Khimaira, a görög mitológiából ismert szörny különböző állatok – kecske, oroszlán és kígyó – testrészeinek rémisztő kombinációja. A biológiában akkor beszélünk kiméráról, ha több egyedtől származó, genetikailag eltérő sejtek alkotják az élőlényt, és ezek a sejtek megtartják saját genetikai jellegüket. A kutatók szerint sokak szervezetében találhatók más emberekből – szülőkből, testvérekből vagy gyermekekből – származó sejtek, amelyek a terhesség, illetve a magzati lét során kerültek a testükbe.
A mikrokimerizmusnak nevezett jelenség esetén – ismertetett egy példát a Medicalonline.hu – a magzat sejtjei a méhlepényen átvándorolva az anya szervezetének számos helyén megtelepszenek, és számára részben előnyös, részben hátrányos hatásokat fejtenek ki, akár évtizedekkel a terhesség után is. A kimérák nem azonosak a hibridekkel. A hibrid két állatfaj hím- és női ivarsejtjének összeolvadásával jön létre – erre példa a házi szamár és a ló kereszteződéséből származó öszvér.
Fotó: New Scientist
A kimérákat viszont a kutatók úgy hozzák létre, hogy embrionális korban kicserélnek sejteket más faj sejtjeire, a végeredmény „genetikailag mozaikos” élőlény. Ilyen mozaikos lényt alkottak Pekingben.
Tang Hai, a pekingi állami őssejt- és reprodukciós biológiai intézet munkatársa kollégáival közönséges makákó majmok sejtjeit fluoreszcens fehérjével jelölték meg, majd embrionális őssejteket hoztak létre a módosított sejtekből, és befecskendezték azokat sertésembriókba. Több mint négyezer embriót ültettek be kocákba, meglehetősen alacsony hatékonysággal, hiszen a beavatkozás eredményeként mindössze tíz malac született, ebből kettő volt kiméra, de hét napon belül mind elpusztult. A kiméra malacokban bizonyos szervek és szövetek – beleértve a szívet, a májat, a lépet, a tüdőt és a bőrt – részben majomsejtekből álltak. A főemlősből származó sejtek aránya azonban alacsony volt: minden ezredik, olykor tízezredik származott a majomtól.
A kínai kutató szerint nem egyértelmű, hogy a malacok miért pusztultak el, de mivel a nem kiméra utódok sem éltek néhány napnál tovább, a csapat azt gyanítja, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel volt gond, s nem a majomsejtek beépítésével. (A szervezeten kívüli megtermékenyítés sokkal kevésbé hatékony sertések esetében, mint az emberben és néhány más állatban.)
