Nem vagyok értője az absztrakt képzőművészetnek, most is csak azért írok róla, mert arról jött hír, maguk a szakterület felkentjei sem állnak a helyzet magaslatán.
Évtizedek óta fordítva, fejjel lefelé látható a holland Piet Mondrian egyik alkotása az Észak-rajna-vesztfáliai Műgyűjteményben. Ez most derült ki, amikor a múzeum kiállítással tisztelgett a geometrikus absztrakció világhírű képviselője előtt, születésének 150. évfordulója alkalmából. A bakit nem a kiállítóhelyen követték el, a festményt röviddel a művész 1944-ben bekövetkezett halála után állíthatta valaki a feje tetejére. Az sem kizárt, hogy egy agilis takarítónő…
Az 1941-ben készült, New York City 1 című képen függőleges és vízszintes irányban futó, egymást keresztező sárga, kék és piros ragasztószalagok láthatók. (Kábé olyanok, amilyeneket a villanyszerelők is használnak.) Az alkotás egy szinte azonos „testvérképe” a párizsi Pompidou központban látható – ahhoz képest azonban a düsseldorfi mű 180 fokkal elfordítva ábrázolja az alkotó mély mondanivalóját. A szakemberek szerint a ragasztószalagcsíkok pont úgy futnak a vásznon, mint a párizsi olajfestményen, ám a művészien letépett csíkmaradványok elhelyezkedése arra utal, hogy a dortmundi kép tótágast áll.
