Kéményseprőt látok, szerencsét találok! – a szlogent most az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szeretné mondogatni, hisz mint a terület újdonsült felügyeleti szerve, tudja, milyen égető szükség van e szakemberekre. Nem véletlen, hogy április végéig meghosszabbították a vizsgával rendelkező kéményseprők meghirdetett jelentkezési határidejét. Azt ígérik, a belépők júliustól biztos állásra, az eddiginél magasabb fizetésre számíthatnak. Ezzel szemben a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) már tavaly nyáron közölte, téved a szakma fölé helyezett katasztrófavédelem, ha azt hiszi, az első hívó szóra minden régi dolgozó hajlandó lesz az ő feltételeik mellett munkát vállalni. Ugyanis miközben egyre kevesebb a szakember, a kémények és fűtőrendszerek állapota egyre romlik (felmérések szerint évente nagyjából száz ember szenved szén-monoxid-mérgezést a lakásában). Ráadásul az új belügyminisztériumi rendelet értelmében július 1-jétől az eddigi egy helyett kétévente lesz kötelező az ellenőrzés. Vagyis várhatóan tovább romlik a kémények és a fűtőrendszerek állapota. Magyarország ötmillió kéményéből körülbelül 200-250 ezer tartósan „beteg”, nem kevés közülük életveszélyes. Márpedig ha kevesebb az átvizsgálás, tovább romlik ez az arány. Ahhoz meg ki adja szívesen a nevét? Nem kizárt, hogy bejön a kéményseprőmesterek első emberének jóslata, miszerint a kusza körülmények miatt a szakemberek jelentős része szögre akasztja a kefét, és fölhagy a pályával.
Lát-e majd annyi kéményseprőt a katasztrófavédelem, hogy mondhassa: szerencsét találtam?
