Rejtélyes égitest ütközött fekete lyukkal

Egy 2,6 naptömegű égitest 800 millió évvel ezelőtt összeütközött egy 23 naptömegű fekete lyukkal – az ütközés eredménye egy 25 naptömegű fekete lyuk –, a kozmikus karambol erős gravitációs hullámot keltett. A jelet 2019 augusztusában észlelték, az eredményt kedden közölték.

2020. 06. 25. 11:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A neutroncsillagok és a fekete lyukak akkor alakulnak ki, amikor a nagy tömegű csillagok kifogynak nukleáris üzemanyagukból, és szupernóvákként felrobbannak. A keletkező égitest jellegét az határozza meg, hogy a csillag magjának mekkora része marad meg a robbanás után. A könnyebb magokból neutroncsillagok keletkeznek, míg a nehezebbekből fekete lyukak alakulnak ki. A csillagászokat azonban hosszú ideje foglalkoztatja, hogy miért nem találnak 2,5–5 naptömegű égitesteket. Ezt a titokzatos területet „tömegrésnek” hívják: ha léteznek ilyen égitestek, látszólag túl könnyűek ahhoz, hogy fekete lyukak és túl nehezek ahhoz, hogy neutroncsillagok legyenek. De vajon tényleg létezik-e tömegrés az említett tartományban?

Körülbelül 800 millió évvel ezelőtt egy 2,6 naptömegű égitest ütközött egy 23 naptömegű fekete lyukkal, a kettőből egy 25 naptömegű fekete lyuk alakult ki. Az ütközés erős gravitációs hullámot keltett, amit 2019. augusztus 14-én észlelt a két amerikai (LIGO) és az európai (Virgo) detektor, innen a GW190814 elnevezés. A felfedezés az Astrophysical Journal Letters folyóiratban jelent meg. Az ütköző égitest jellege továbbra is rejtély, mivel a gravitációs hullám megfigyelése önmagában nem teszi lehetővé annak eldöntését, hogy fekete lyukról vagy

neutroncsillagról van-e szó.

– A gravitációshullám-megfigyelések ismét újabb ismeretlen területeket fednek fel. A megfigyelt rendszer könnyebb komponensének akkora a tömege, amilyet eddig még nem figyeltek meg – mondja Giovanni Losurdo, az olasz Nemzeti Nukleáris Fizikai Intézet kutatója, a Virgo együttműködés szóvivője. Az új felfedezés új kérdéseket vet fel. Mik a fő jellemzői? Hogyan alakult ki egy ilyen kettős rendszer? A megfigyelt esemény másik érdekessége, hogy az összeütköző égitestek tömegaránya is különleges az eddig megfigyelt kettős rendszerek között. A nagyobb tömegű égitest körülbelül kilencszer nehezebb, mint kisebb társa.

Három magyar kutatócsoport is részt vesz a LIGO–Virgo-együttműködésben. Az Eötvös Gravity Re­search Group (EGRG) a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen Frei Zsolt vezetésével dolgozik, a Szegedi Tudományegyetem gravitációs hullámok kutatásával foglalkozó csoportot Gergely Árpád László irányítja, míg a Wigner Fizikai Kutatóközpontban működő gravitációfizikai kutatócsoportot Vasúth Mátyás koordinálja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.