Feladta magyar identitását a Csíkszereda? Az erdélyi klub Szijjártó Péter közbenjárását kérte

Megkezdődött a tavaszi szezon a román labdarúgó Szuperligában. Az FK Csíkszereda vasárnap lép pályára, az FC Botoșanit fogadja. A magyar hátterű székelyföldi klub a 14. helyről várja a folytatást a 16 csapatos mezőnyben, célja pedig egyértelmű: elérni a 12. pozíciót, és elkerülni az osztályozót, így kiharcolni a biztos bennmaradást a román bajnokság legfelső osztályában. A téli átigazolási időszak ugyanakkor nemcsak szakmai, hanem identitásbeli kérdéseket is felvetett, miután öt új játékos érkezett a csapathoz: egyikük sem magyar, miközben több magyar futballista távozása is napirendre került.

Pászka Loránd biztos pont az FK Csíkszeredában Forrás: FK Csíkszereda

Az FK Csíkszereda a következő öt játékost igazolta le a téli szünetben: Marco Bettini (CA Güemes, argentin), Wilhelm Loeper (szabadon igazolható, svéd), Gustavo dos Santos Cabral (Vila Nova, brazil), Arian Kabashi (Botev Vratsa, bolgár) és Răzvan Trif (szabadon igazolható, román). Ezzel eddig a székelyföldi klub a legaktívabb a román Szuperligában. A távozók között hivatalosan eddig Kelemen Dávid szerepel, ugyanakkor több magyar játékos jövője is kérdéses. Tehát öt külföldi érkezik, köztük egy román, miközben több magyarral is szerződést bont a klub.

Razvan Trif személyében román játékost is igazolt az FK Csíkszereda a télen. Szondy Zoltán állítja, a klub kitart a magyar identitása mellett Fotó: FK Csíkszereda

A jelenség különösen annak fényében keltett visszhangot, hogy nyáron a feljutó Csíkszereda kifejezetten NB I-es rutinnal rendelkező magyar futballistákat szerződtetett. Ezért sokakban megfogalmazódott a kérdés: vajon a klub feladta-e azt az elvet, amelyre az elmúlt években identitását építette.

Szondy Zoltán: Kényszer, nem identitásválság

Szondy Zoltán klubelnök szerint erről szó sincs. A Csakfocinak adott terjedelmes interjúban elmondta, az FK Csíkszereda alapszabályzata egyértelműen rögzíti: a felnőttcsapat keretének legalább 80 százalékát magyar vagy helyi, erdélyi játékosoknak kell alkotniuk. Ez a szabály már a harmadosztály idején is érvényben volt, és a feljutással sem változott.

A téli igazolások hátterében elsősorban gyakorlati okok álltak. A román bajnokság rendkívül korán, már január közepén folytatódik, így a klubnak nagyon rövid idő állt rendelkezésére az erősítésre.

A szakmai stáb elsősorban a védelem megerősítését tartotta szükségesnek, ám Magyarországon nem találtak olyan szabadon igazolható játékost, aki azonnal megfelelt volna a Szuperliga követelményeinek. Ezért átmeneti megoldásként külföldi futballisták szerződtetése mellett döntöttek.

Szondy arra is kitért, hogy mivel a keret jelentős része magyar játékosokból áll, természetes, hogy a távozók között is magyar futballisták szerepelnek. A nyári feljutást kiharcoló csapat tagjai bizalmat kaptak, de az ősszel kiderült, kik azok, akik képesek alkalmazkodni az élvonal szintjéhez, és kik azok, akikkel nem tudnak hosszabb távon tervezni.

Érdekellentét az akadémia és a felnőttcsapat között

A klubelnök reagált Ilyés Róbert vezetőedző a klub filozófiáját érintő meglátására és az arra érkezett román reakciókra is. A tréner egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy szeretne bizonyos, az ő elképzeléseihez jobban illeszkedő játékosokat, ugyanakkor a klub filozófiáját kell követnie, és azokkal – magyar játékosokkal – dolgoznia, akiket a vezetőség leszerződtetett. Szondy szerint a román sajtó kiragadta a kontextusból az elhangzottakat, valójában egy mindenhol jelen lévő szakmai dilemmáról van szó. A klubvezetőség azt szeretné, ha minél több akadémista kapna lehetőséget, míg az edzői stáb érthető módon a rutinosabb játékosokra támaszkodna az élvonalban.

Ennek ellenére a Csíkszereda kifejezetten fiatalbarát csapatnak számít: az őszi idényben a Szuperliga mezőnyében itt kapta a legtöbb lehetőséget 21 év alatti játékos, a téli törökországi edzőtáborban pedig hét akadémista bizonyíthatott, mindannyian megfeleltek az elvárásoknak.

Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke a bennmaradást most a legfontosabb célnak tartja Fotó: FK Csíkszereda

Magyar identitás és diplomáciai háttér

A Csíkszeredát az elmúlt hónapokban nemcsak szakmai, hanem politikai és identitásbeli támadások is érték. A klubot több alkalommal is megbüntették a magyar nemzeti jelképek használata miatt, ami jogi eljáráshoz vezetett. Ebben a folyamatban Szondy Zoltán erdélyi magyar politikusok segítségét kérte , sőt a kérésére Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is közbenjárt, aki Bukarestben jelezte a román szövetség vezetőinek, hogy a szankciók nemzetközi egyezményeket sérthetnek. A klubelnök szerint ezt követően érezhetően csökkentek a büntetések.

Szondy Zoltán ezzel összefüggésben a következőképpen fogalmazott:

Mi, erdélyi magyarok úgy látjuk, jogainkat illetően már annyi mindenben engedtünk, hogy nincs hova tovább hátrálnunk. Ha például nem beszélnénk magyarul Erdélyben, hogy a román szomszédot ne sértsük, vagy nem használnánk a magyar zászlót, vagy nem taníttatnánk gyerekeinket magyar iskolában, az gyakorlatilag a magyarságról való lemondást jelentené. Az utánpótlásban is magyarul tartjuk az edzéseket, illetve a felnőtt csapatnál is magyarul és angolul kommunikálnak a játékosok. Mi Csíkszeredán, Romániában akarunk magyar futballt csinálni!

 

Bennmaradás, sőt az osztályozó elkerülése az FK Csíkszereda célja a román bajnokságban

A Csíkszereda jelenleg a 14. helyen áll, és a cél a 12. pozíció elérése, amely már osztályozó nélküli bennmaradást érne. Szondy szerint a román élvonal rendkívül kiszámíthatatlan, több klub is komoly anyagi nehézséggel küzd, így nem minden mérkőzés sorsa dől el kizárólag a pályán.

Egy dolog azonban biztos: az FK Csíkszereda nem fordított hátat magyar identitásának. A klub vezetése szerint a téli átigazolások nem elvi, hanem kényszerű, rövid távú döntések voltak, a cél pedig továbbra is az, hogy Székelyföldön, Romániában, magyar alapokra építve maradjon élvonalbeli csapat.

Ilyés Róbert sajtótájékoztatója Csíkszereda–Botosani meccs előtt: