Irigykedjünk-e olimpiai érmeseinkre? A magyar jutalom gáláns, de van, ahol csak aprópénz

A téli olimpiai dobogó nemcsak dicsőséget, hanem komoly pénzjutalmat is jelenthet – országonként egészen eltérő mértékben. Van, ahol közel 800 ezer dollárt fizetnek az aranyért, máshol egy fillért sem. A milánói–cortinai játékokon a házigazda olaszok kaszálhatnak a legtöbbet. Megnéztük, hogyan áll ebben a mezőnyben Magyarország.

Franjo von Allmen már három aranyérmet szerzett, de Svájcban csak ebből nem gazdagszik meg Fotó: FABRICE COFFRINI Forrás: AFP

A nemzetközi adatokat a USA Today összeállításából merítettük, amely 30 ország olimpiai bizottságát kérdezte meg a 2026-os téli játékokra vonatkozó éremprémiumokról. A 25 válaszoló nemzet átlaga szerint egy aranyérem 123 736 dollárt (mintegy 45 millió forint), az ezüst 72 450 dollárt (kb. 26 millió forint), a bronz 44 549 dollárt (nagyjából 16 millió forint) ér.

A svédek tarolnak női sífutásban a milánói-cortinai téli olimpián, de nem keresnek vele egy vasat sem. A jutalom mértéke országonként változik, Magyarország gálánsan fizet Fotó: ANDRZEJ IWANCZUK / NurPhoto

A legtöbbet fizetők: ázsiai rekordösszegek

Néhány érdekes példát érdemes kiemelni a javadalmazásokból.

• Szingapúr toronymagasan vezet: az első téli olimpiai aranyéremért 788 907 dollárt (megközelítőleg 285 millió forint) fizetne, Hongkong hasonló nagyságrendben jutalmaz: ott 767 747 dollárt (kb. 277 millió forint) ér az ötkarikás első helyezés.
• Európában Olaszország számít bőkezűnek: a hazai rendezésű milánói–cortinai játékokon 209 804 dollárt (mintegy 76 millió forint) fizet az aranyért, 104 924 dollárt (kb. 38 millió forint) az ezüstért és 69 946 dollárt (nagyjából 25 millió forint) a bronzért. Lengyelország 211 268 dollárt (kb. 76 millió forint) ad az aranyért, ráadásul autót és lakást is a bajnokoknak.
• Az Egyesült Államok középen helyezkedik el: 37 500 dollárt (kb. 13,5 millió forint) fizet az aranyért, 22 500 dollárt (mintegy 8 millió forint) az ezüstért és 15 000 dollárt (kb. 5,4 millió forint) a bronzért.

A skandináv modell: nulla forint az aranyért

Éles az ellentét Svédország, Norvégia és Nagy-Britannia esetében: ezek az országok nem fizetnek külön pénzjutalmat az olimpiai érmekért. A skandináv államok inkább a felkészülés stabil, állami finanszírozására helyezik a hangsúlyt.

Norvégia például éves sportösztöndíjat biztosít az élsportolóknak, Nagy-Britanniában pedig a Nemzeti Lottó támogatja az olimpiai kerettagokat. A siker itt nem egyszeri prémiumban, hanem hosszú távú támogatásban testesül meg.

Magyarország: kiemelkedő jutalom a régióban

Magyarországon az olimpiai érmesek állami jutalomban részesülnek, amelynek összege jogszabályban rögzített. A jelenlegi szabályozás szerint egy olimpiai aranyéremért 55 millió forint jár, az ezüstéremért 39,3 millió forint, a bronzéremért 31,5 millió forint. A további helyezettek – negyedik–nyolcadik helyig – szintén jelentős összegű jutalomban részesülnek.

Nemzetközi összevetésben ez azt jelenti, hogy a magyar aranyérem-jutalom nagyjából 150 ezer dollárnak felel meg, amivel hazánk az átlag fölött helyezkedik el, és a hasonló gazdasági erejű közép-európai országok – például Lengyelország vagy Szlovákia – kategóriájába tartozik. Emellett a magyar olimpiai bajnokok életjáradékra is jogosultak, ami hosszú távú anyagi biztonságot nyújt.

A milánói–cortinai téli olimpia esetében mindez magyar szempontból inkább elméleti kérdés: egyetlen érem megszerzése is bravúr lenne, ugyanakkor pontszerző helyezésekre reális esély mutatkozhat.

A globális kép tehát sokszínű: míg egyes országok százmilliókat fizetnek egyetlen aranyért, mások egy fillért sem adnak. Magyarország ebben a mezőnyben kifejezetten bőkezűnek számít – még akkor is, ha a téli játékokon az éremért nálunk valóban meg kell küzdeni.

Könnyen az olasz Francesca Lollobrigida vághatja zsebre a legtöbb állami jutalmat a milánói-cortinai játékokon Fotó: JULIEN DE ROSA / AFP

Francesca Lollobrigida kaszálhatja a legtöbbet a téli olimpián?

Jelen állás szerint a téli olimpia legeredményesebb sportolói – már ami az aranyak számát illeti – könnyen lehet, hogy a sífutók közül kerülnek ki. A svéd Frida Karlsson és a norvég Johannes Hösflot Klaebo egyaránt két-két aranyéremnél tartanak, és jó eséllyel tovább gyarapíthatják gyűjteményüket. Papíron tehát ők lehetnek a játékok legsikeresebb versenyzői.

Csakhogy a svéd és a norvég szabályozás szerint az olimpiai éremért nem jár közvetlen pénzjutalom. Vagyis még ha három-négy aranyéremmel zárnának is, hazájukban ezért egyetlen korona prémiumot sem kapnának – a siker presztízsben és hosszú távú támogatásban térül meg, nem azonnali pénzdíjban.

A jelenlegi egyéni éremtáblázatot egyébként a svájci alpesisíző, Franjo von Allmen vezeti három aranyéremmel. Svájc ugyan fizet jutalmat az érmekért, de mérsékelt összeget: egy arany nagyjából 44 ezer dollárt (kb. 16 millió forint) ér, három arany így összesen mintegy 132 ezer dollárt (kb. 48 millió forint) jelent – ami még mindig kevesebb, mint amennyit egyetlen olasz aranyérem ér.

És itt jön a fordulat: mivel Szingapúr és Hongkong – a két rekordösszeggel fizető ország – várhatóan nem szerez érmet,

könnyen elképzelhető, hogy a játékok végén nem az aranyak számában legeredményesebb sportoló lesz a legjobban kereső, hanem az az olasz versenyző, aki akár „csak” egy-két aranyat szerez.

Ha például egy olasz sportoló két aranyat nyer, az már több mint 400 ezer dolláros (közel 150 millió forintos) bevételt jelenthet – vagyis pénzügyi értelemben messze megelőzi a háromszoros svájci bajnokot.

Már van is egy kétszeres aranyérmes olasz: a gyorskorcsolyázó Francesca Lollobrigida, aki tehát a téli olimpia két és fél hete alatt többet kereshet, mint világhírű dédnagynénje, Gina Lollobrigida anno az egész színészi karrierje során.