeink száma, mint ahogy lehetett volna négy is. Tehát ez a hat, ez derekas helytállás. Ha a jelent nézzük, akkor elfogadható, és azt lehet mondani, hogy szépen helytálltunk, tartjuk magunkat. Ha a jövő felől nézzük és a mostani olimpiát arra használjuk, hogy megértsük a következő olimpiákat, akkor az, amit most tudunk, kevés, csak a folyamatos hátrasorolódáshoz elegendő. Kanada, Dél-Korea, Új-Zéland, a közép-ázsiai küzdősportok országai elmennek mellettünk. Ráadásul mindegy, hogy tetszik nekünk vagy nem, a klasszikus sportágak mellé jönnek új sportágak is, nem lehet kimaradni az új sportágakból. Ez nehéz szakmai feladat, amit majd az olimpiai bizottságnak kell megoldania, de nem mondhatunk le az olimpia programjába bekerülő új sportágakban elérhető esélyeinkről, mert ezzel hátrasoroljuk magunkat.
Orbán Viktor: Nekünk, magyaroknak a világ tíz legjobb sportnemzetében a helyünk
Párizsban kajak-kenuban nem született magyar aranyérem, az összességében tíz olimpiai bajnoki címig jutott Új-Zéland viszont négyet is szerzett, hármat a sík vízi számokban, és erre Orbán Viktor is kitért.
– Új-Zélandot meg kell néznünk mindenképpen. Szimpatikus ország, fantasztikus eredményekkel. Mint ahogy nekünk is volt korábban a női kajak-kenuban korszakos zsenink, aki behúzta a három aranyat, most ők húzták be azt a három aranyat Lisa Carrington révén. Ha az a három elsőség nálunk van, akkor ma kilenc aranyéremről beszélünk. Csak az új-zélandi lányok valahogy elénk lapátolták magukat. Kétségkívül vannak szezonális vagy egy-egy olimpiai ciklushoz köthető változások, de a trendnek mégiscsak annak kell lennie, hogy nekünk, magyaroknak a világ tíz legjobb sportnemzetében a helyünk.
Párizsban az úszó Milák Kristóf 200 méter pillangón címvédőként ezüstérmes lett, utána 100 méter pillangón viszont győzött; klasszisunk azonban a felkészülése miatt is a fókuszban volt.
– A zseniken nem lehet eligazodni – szögezte le Orbán Viktor Milák Kristófot érintve. – A napokban éppen beszélgethettem vele egyébként, remek beszélgetés volt, de világossá vált számomra, hogy olyan zseni, akin nem lehet eligazodni, és nem is kell. Én is emberekből építek várat, mint az edzők, a kormány is így működik. Sok tehetséges emberből kell végül csapatteljesítményt kihozni. De vannak öntörvényű zsenik, ahol a legtöbbet akkor használunk, ha nem szólunk bele, hogy ők hogyan csinálják. Rájuk kell hagyni. Magyarországon mindig lesznek olyan zsenik, akiket egész másképp kell kezelni. A futballban volt Varga Zoli, az úszásban van Milák Kristóf, az öttusában volt Balczónk. Nem tudjuk egy kaptafára felhúzni őket, ők született zsenik. Nagyon büszkék vagyunk rájuk.
De nem kell minden magyar géniusz teljesítményét megértenünk. Egyszerűen csak örülnünk kell, hogy van. A vezetők ilyenkor ne akarják visszasámfázni őket abba a modellbe, ami egyébként tízből kilenc embernek sikeres.
Tudnék példát hozni a politikából is. Segíteni, bátorítani és hagyni. Hogy ez kihozza-e Milák Kristófból azt, hogy a pillangón túl még más számokban is megveri a világot, majd kiderül. Lehet, hogy egyszer csak beugrik a medencébe, és megint meglep mindenkit. Figyelem az Amerikából jövő híreket, és talán Kós Hubert esetében is számíthatunk többre. Ha van két-három korszakos emberünk, egyszerre vívásban, kajak-kenuban meg úszásban, akkor sorjáznak az aranyak. A korszakos zseni két-három aranynál kezdődik.
Az aranykapu ki van nyitva, csak át kellene bújni rajta
Az interjúban terítékre kerül a budapesti olimpiai rendezés lehetősége is.
– Ha egyszer bementél egy zsákutcába, és kihátráltál, még egyszer ugyanoda ne kanyarodj be! Nyilvánvaló, hogy ha a budapesti városvezetés nem támogatja a budapesti olimpiát, akkor nem lesz olimpia. A kormány megfeszülhet, akkor sem. Annyit tehetünk, hogy az olimpiai bizottság számára minden feltételt rendelkezésre bocsátunk, hogy az olimpia rendezésére fölkészülhessenek. Ha az olimpiai bizottság úgy dönt, hogy akarunk olimpiát, és Budapest mellé áll, akkor nincs kétség, a kormány ezer százalékkal támogatja. De mi nem tudjuk a hiányzó akaratot, elszántságot és szándékot pótolni. Ez egy budapesti ügy és egy budapesti döntés – szögezte le a miniszterelnök.
Orbán Viktor a 2036-os budapesti rendezésre lát esélyt.
– Az aranykapu ki van nyitva, csak át kellene bújni rajta. Már most is itt volt, már elhozhattuk volna a mostanit is, de a ’36-osat, ha akarjuk, el tudjuk hozni. Nem hiszem, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által meghirdetett elveknek bármely más helyszín jobban megfelelne, mint Budapest, illetve Magyarország. Van egy olyan irányelv, hogy ne építsenek új sportvárost az olimpiára, hanem a létező intézményeket használják.
Nincs a világon még egy olyan ország, amelynek annyi, az olimpiára alkalmas és kipróbált létesítménye lenne modern verzióban, mint Magyarországnak. Atlétikai stadion, a Puskás Aréna, itt ülünk most a Duna Arénában. Mindenünk megvan. Néhány mobilcsarnokot kell fölhúzni meg elbontani, és jó napot.
Hosszú évtizedeken keresztül azért nem lehetett reálisan arra gondolni, hogy olimpiát rendezzünk, mert az ország egész egyszerűen nem volt abban az állapotban. A sportlétesítményei sem, de az ország infrastruktúrája sem úgy nézett ki, mint ahol vendégül lehet látni a világot, és az ide érkezők egy bizakodó, a saját teljesítményére büszke, megalapozottan reménykedő országban lehetnek vendégek. Mert az olimpia mindenütt erről szól. Magyarország nem volt abban a helyzetben, hogy ilyen képet mutasson, nem ez volt a valóság. Most más a helyzet.
Az Orbán Viktorral készült teljes interjú a Nemzeti Sporton ITT olvasható el.
