Mesterséges szervek előállítása a kutatók célja

Majomtól származó sejteket is tartalmazó sertések születtek a kínai fővárosban – jelent meg a New Scientist tudományos portálon. A kimérák egy héten belül elpusztultak.

2019. 12. 12. 9:53
null
A mesterséges megtermékenyítéssel lehetett a gond Fotó: New Scientist
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Khimaira, a görög mitológiából ismert szörny különböző állatok – kecske, oroszlán és kígyó – testrészeinek rémisztő kombinációja. A biológiában akkor beszélünk kiméráról, ha több egyedtől származó, genetikailag eltérő sejtek alkotják az élőlényt, és ezek a sejtek megtartják saját genetikai jellegüket. A kutatók szerint sokak szervezetében találhatók más emberekből – szülőkből, testvérekből vagy gyermekekből – származó sejtek, amelyek a terhesség, illetve a magzati lét során kerültek a testükbe.

A mikrokimerizmusnak nevezett jelenség esetén – ismertetett egy példát a Medicalonline.hu – a magzat sejtjei a méhlepényen átvándorolva az anya szervezetének számos helyén megtelepszenek, és számára részben előnyös, részben hátrányos hatásokat fejtenek ki, akár évtizedekkel a terhesség után is. A kimérák nem azonosak a hibridekkel. A hibrid két állatfaj hím- és női ivarsejtjének összeolvadásával jön létre – erre példa a házi szamár és a ló kereszteződéséből származó öszvér.

A mesterséges megtermékenyítéssel lehetett a gond
Fotó: New Scientist

A kimérákat viszont a kutatók úgy hozzák létre, hogy embrionális korban kicserélnek sejteket más faj sejtjeire, a végeredmény „genetikailag mozaikos” élőlény. Ilyen mozaikos lényt alkottak Pekingben.

Tang Hai, a pekingi állami őssejt- és reprodukciós biológiai intézet munkatársa kollégáival közönséges makákó majmok sejtjeit fluoreszcens fehérjével jelölték meg, majd embrio­nális őssejteket hoztak létre a módosított sejtekből, és befecskendezték azokat sertésembriókba. Több mint négyezer embriót ültettek be kocákba, meglehetősen alacsony hatékonysággal, hiszen a beavatkozás eredményeként mindössze tíz malac született, ebből kettő volt kiméra, de hét napon belül mind elpusztult. A kiméra malacokban bizonyos szervek és szövetek – beleértve a szívet, a májat, a lépet, a tüdőt és a bőrt – részben majomsejtekből álltak. A főemlősből származó sejtek aránya azonban alacsony volt: minden ezredik, olykor tízezredik származott a majomtól.

A kínai kutató szerint nem egyértelmű, hogy a malacok miért pusztultak el, de mivel a nem kiméra utódok sem éltek néhány napnál tovább, a csapat azt gyanítja, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel volt gond, s nem a majomsejtek beépítésével. (A szervezeten kívüli megtermékenyítés sokkal kevésbé hatékony sertések esetében, mint az emberben és néhány más állatban.)

A brit lapnak nyilatkozó Hai szerint csapata olyan egészséges állatokat próbál létrehozni, amelyekben nagyobb a majomsejtek aránya. Ha sikerül, akkor a következő lépés olyan sertések alkotása, amelyekben az egyik szerv szinte teljes egészében főemlőssejtekből áll.

Hasonló átrendezés már történt rágcsálókban. 2010-ben Hiromitsu Na­kauchi a kaliforniai Stanford Egyetemen patkányhasnyálmirigyet produkáló egereket hozott létre. Az egerek genetikai módosításával elérte, hogy azok saját sejtjei ne fejlődjenek hasnyálmiriggyé. 2017-ben a spanyol Juan Carlos Izpisua Belmonte csapata a kaliforniai Salk Intézetben disznó-ember kimérákat hozott létre, de abban az esetben százezer sejtből csak egy volt emberi, és etikai okokból az embriókat mind­össze egy hónapig hagyták fejlődni.

Bár a most ismertetett kínai sertés-majom kimérában a majomsejtek aránya magasabb volt, mint az emberi sejteké Belmonte kísérleténél, ez továbbra is nagyon alacsonynak számít. – A rendkívül alacsony beültetési hatékonyság és az összes állat halála ­miatt ezt az utat kedvezőtlennek tartom – mondta Paul Knoepfler, a Kalifornia Egyetem őssejtbiológusa.

Az El País spanyol újság júliusi jelentése szerint Belmonte és csapata Kínában állítólag ember-majom kimérákat hozott létre, az eredményeket azonban még nem tették közzé. A kutatásokat azzal indokolják, hogy emberi transzplan­tációs céllal akarnak előállítani emberi szerveket. Az eredmények azt mutatják, hogy ennek eléréséhez még hosszú út vezet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.