A brit lapnak nyilatkozó Hai szerint csapata olyan egészséges állatokat próbál létrehozni, amelyekben nagyobb a majomsejtek aránya. Ha sikerül, akkor a következő lépés olyan sertések alkotása, amelyekben az egyik szerv szinte teljes egészében főemlőssejtekből áll.
Hasonló átrendezés már történt rágcsálókban. 2010-ben Hiromitsu Nakauchi a kaliforniai Stanford Egyetemen patkányhasnyálmirigyet produkáló egereket hozott létre. Az egerek genetikai módosításával elérte, hogy azok saját sejtjei ne fejlődjenek hasnyálmiriggyé. 2017-ben a spanyol Juan Carlos Izpisua Belmonte csapata a kaliforniai Salk Intézetben disznó-ember kimérákat hozott létre, de abban az esetben százezer sejtből csak egy volt emberi, és etikai okokból az embriókat mindössze egy hónapig hagyták fejlődni.
Bár a most ismertetett kínai sertés-majom kimérában a majomsejtek aránya magasabb volt, mint az emberi sejteké Belmonte kísérleténél, ez továbbra is nagyon alacsonynak számít. – A rendkívül alacsony beültetési hatékonyság és az összes állat halála miatt ezt az utat kedvezőtlennek tartom – mondta Paul Knoepfler, a Kalifornia Egyetem őssejtbiológusa.
Az El País spanyol újság júliusi jelentése szerint Belmonte és csapata Kínában állítólag ember-majom kimérákat hozott létre, az eredményeket azonban még nem tették közzé. A kutatásokat azzal indokolják, hogy emberi transzplantációs céllal akarnak előállítani emberi szerveket. Az eredmények azt mutatják, hogy ennek eléréséhez még hosszú út vezet.
