Vasfoggal táplálkozik a csiga

Először fedezték fel élő szervezetben a santabarbarait néven (alig) ismert vastartalmú ásványt. Az olaszországi Toscanában lévő Santa Barbara bányáról elnevezett anyag egy különleges csiga fogából került elő. A felfedezés messze túlmutat egy ritka anyag kimutatásán.

Forrás: Forrás: Northwestern University

A Cryptochiton stelleri nevű puhatestűt vándorló fasírtként is szokták emlegetni különleges formája miatt. Az akár 33 centiméteres átmérőre növő, vörösesbarna színű bogárcsiga-féleség egyesek szerint olyan, mint a serpenyő elől menekülő fasírt. A lénynek nagyon erős fogakra van szüksége, hiszen élete során folyamatosan a sziklákat rágja. Apró fogaival kaparja le a kövekről az algákat és más feldolgozható alapanyagokat. Ha puha anyagból lennének a rugalmas nyelvszerű szerkezethez, az úgynevezett radulához kapcsolódó fogak, gyorsan elkopnának. Ennek a sziklás tengerpartok mentén élő lény fogának tövéből került elő a santabarbarait. (A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Science folyóiratban jelent meg.)

– Ezt az ásványt csak nagyon kis mennyiségben figyelték meg kizárólag kőzetekben, és soha sem látták élő szervezetben – idézte Derk Joesternek, a Northwestern Egyetem docensének szavait a CNN. Ennek a vas-hidroxi-foszfát-hidrátnak magas a víztartalma, emiatt alacsony a sűrűsége. A kutatók úgy gondolják, hogy ez az anyag úgy növeli a fog szilárdságát, hogy közben nem jelent érdemi súlytöbbletet. A végeredmény egy roppant kemény anyag.

Fotó: Forrás: Northwestern University

Mi az értelme feltárni a tengerpartok közelében élő csigák fogazatának titkait? Nagyon is sok. A lény foga a természetben előforduló egyik legkeményebb anyag. Ha sikerül megérteni, hogy a fogak miként élik túl a folyamatos koptatást, esetleg előállítható olyan, 3D-nyomtatóban használható anyag, amellyel rendkívül kemény és tartós szerkezet hozható létre. ­Joester és kutatócsoportja vasat és foszfátot tartalmazó tintát kevert a bogárcsiga által előállított természetes anyagba. A száradás után merev vegyület jött létre.

– Már régóta lenyűgöz bennünket ez a lény – mondta Joester, aki az ultrakemény anyag előállítása mellett azt is szeretné megérteni, hogy a különleges fogak miként kapcsolódnak a korábban említett flexibilis radulához. Minden mechanikus szerkezet ugyanis annyit bír ki, amennyit a rendszer leggyengébb láncszeme elvisel – ebben az esetben a kapcsolódási pont a kritikus rész. A kutatók a bogárcsigához hasonló modellszervezetek segítségévek keresnek megoldásokat különböző problémákra. A természetnek e rendkívüli megoldás kifejlesztésére, tökéletesítésére pár száz millió éve volt. Láthatóan bevált, ezért adaptálható a végeredmény.