Nocsak! Újabban egyre több magyarul címkézett élelmiszerrel találkozni a romániai üzletek boltjaiban. Míg néhány éve Kovászna megyében még súlyos fogyasztóvédelmi bírság járt az áruk magyar feliratozásáért, mára bevett gyakorlattá lett a magyarországi és a székelyföldi termékek magyar címkézése. A legnagyobb román hentesáru-forgalmazó, a Cris-Tim cég például a kedvelt Csárdás szalámicsaládot piros-fehér-zöld szalagos csomagolással teszi a polcokra (a termék román ismertetője csak apró betűvel olvasható a portékán). A Családi pillanatok elnevezésű száraztészta szintén mutatós piros-fehér-zöldbe csomagolva található a boltok polcain. Vagy ott van a Bomilact Madaras Kft. közkedvelt Madarasi székely sajtja, amelynek csupán az oldalára ragasztott öntapadós céduláján találunk rövid román ismertetőt. Hosszan lehetne sorolni a példákat, a lényeg: egyre felkapottabb az új módi.
Még a bukaresti román cégek is előszeretettel használnak magyar feliratot.
Mielőtt még túlságosan elérzékenyülnénk keleti szomszédaink meglepő gesztusán, nem árt beleolvasni az erdélyi Krónika „háttérmagyarázatába”. Azt írják, egyszerű marketingfogással állunk szemben. A román kereskedelem ugyanis ráébredt: kifizetődőbb ezeknek az élelmiszereknek a magyar címkézése, így ugyanis jóval magasabb áron kelnek el, mint román tálalásban. Persze elsősorban az erdélyi boltokba kerülnek a magyar nyelvű portékák, az ottani vásárlókat kívánják megszólítani. A Kárpátokon túlra továbbra is románul feliratozott termékek kerülnek – ott úgy is veszik, viszik. Nem kell tudniuk, hogy magyar a portéka. Pszt!
Borítókép: Csárdás szalámi egy erdélyi boltban (Forrás: Kronika.ro)
