Jézus szülővárosában, Betlehemben idén az izraeli biztonsági erők is bekapcsolódtak a karácsonyi eseményekbe, jóllehet az ünneplők ellettek volna nélkülük is. A zsidó katonák és rendőrök ezúttal gumilövedékek és könnygáz bevetésével oszlatták szét azokat a haragos felvonulókat, akik a Jézus szülőhelyéhez vezető átkelőpontok megnyitásáért tiltakoztak. Az atrocitás igazolta azt a tüntetők által hangoztatott véleményt, miszerint Józsefnek és a mindenórás Máriának ma jóval nehezebb dolga lenne, ha be akarna jutni Betlehembe.
Izrael egyébként is mozgalmas napokat él mostanában. Benjamin Netanjahu miniszterelnök vasárnap hivatalába kérette az Egyesült Államok nagykövetét, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) előző nap elfogadott határozatról beszéljen vele. Tudniillik az a hallatlan dolog történt, hogy az USA (1979 óta először) nem élt a vétójogával, hanem tartózkodott – volt mersze tartózkodni – azon a BT-szavazáson, amely követelte Izraeltől: „Azonnal és teljeskörűen vessen véget a telepépítéseknek a megszállt palesztin területeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben”. Az így kötelező érvényűvé lett BT-határozat szerint az izraeli telepesek tevékenységének nincs semmiféle jogi alapja, ellenben súlyosan sérti a nemzetközi jogot. (Az első izraeli döbbenethullám elülte után a külügyminisztérium bekérette az igennel szavazó országok nagyköveteit.) Netanjahu nem is rejtette véka alá: azon van kiborulva, hogy Obama elnök korábban megígérte, „elkerüli az efféle lépéseket” – erre most tessék Több külpolitikai elemző viszont úgy véli, a néhány nap múlva távozó amerikai elnök – a világ első számú nagyhatalmának első embere – végre a szíve szerint cselekedhetett, hiszen az izraeli miniszterelnök már nem tud „utánanyúlni”.
Hogy is van ez?
