Nem tülekedett Ruszin-Szendi Romulusz, amikor az észt porciózták. Generális uramat még a sajátjai is lehülyézték, amikor a közösségi oldalán kóstolgatni kezdte a miniszterelnököt. (Orbán Viktor előzőleg leszólta a „vesetájon hullámot vető” pulóverben szereplő stratégát.) „Engem Ön ne kisbarátomozzon, mert sem erkölcsileg, sem szakmailag nem vagyunk egy lapon” – mordult a kormányfőre az obsitos tábornok. (Teszem hozzá, az indoklás – „nem vagyunk egy lapon” – megállja a helyét; haragvó hősünk és célszemélye között tényleg sokszoros a lőtávolság.)
„Ellentétben Önökkel én mindig betartottam a törvényt” – tájékoztat levelében a mordállyal az oldalán fórumozó, ukrán telefonszámokkal kérkedő, zsírleszívott ember, aki trükkösen épített luxusvillájából olykor honvédségi helikopterrel látogatott a Hajdúságban időző feleségéhez. „Kérjen cserét, mert elfáradt, gyenge, és csak rontja az ország fejlődésének lehetőségét!”– javasolja Orbán Viktornak a Tisza párti nejlonrambó, akinek, mint elárulta, mostanában „viszket a tenyere”.
A kommenteket olvasgatva kiderül, a hozzászólók többsége pártállástól függetlenül úgy látja, tábornok uram alighanem az elmebetegség valamelyik aggasztó fokozatában szenved. A kormánypártisággal nem vádolható Magyar György ügyvéd szerint a kétségbeejtő embernél nemhogy revolver, de még egy bugylibicska sem lehetett volna: „Nem kellene kérkednie, és a verbalitásával is probléma van. Nem kellene ezt a briganti magatartást fokozni.” Más vigasztalja a viszketeg Tisza-vitézt: „Bent a kaptárban nem fognak kisbarátomozni, ott a számodon szólítanak.”
Borítókép: Ruszin-Szendi Romulusz és Magyar Péter (Fotó: Hatlaczki Balázs)
