„Megtaláljuk a gyerekeidet; Megölöm a csecsemőt”

A szurkolói erőszak egyidős a labdarúgás történetével, hevessége koronként változik. A feldühödött drukkerek nemcsak egymást, hanem az ellenfél, sőt a saját csapatuk játékosát is célba veszik. Egyfelől furcsa, másfelől sajnos mégis érthető, ellentmondásos kortünet, hogy miközben a futball társadalmi presztízse egyre emelkedik és a stadionok egyre biztonságosabbak, újabban egyre gyakoribb és hevesebb a szurkolói agresszió. Hol máshol, mint a virtuális térben, a közösségi média megzabolázhatatlan világában.

Munuera Montero megjárta, amiért kiállította Bellinghamet az Osasuna-Real Madrid La Liga-mérkőzésen. A fenyegetések miatt inkább inaktiválta az Instagram-fiókját Fotó: AFP

Kell-e félniük a labdarúgóknak a szurkolóktól? Ha igen, inkább csak a mérkőzés idején, a stadionban felkavarodó indulatoknak vannak kitéve, vagy a hétköznapokon sem árt az óvatosság. Komolyan kell-e venni az újabban jellemzően a közösségi médiában terjedő fenyegetéseket? Válasz helyett egyelőre, íme, csak a 2025-ös esztendő felkavaró eseményei dióhéjban.

Kai Havertz és a felesége, Sophia, amikor még büszkén pózolt az Arsenal mezében (Forrás: Kai Havertz/Instagram)

• Kai Havertz a január 12-én játszott Arsenal–Manchester United FA-kupameccsen a hosszabbításban előbb ziccert, majd a 11-es párbajban büntetőt hibázott. Az Ágyúsok szurkolói persze őt tették meg bűnbaknak, ám az igazán gusztustalan, hogy még csak nem is őt, hanem várandós feleségét vették célba. „Remélem, elvetélsz”; „Elmegyek a házatokba és megölöm a csecsemőt” – miként a felesége, Sophia nyilvánosságra hozta, ehhez hasonló üzenetek egész sorával terrorizálták. Nem tudjuk, hogy kommunikációs tanácsra-e vagy sem, Sophia mindenesetre nagyon visszafogta magát. „Nem is tudom, mit mondjak, de kérlek, legyetek tiszteletteljesebbek. Jobbak vagyunk ennél…” – ehhez hasonló válaszokat fogalmazott meg, az volt a legszigorúbb reakciója, hogy szégyelljétek magatokat.
• Egy hónapja, január 18-án az 1-1-re végződött Getafe–Barcelona mérkőzést követő napokban José Bordalás, a Getafe edzője átadott egy dossziét a rendőrségnek az őt ért halálos fenyegetésekről. Az egyik így szólt: „Megtaláljuk a gyerekeidet. Most!” Bordalást nagyon megviselték a történtek, azt mondta: „Remélem, hasonló a jövőben sem velem, sem mással nem történik meg.”
• A mögöttünk hagyott hét végén játszott Osasuna–Real Madrid mérkőzés játékvezetője, Munuera Montero inkább inaktiválta az Instagram-fiókját a rá zúduló szitokáradat miatt. „Aggódhatsz a gyerekeid életéért” – ehhez hasonló üzenetekkel bombázták.
• Három hete Michael Oliver kapott a családjával együtt halálos fenyegetést, amiért kiállította Myles Lewis-Skellyt, az Arsenal játékosát a Wolvarhampton Wanderers elleni Premier League-mérkőzésen. Ebből is rendőrségi ügy lett, a rendőrök a játékvezető otthonához védelmet rendeltek.

Mi a közös ezekben az esetekben? Hogy a fenyegetések nem a cselekedete/tévedése/hibája miatt kifogásolt sportembert, hanem annak szeretteit veszik célba. Maffiamódszer. Jellemzően „ártatlan” fiatalok körében, akik a közösségi médiában élik ki elfojtott agressziójukat. Ez a tünet mindenképpen újdonság a szurkolói erőszak történetében.

 

Glasgow-ban kezdődött a gyűlölködés?

Ugyancsak érdemes néhány ismert, ijesztő példát feleleveníteni a labdarúgás történetéből, hogy lássuk, a fanatikus drukkerek milyen esetekben, tágabb társadalmi kontextusban hajlamosak elveszíteni a fejüket.

Ha egyetlen párharcot kellene megnevezni, amely az évszázadok során a legtöbb balhéval járt, az valószínűleg a két glasgow-i csapat, a Rangers és Celtic, az „Old Firm” derbije, amelyet a közismert katolikus–protestáns vallási ellentéten felül további számos társadalmi-politikai feszültség gerjeszt a mai napig. A két csapat szurkolói már a sportág történetének hajnalán többször hatalmas balhét csaptak, az 1909-es Skót Kupa-döntőn hatezer drukker árasztotta el a pályát és vívott csetepatét nem csupán egymással, a játékosokkal, hanem a rendőrséggel is.

Paul Gascoigne a Rangers mezében. Azt hitte viccelődik, aztán megfenyegették a Celtic-szurkolók (Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP)

Paul Gascoigne azt hitte, tréfa a Rangers–Celtic derbi...

A Rangers–Celtic rivalizálás történetéből minden évtizedre jut legalább egy szaftos sztori, s olykor híres játékosok is belekeveredtek a balhéba. 1987-ben két nálunk is jól ismert angol válogatott labdarúgót (Chris Woods és Terry Butcher) is előállított, majd pénzbírságra ítélt a rendőrség a közrend megzavarásáért.

Paul Gascoigne még rajtuk is túltett. Először 1995-ben, kevéssel azután, hogy Rangershez igazolt, hergelte a Celtic-drukkereket a tévékamerába „furulyázva” az Orániai Rendet mímelve, amit három évvel később megismételt. A tettéért nem csupán eltiltással felelt, miként utóbb elárulta, az IRA is megfenyegette, ami már őt is higgadtságra serkentette és 1998-ban elhagyta a Rangerst, aminek valós okáról persze csak később számolt be.

Pisztolyt szegeztek a játékosokra a gyepen az 1936-os olimpián

A világbajnokságok története tele van pikáns esetekkel, de az 1936-os olimpia Peru–Ausztria negyeddöntője bizonyos szempontból túltesz valamennyi vb-meccsen. Csupán öt perc volt hátra a 2-2-t követő hosszabbításból, amikor perui szurkolók egy csoportja rontott a pályára, az egyikük revolverrel fenyegette az osztrák játékosokat, a játékvezetőket és a biztonságiakat. A káosz utáni folytatásban Peru két gólt is szerzett a dermedt osztrák csapat ellen és 4-2-re megnyerte a mérkőzést.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) utólag annullálta a meccset és újrajátszást rendelt el. Peru megtagadta a pályára lépést, így Ausztria jutott tovább és szerzett később ezüstérmet.

 

A Realnak egy idényre el kellett hagynia Madridot

A Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) történetének legbotrányosabb meccseként a legtöbben nyilván az 1985-ös Juventus–Liverpool döntőt, a Heysel-tragédiát említenék, amiből legalább a játékosok kimaradtak. Kevésbé ismert az 1975–76-os idény Real Madrid–Bayern München szereposztású elődöntőjének első mérkőzése. Az 1976. március 31-én Madridban játszott találkozón egy Real-fanatikus Erich Linemayr játékvezetőt és a Bayern gólkirályát, Gerd Müllert is megütötte, s még csak el sem tudták kapni, visszaiszkolt a lelátóra és elkeveredett a tömegben. Az eset utóéleteként a Real a következő idényben nem játszhatta Madridban a hazai mérkőzéseit.

Nem csak a futball… Ijesztő esetek természetesen nem csak a labdarúgás világában történnek. Az egyik legismertebb esetben LeBron James volt a célpont. 2021-ben a witness.kevin.durant, természetesen álnevű profilról ezt posztolták egy revolvert ábrázoló kép kíséretében: „Február 19-én, csütörtökön kimegyek a Nets–Lakers mérkőzésre. Fogom ezt a pisztolyt, és egy időkérés alatt fejbe lövöm @kingjames-t.” Miután a rendőrség kinyomozta, kit takar a profil, az illető azzal védekezett, hogy csak viccelődött.

Cantona elégtételt vett

Arra is bőségesen akad példa, hogy a játékosok elégtételt próbáltak venni az őket ért sérelmekért. Talán meglepő, hogy így tett például az alapvetően a sportszerűségéről ismert David Beckham már a Los Angeley Galaxy játékosaként 2009-ben. A szurkolók azzal hergelték, hogy nincs rá szükség, menjen vissza a Milanhoz, ahonnan jött. Beckham begőzölt, átmászott a korláton, a biztonságiak állították meg.

Rajta is túltett Eric Cantona. Miután kiállították az 1995 januárjában játszott Crystal Palace–Manchester United mérkőzésen, készült elhagyni a játékteret, amikor az egyik hazai drukker, bizonyos Matthew Simmons a helyét elhagyva leszaladt a partvonalhoz és becsmérelni kezdte az MU francia sztárját. Cantona elvesztette a fejét, nekirontott Simmonsnak, egy kungfu rúgással leterítette, majd még bevitt neki néhány ütést, mígnem a biztonságiak lefogták. Cantonát a teljes idényre eltiltották és még 50 ezer font büntetést is kellett fizetni, de nem bánta meg a tettét.

S ha már Beckham szóba került. Az 1998-as világbajnokság után közellenséggé vált, mert a nyakába varrták a gyűlölt Argentína ellen elvesztett nyolcaddöntőt. Éveken át vegzálták, miként később a felesége, Victoria elárulta, nyolc hónappal később, amikor megszületett első gyermekük, Brooklyn, azzal is megfenyegették őket, hogy elrabolják őt.

Nagelsmann receptje: Törlöm az üzenetet

Távirati stílusban további néhány emlékezetes eset a közelmúltból:

• A 2018-as Real Madrid–Liverpool Bajnokok Ligája-döntő után a Liverpool-drukkerek Loris Kariust vették célba, amiért két gól is a lelkén száradt a 3-1-re elvesztett meccsen. „Ha elolvasod a posztokat, két napig nem alszol” – Karius így jellemezte a rá zúduló szitokáradatot, egyúttal tanácsot is megfogalmazva.
• Granit Xhaka még 2019-ben, az Arsenal játékosaként kapott fenyegetést, amikor a szurkolók elégedetlenek voltak a teljesítményével: „Megöljük a feleségedet” – üzenték meg neki.
• A 2020 októberében játszott Liverpool–Everton derbin Jordan Pickford súlyos sérülést okozott Virgil van Dijknak. A meccs után az Everton kapusa halálos fenyegetések egész sorát kapta a közösségi médiában, ami után rendőrségi nyomozás indult, Pickford pedig testőröket fogadott fel a maga és a családja védelmére. Az eset annyira megviselte a kapust, hogy visszaesett a formája, Carlo Ancelotti, az Everton akkori trénere novemberben a Newcastle elleni bajnoki ki is hagyta őt.
• Alvaro Morata a 2021-es Európa-bajnokság után kapott halálos fenyegetéseket, amiért az Olaszország elleni elődöntőben büntetőt hibázott. Noha Spanyolország 2024-ben megnyerte az Eb-t, érthető, hogy Morata csapatkapitányként is megfogalmazta a kételyeit, akar-e még a válogatottban szerepelni.
• A 2021-es Eb-döntő után az Olaszország elleni büntetőpárbajban hibázó három fiatal angol játékosra (Marcus Rashford, Jadon Sancho, Bukayo Saka) rasszista alapú gyűlöletáradat zúdult, az eset ugyancsak rendőrségi nyomozásba torkollott.
• Amikor a 2022-ben a Villarreal kiverte a Bayern Münchent a Bajnokok Ligájából, Julian Nagelsmann, a bajorok akkori edzője 450 halálos fenyegetést kapott. Ez kirívó eset volt a pályafutásában, de miként elárulta, minden egyes meccs után kap halálos fenyegetést. „Az első sort elolvasom, aztán törlöm az üzenetet” – ő így reagál az esetekre.
• 2022-ben, amikor Dusan Vlahovic a Fiorentinától a Juventushoz igazolt, az alábbi fenyegetést kapta számos továbbival egyetemben: „A testőrök sem védik meg az életed. Cigány, véged van.”

A mozdulat, amivel Jordan Pickford sérülést okozott Virgil van Dijknak (Fotó: AFP)

Cruyff a fenyegetés miatt mondta le a válogatottságot

A példákat vég nélkül sorolhatnánk még. Egyet érdemes még feleleveníteni. Akkor senki sem értette, hogy Johan Cruyff 1977-ben, csupán 30 évesen, egy évvel az 1978-as világbajnokság előtt, amelynek ismét Hollandia volt az egyik esélyese, miért mondta le a válogatottságot. A hollandok legendája csak 2008-ban hozta nyilvánosságra, miért döntött így.

1977-ben betörtek a házamba, pisztolyt nyomtak a fejemhez, a feleségemet megkötözték, mindezt a gyermekeink szeme láttára. A támadás után hónapokig rendőrök őrizték az otthonunkat, a kicsik testőrökkel jártak iskolába, én pedig inkább lemondtam az argentínai vb-t

– így szólt Cruyff vallomása.

Escobart valósággal kivégezték

A legtragikusabb esetet hagytuk a végére. A kolumbiai Andrés Escobar az 1994-es vb-n, az Egyesült Államok ellen öngólt vétett, ami a csapata kiesését jelentette. Néhány nappal később a saját otthonában Escobart szó szerint kivégezték. Három ismeretlen odalépett hozzá, egyikük fegyvert rántott, és hat golyót eresztett a fejébe, mindannyiszor azt kiáltva: gól!

Escobar előzetesen semmilyen fenyegetést nem kapott. Ezzel nem azt akarjuk sugallni, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap.

Andrés Escobarra emlékeznek a kolumbiai szurkolók (AFP)

A közösségi média nem csupán levezeti, hanem fel is korbácsolja az indulatokat. A virtuális agresszió korunk egyik kezelhetetlen tünete. Elszabadulása nem csupán a felhasználók, hanem a techcégek felelőssége is. Ám ez már egy másik probléma, másik téma.