A férfiaknál a 2009–10-es, a nőknél a 2013–14-es évad óta van a jelenlegi négyes döntős formátum, ami a kézilabda Bajnokok Ligája végjátékának lebonyolítását illeti. Ez idő alatt a magyar csapatok közül kizárólag a Győri Audi ETO KC nyerte meg az elitsorozatot, a klub már négyszer is ünnepelhetett trófeát a budapesti Final Fourban. 2025-ben is a Győr maradt erre az egyedüli esélyes, ugyanis az FTC-Rail Cargo Hungaria, a férfiaknál pedig a One Veszprém HC és az OTP Bank-Pick Szeged is szoros párharcban veszítette el a BL negyeddöntőjét.
Győr: úton a hetedik BL-győzelem felé
Noha a zöld-fehéreknek ősszel volt egy meglepő, hétgólos hazai vereségük a dán Odense ellen, ezt leszámítva magabiztosan szerezték meg a csoportelsőséget a Bajnokok Ligájában. A negyeddöntőben aztán a tavalyi döntős ellenfél, az immáron Ludwigsburg néven szereplő német csapat sem jelentett komolyabb akadályt: Per Johansson vezetőedző együttese összesítésben nyolcgólos győzelemmel jutott be a Final Fourba, ahol a május 31-i elődöntőben a dán Esbjerg lesz a csapat ellenfele. Így aztán továbbra is a 2014–15-ös idény az egyetlen, amikor a Győr nem jutott el a budapesti négyes döntőig, akkor a negyeddöntő jelentette a végállomást. Ezt leszámítva minden alkalommal érmesek lettek a győriek, öt elsőség mellett két második és két harmadik hely a mérleg.
Már a tavalyi finálé is úgy alakult, hogy míg a Győrben három (Fodor Csenge, Győri-Lukács Viktória és Szöllősi-Schatzl Nadine), addig az ellenfél, a Bietigheim keretében kettő (Faluvégi Dorottya és Háfra Noémi) magyar játékos szerepelt, a német csapatból ráadásul Szikora Melinda csak a sérülése miatt hiányzott. Idén ez még extrémebb.
Míg a Győr a keretében egyetlen magyar kézilabdázóval (Győri-Lukáccsal) harcolta ki a négyes döntőbe kerülést, addig a legnagyobb Final Four-riválisnak számító Metz továbbjutásában Szöllősi-Schatzl mellett Szemerey Zsófi és Vámos Petra is fontos szerepet vállalt.
Ezek után az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Metz BL-győzelme esetén várhatóan több magyar játékos ünnepelhetne a pályán, mint a női mezőnyben legmagasabb költségvetéssel rendelkező Győr sikerénél.
FTC: hétből hét hazai negyeddöntős vereség
Miközben a Győr tizedik alkalommal lesz ott a budapesti négyes döntőben, addig a Fradinak várnia kell a második szereplésére. Pedig Allan Heine együttese minden korábbinál nagyobb eséllyel indult a Final Fourért, hiszen második lett a csoportjában, így először lehetett ott egyből a BL-negyeddöntőben, ahol ráadásul a visszavágóra hazai pályán kerülhetett sor. Ám az Odense Győr után Budapesten is nyerni tudott, ez pedig a dániai döntetlen után a Ferencváros kiesését jelentette. 2016 óta ez már a hetedik Bajnokok Ligája-negyeddöntője volt az FTC-nek, de mind a hét párharc során elveszítette a hazai mérkőzését – az ezüstéremmel zárult 2023 volt az egyetlen év, amikor ennek ellenére összejött a továbbjutás, köszönhetően a hétgólos győzelemnek a metzi visszavágón.
A 2023-as BL-döntőben a Ferencváros 16 fős keretében 11 magyar kézilabdázó volt, ráadásul az edző (Elek Gábor) szintén. Összehasonlításképpen: az Odense elleni, múlt szombati negyeddöntő-visszavágón a 16-ból heten voltak magyarok, és közülük Bordás Réka és Tomori Zsuzsanna pályán sem volt, Janurik Kinga kezdett a kapuban, ám miután egyetlenegy lövést sem tudott fogni, a 12. percben Glauser állt a helyére. A másik négy közül Hársfalvi Júlia és Márton Gréta pedig egymást váltotta a balszélen.
Heine döntése értelmében pedig Klujber Katrin és Simon Petra sem kapott lehetőséget a legfontosabb pillanatokban. Megkockáztatjuk: Elek Gábor valószínűleg másként döntött volna.
Az utolsó Fradi-támadás mintegy másfél percen át tartott az egyenlítésért, de egyetlen magyar kézilabdázó kivételével nem bízott a hazai játékosokban a zöld-fehéreket a honfitársai ellen vezénylő Allan Heine, aki ráadásul ki sem kérte az utolsó idejét a taktika megbeszélése céljából. Simon Petra úgy lett 2024-ben a világ legjobb fiatal kézilabdázója, hogy a dán kézilabdaedző ősszel az igazán fontos mérkőzéseken alig adott neki játékperceket, és tavasszal sem számított első számúnak a posztján.
Veszprém: sorozatban harmadszor nincs kézilabda Final Four
2013 óta egyetlen olyan év (2018) volt, amelyben a Veszprém ne jutott volna el a Bajnokok Ligája nyolc legjobb csapata közé. Hét alkalommal a négyes döntő is összejött, az ottani első hely viszont egyszer sem.
Három második, egy harmadik és három negyedik hely a magyar bajnok mérlege. Azt pedig még nehezebb feldolgozni, hogy a bakonyiak utolsó BL-dobogója 2019-ben született meg.
Azóta ugyanis kétszer lett negyedik a Veszprém, négyszer pedig nem is került be a kölni Final Fourba. Utóbbi történt 2023-ban, 2024-ben – és 2025-ben is. Csütörtökön ugyanis hiába vezetett kilenc perccel a visszavágó lefújása előtt összesítésben négy góllal a Veszprém, végül kettő másodperccel a dudaszót megelőzően Gísli Kristjánsson a Magdeburgnak szerezte meg a továbbjutást érő gólt.
Xavier Pascual háromszor nyert Bajnokok Ligáját a Barcelonával, tavaly nyáron pedig egy negyedik BL-trófea reményében érkezett a veszprémi kispadra. A világon az egyik legmagasabb költségvetésű klub vezetése a játékoskeretet tekintve is megadta a módját, hiszen a már meglévő olimpiai, világ- és Európa-bajnoki érmesek mellé további világklasszisok érkeztek, ezzel pedig a fogadóirodáknál a bakonyiak számítottak a BL-idény legnagyobb esélyesének. Pascual irányítása alatt viszont összeomlott a Veszprém a hajrában, így ismét elúszott a négy közé jutás is. A fergeteges hangulatot teremtő szurkolók a kiesés után értetlenül álltak a történtek előtt, elsősorban a szélsőjáték és a kapuscsere hiányát vonták kérdőre. Ugyanis
hiába védett Rodrigo Corrales mindössze 24 százalékos hatékonysággal, a Mike Jensen sérülése miatt márciusban hazahívott Palasics Kristóf egyetlen percet sem kapott a visszavágón.
A 23 éves kapus mellett a Veszprémnek csupán további egy magyar játékos volt tagja, Ligetvári Patrik legalább védekezésben fontos tényező volt, noha ez sem ért hazai továbbjutást. Az elmúlt években sem volt sokkal több magyar kézilabdázó Veszprémben, közülük ráadásul Ilics Zoran és Fazekas Gergő is sokkal jobban szerepel új csapatában és a válogatottban, mint a bakonyiaknál tette – Fazekas ráadásul határozottan kérte, hogy hadd távozhasson a klubtól Lengyelországba.
Szeged: nem ért négyes döntőt a címvédő legyőzése
Az új BL-korszak eddigi tizenhat idényéből negyedszer jutott el a legjobb nyolc közé a szegedi kézilabdacsapat, de az első Final Four-szereplésre továbbra is várni kell. Pedig a mostani volt a legszorosabb negyeddöntős párharc, hiszen 2015-ben hat, 2017-ben három, 2019-ben pedig négy góllal bizonyult jobbnak az ellenfél, most viszont a címvédő Barcelona összesítésben két találattal szerzett többet. Már azt is kevesen gondolták, hogy a csoportkörből hét veresége ellenére továbbjutott OTP Bank-Pick Szeged a nyolc közé eljut, ám
a Paris Saint-Germain elleni nyolcaddöntő franciaországi visszavágója a klubtörténelem egyik legjobb mérkőzése lett, és a tízgólos siker továbbjutást ért.
A negyeddöntőben így jöhetett a Barcelona, a hazai mérkőzésen pedig 21-18-ra is vezetett a Szeged, ám végül 27-24-re kikapott.
Így is volt esély a visszavágón! Noha továbbjutásra egyszer sem állt Michael Apelgren együttese, négy perccel a vége előtt összesítésben csupán egy gól volt a lemaradás. A hosszabbításért viszont nem támadhatott a Szeged, így a 30-29-es győzelem és az első idegenbeli BL-negyeddöntős siker ellenére a címvédő Barcelona került a kölni Final Fourba.
Ami a magyar játékosokat illeti a Szegedben, csütörtökön Bánhidi Bence, Bodó Richárd és Mikler Roland sem tudott igazán kiemelkedő teljesítményt nyújtani, de ők hárman legalább játszottak. Mellettük az NB I-es évadban 95 gólnál járó Szilágyi Benjámin is szerepet vállalt a győzelemben, továbbá Rea Barnabás volt még ott Apelgren együttesében. Akárhogy is számoljuk, ez így is azt jelenti, hogy a 16 fős keretben 11 légiós szerepelt.
A magyar kézilabdázók és a négy élcsapat viszonya
Amellett, hogy mostanra mind a négy magyar élcsapat vezetőedzője külföldi, a keretben is zömmel légiósok vannak, a magyar játékosok folyamatosan teret veszítenek ebben a négy klubban. Győrben és Veszprémben egy-két magyar kézilabdázó található, de a Ferencvárosban és Szegeden is a játékosok kevesebb mint fele hazai. Ez különösen annak fényében furcsa, hogy a női válogatott tavaly olimpiai 6. és Európa-bajnoki bronzérmes volt, míg a férficsapat 2024-ben története legjobb Eb-szereplését (5. hely) produkálta, az idei világbajnokságon pedig sorozatban harmadszor is ott volt a legjobb nyolc között.
A férfiak jövő heti Európa-bajnoki selejtezőire Chema Rodríguez szövetségi kapitány a 21 fős keretébe mindössze három játékost hívott meg a Veszprémből vagy a Szegedből, ellenben tizenegy légiós is van a csapatban.
Utóbbiak közül négyen is a világ legerősebb bajnokságának számító Bundesligában szerepelnek, de Norvégiában, Portugáliában, Spanyolországban és Franciaországban is szerepel magyar válogatott játékos, továbbá az egyaránt BL-nyolcaddöntős Wisla Plockot és Dinamo Bucurestit is képviseli magyar kézilabdázó.
A nők között Golovin Vlagyimir szövetségi kapitánynak a legutóbbi, Brazília elleni 22 fős keretében négy győri vagy ferencvárosi játékos volt, külföldön játszó kézilabdázóból viszont nyolc is volt. A három metzi és Faluvégi mellett egy romániai, egy spanyolországi és két németországi légiós szerepelt, utóbbiak közt az Európa-liga-elődöntős Thüringer játékosa, Kuczora Csenge is ott volt.
Az elmúlt évek tendenciája tehát azt mutatja, hogy a magyar kézilabdázóknak inkább külföldre kell igazolniuk, ha egy élcsapatban szeretnének játéklehetőséget kapni, a négy magyarországi topklub ugyanis nem igazán partner ebben. A válogatottak eredményei ezt az irányelvet alátámasztják, az már más kérdés, hogy a Veszprém, a Szeged és az egyre inkább elkülföldiesedő Ferencváros sikereinek mennyire tud szurkolni egy semleges magyar drukker.
Ami pedig a Győrt illeti, a magyar kézilabdának talán tényleg az lenne jobb, ha inkább a Metz nyerné meg június 1-jén a budapesti Final Fourt.
