idezojelek

Meghallják odafönn

1823-ban e napon, január 22-én vetette papírra Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc a Himnusz utolsó sorait.

Pilhál György avatarja
Pilhál György
Cikk kép: undefined

1823-ban e napon, január 22-én vetette papírra Szatmárcsekén, a csöppnyi Tisza-parti faluban Kölcsey Ferenc a Himnusz utolsó sorait:

Megbűnhődte már e’ nép / A múltat ’s jövendőt.

Öt évet kellett várni, hogy a mű megjelenhessen. Zenéjére még többet, Kölcsey halála után, 1844-ben nyerte el Erkel Ferenc a versre meghirdetett pályázatot. A dallamba később többször belejavított a szerző, az eredetileg verbunkosnak szánt művet végül egyenletesebb ritmusú muzsikává írta át, tempója a múlt század húszas éveiben kezdett el lassulni. Ahogyan azt a viharos magyar történelem sarkában járó szomorúság megkövetelte…

Először a pesti Nemzeti Színházban csendült föl 1844. július 2-án, szabadtéren pedig az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi nevű gőzhajó avatásakor, augusztus 10-én. A szabadságharc leverése után vált a Himnusz a nemzeti identitás részévé. Sorsközösséget vállalt azokkal, akik hallgattak rá.

Elvenni tőlünk nem tudta senki a fohászt. Sem a Bach-korszak, sem a kommunizmus. Védtük, rejtegettük a szabadságunk szimbólumává lett ódát. A diktatúra évtizedeiben az állami ünnepeken csak „csokorba kötve” – a szovjet himnusz és az Internacionálé közé szorítva – engedélyezték, ám a szívekben ő szólt a leghangosabban! (Rákosi idejében csak a zenéjét engedték, énekelni nem lehetett.)

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kölcsey soraival sosem tudtak megbékülni a kommunisták. Hiszen a dalnak és a szónak ereje van, a dalolt szónak annál is több. Az önkény hatalmasságai rettegik a nemzet himnuszát, hátha meghallják odafönn:

Szánd meg Isten a magyart / Kit vészek hányának, / Nyújts feléje védő kart / Tengerén kínjának.

Borítókép: YouTube-képernyőfotó

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A pöcegödör legalján

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szalai Ádámot újra kísérti az ellentmondás

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Hígtrágya és pogrom Hollandiában

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.