A lakatlan sziget, üldözöttek menedéke, ami nélkül nem lehetne megrendezni a téli olimpiát

A milánói–cortinai téli olimpia hivatalosan majd csak a pénteki megnyitóünnepséggel veszi kezdetét, versenyek azonban már ezt megelőzően is zajlanak. Elsőként a curling mutatkozott be már szerda este a vegyes csapatok csoportmérkőzéseivel. Az egyik legkülönlegesebb téli sportág nemcsak a szabályai és a hangulata miatt szokatlan, hanem a legfontosabb eszköze miatt is: a játékhoz használt kő egy szinte teljesen jelentéktelen, lakatlan skót szigetről, Ailsa Craigről származik. Ha ez a sziget nem létezne – vagy legalábbis az ott bányászott gránit –, az olimpiai curling sem létezhetne abban a formában, ahogyan ma ismerjük.

Speciális kő, koncentráció, taktika - a curling leginkább talán a biliárdhoz hasonlít Fotó: KOJI ITO Forrás: Yomiuri

A curling a téli sportágak között is speciális műfaj. Bár csapatjáték, a mérkőzések során nincs közvetlen fizikai kontaktus az ellenfelek között. A hangsúly nem az erőn, nem a gyorsaságon és nem is az állóképességen, hanem a pontosságon, az érzéken és a taktikán van. Nehéz igazán rokon sportágat találni: talán a biliárd áll hozzá a legközelebb, a játékszer, a kő mozgását itt is a fizika törvényeinek kihasználásával befolyásolják, de belép egy pluszelem, a jég. Továbbá a curling olimpiai sportág.

A milánói–cortinai téli olimpia a curling versenyeivel már a megnyitóünnepség előtt megkezdődött. A sportághoz speciális márvány kell Ailsa Craig szigetéről. Fotó: Koji Ito/Yomiuri

E helyütt nem célunk sem a curling szabályainak részletes ismertetése, sem a sportág történetének vagy olimpiai esélyeinek elemzése, csupán arra szorítkozunk, miként korábban, így a milánói–cortinai téli olimpiára sem jutottak ki magyarok ebben a játékban. A fókusz most egyetlen tárgyon van: azon a kövön, amely nélkül a curling elképzelhetetlen.

Így néz ki a curling kő

A curling kő első pillantásra egyszerű tárgynak tűnik. Kör alakú, alacsony hengerformájú, a tetején fogantyúval. Tömege szabály szerint nagyjából 17–20 kilogramm (a profiknál általában 19,1 kg), az átmérője körülbelül 30 centiméter, magassága 12 centiméter. A lényeg azonban nem is annyira a méret, hanem az anyag és a kialakítás.

A kő ugyanis nem teljes felületén érintkezik a jéggel: a csúszás egy keskeny futóélen, az úgynevezett „running banden” történik. Ennek minősége alapvetően meghatározza, hogyan görbül a kő pályája, mennyire kiszámítható a mozgása, és hogyan reagál az ütközésekre.

Megmunkálás előtt így néznek ki Ailsa Craig szigetének gránittömbjei. Ez a curling nélkülözhetetlen alapanyaga. Fotó: AFP/Andy Buchanan

Miért éppen az Ailsa Craig gránitja?

Ennek a követelménynek a természetben viszonylag könnyen elérhető anyagok közül a gránit felel meg a legjobban.

A gránit mint vulkanikus kőzet szerte a Földön fellelhető, ám gránit és gránit között hatalmas különbség van, a curlinghez igazából egyetlen helyről származó gránit felel meg. Az, amelyik az Ailsa Craig nevű skót szigeten található.

Hogy miért? Az innen származó mikrogránit rendkívül sűrű, homogén szerkezetű, alacsony vízfelvételű kőzet. Ez különösen a futóél szempontjából döntő: a kő nem repedezik, nem mállik, és a fagy–olvadás váltakozása sem tesz kárt benne. Az Ailsa Craig úgynevezett Blue Hone gránitja világszerte egyedülálló ebből a szempontból.

Nem véletlen, hogy egykori olimpikonok és szakértők is kiemelik az innen származó kövek különlegességét. A korábbi amerikai válogatott játékos („skip”), Erika Brown például úgy fogalmazott: „Egyetlen másik kő pályája sem ívelhető úgy, mint az Ailsa Craigről származó kőé”. Ennél tömörebben nehéz lenne összefoglalni, miért nem igazán érdemes más anyaggal kísérletezni.

Elefántcsont, svéd acél, állati bél és juharfa A curling köve ritka kivétel a sporteszközök világában: olyan tárgy, amelynek minőségét nem a technológia, hanem egy konkrét természetes alapanyag határozza meg. Nem teljesen egyedülálló jelenség – más sportágakban is akad néhány eszköz, ahol az anyagválasztás ma is döntő, és sokszor nehezen vagy egyáltalán nem kiváltható. Biliárd: A biliárdgolyók hosszú ideig elefántcsontból készültek, mert annak sűrűsége, keménysége és ütközési tulajdonságai bizonyultak ideálisnak. Amikor az elefántcsont használata megszűnt, évtizedekig tartó fejlesztésre volt szükség ahhoz, hogy a szintetikus anyagok hasonló játékélményt nyújtsanak. Műkorcsolya: Az élvonalbeli korcsolyázók pengéi gyakran ma is speciális svéd acélötvözetből készülnek. Nem státuszszimbólumról van szó, hanem az acél mikroszerkezetéről: az élezhetőség, a tartósság és a jéggel való kapcsolat szempontjából ez bizonyul a legmegbízhatóbbnak. Tenisz: A profi teniszezők egy része mindmáig állati bélből készült húrokat használ. Bár léteznek modernebb, tartósabb szintetikus és hibrid megoldások is, sokan, így például Roger Federer és Novak Djokovics ma is a tehén bélhártyájából (serosa) készült húrra esküsznek. Baseball: A baseballütők esetében a kőris és a juharfa közötti választás ma is szakmai és hitbéli kérdés. A két fafaj eltérően viselkedik ütéskor, másképp reped, más rezgést ad át – a döntést nem divat, hanem anyagtulajdonságok vezérlik.

Ailsa Craig madártávlatból. Félúton Glasgow és Belfast között. Fotó: AFP/Andy Buchanan

Ailsa Craig: kőszikla a történelemben

Ailsa Craig Skócia és Észak-Írország között emelkedik ki a tengerből, nagyjából félúton Glasgow és Belfast között. Nevének eredete a gael nyelvre vezethető vissza, jelentése nagyjából „Ailsa sziklája”.

A történelem során nem volt mindig lakatlan: a skót reformáció idején például itt leltek menedéket az üldözött katolikusok.

Ma már egészen más arcát mutatja. Nincs állandó lakosa, de még elektromos hálózat, vezetékes víz sincs a szigeten, csupán egy világítótorony működik rajta. A sziget madárrezervátum, természetvédelmi terület, hatalmas tengeri madárkolóniáknak ad otthont.

A természetvédelmi státusz miatt a gránit kitermelése sem klasszikus értelemben vett bányászat. Nem robbantanak, nem tárják fel a sziget belsejét: a gyártók jellemzően természetes módon lehasadt, tenger által levált darabokat gyűjtenek össze. A legutóbbi ilyen nagyobb gyűjtési akció 2020-ban zajlott, és a készletek – a szakemberek szerint – még hosszú évekre elegendők lesznek.

Ütközések szigete – ütközés nélkül

Ailsa Craigen ma már senki nem ütközik meg senkivel. Nincs háború, nincs vallási konfliktus, nincs emberi jelenlét. Mégis: ez a lakatlan sziget adja azt az eszközt, amely nélkül a curlingben elképzelhetetlenek az ütközések, a taktikai csaták és végső soron maga az olimpiai verseny. Egy jelentéktelennek tűnő szikla, amely nélkül a téli olimpia egyik legrégebbi sportága egyszerűen nem létezne.

Így készül a curling kő: