Most, hogy Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök az Európai Parlament előtt élesen bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar parlament által elfogadott gyermekvédelmi törvényt, az ember elmereng, gondolta volna-e épeszű ember 1951-ben, amikor megalakult az unió elődje, az Európai Szén- és Acélközösség, hogy évtizedekkel később ilyesmiről megy majd a vita? (Ráadásul az alapító országok között Xavier Bettel nagyhercegségét is ott találjuk.) Persze, költői a kérdés.
Ehhez képest a homoszexualitását nyíltan vállaló luxemburgi kormányfő a minap habzó szájjal kritizálta a gyermekvédelmi jogszabályt
(amely egyetlenegy dologról szól: hogyan lehet megvédeni a szülőknek a gyermekek nevelésére vonatkozó elidegeníthetetlen jogát; a szülők ugyanis gyermekük felnőtté válásáig maguk döntenek a kiskorú szexuális neveléséről).
Szégyenkezve látom – kapkodja a levegőt Bettel –, hogy egyes kollégáim a kisebbségek kárára akarnak szavazatokat szerezni. Ilyen már történt a történelmünk során.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz uniós képviselője ehhez hozzátette: próbálják úgy beállítani a magyar törvényt, mintha az a más szexuális orientációjú emberek ellen irányulna. Szó sincs ilyesmiről, ez csúsztatás. Magyarországgal szemben ismét éles támadás indult, és ennek a gyermekvédelmi törvény az egyik kicsúcsosodása. Itt várhatók a legnagyobb összetűzések. Egy per is folyamatban van Magyarország ellen, amelyhez tizenöt tagállam (köztük persze a harsány Luxemburg is) csatlakozott.
Tényleg igaz lehet a hír: illetékes helyen kiadták a jelszót a világ felforgatására.
