A világ legidősebb élőlénye, amit tudósok egy fatális véletlen folytán megöltek és ami az Atlanti-óceán északi hideg vizeiből származó sellőkagyló volt, egy friss vizsgálta eredményeként megállapították, hogy 100 évvel volt idősebb a korábban meghatározottakhoz képest.
A világ legidősebb élőlénye emberi beavatkozás miatt pusztult el
Alapos elemzést követően a Bangori Egyetem szakértői arra az eredményre jutottak, hogy a kagyló 1499-ben született, így az 507 éves volt, amikor megtalálták. A kérdéses példányt, ami a hideg vizes élőhelyeket kedvelő atlanti sellőkagyló (Arctica islandica) egyik egyede volt, még 2006-ban gyűjtötték be Izland vizeiből. A példányt begyűjtő tudósok amikor kifogták, még nem voltak tisztában az unikális kagyló rendkívüli életkorával, így fagyasztóba helyezték mielőtt felnyitották, és így feltehetően szándékolatlanul megölték.
A vénuszkagyló-alakúak népes rendjébe (Veneroida), és ezen belül a sellőkagyló-félék családjába (Arcticidae) tartozó fajról már eddig is ismert volt, hogy kivételesen hosszú életciklussal rendelkezik.
Az Arctica islandica lassabb növekedési ütemet mutat, mint a többi kagylófaj.A többi kagylóféléhez hasonlóan az A. islandica is szűrögető életmódot folytat. Ehető kagylófaj, amit több északi országban is fogyasztanak.
Az arktikus, hűvös észak-atlanti vizekben honos sellőkagyló minden nyáron amikor a vízhőmérséklet magasabbá válik egy új réteget növeszt a teknőjén. A 2006-ban Izlandnál kifogott és Ming becenevet kapott sellőkagyló héjának belsejében látható gyűrűk alapján a tudósok eleinte 405-410 év körülire becsülték a puhatestű életkorát.
Megerősítést nyert, hogy Ming az abszolút élethossz-rekorder
A kagylóhéj újabb és sokkal alaposabb elemzése után azonban azonban azt találták a Bangori Egyetem szakértői, hogy Ming - akit a születése idején Kínát uraló dinasztiáról neveztek el -, egy évszázaddal idősebb a korábbi kormeghatározáshoz képest. „Első alkalommal rosszul csináltuk ( a kormeghatározást) és talán kicsit elhamarkodottan tettük közzé az eredményeinket akkor” – mondta Paul Butler, a Bangori Egyetem munkatársa a ScienceNordic tudományos hírportálnak.
Ezzel szemben a frissen elvégzett és sokkal alaposabb vizsgálat azt mutatja, hogy a puhatestű hét évvel azután született, hogy Kolumbusz felfedezte Amerikát.
Bár a különböző fajok élettartama véletlenszerűnek tűnhet, azonban létezik egyfajta mintázata az élőlények életciklusának.
A nagy testű élőlények általában tovább élnek mint a kicsi vagy egészen apró termetűek, és ez nagy általánosságban egyaránt igaz az állatokra, valamint a növényekre is. A gerincesek között a skála egyik végén az apró termetű cickányok és egérfélék állnak, amelyek mindössze egy-két évig élnek, a másik oldalon pedig a galapágosi óriásteknős, illetve a grönlandi cápa áll, melyek közül az előbbinek 200, az utóbbinak pedig 450-500 év a maximális életkora.
A jelenlegi világrekorder, Ming a sellőkagyló kivételesen hosszú életciklusa arra vezethető vissza Doris Abele tengerbiológus szerint, hogy a hidegvízi életkörülmények miatt e puhatestűeknek rendkívül lassú az anyagcseréje - idézi a szakértőt a Mail Online. Ugyanerre az okra vezethető vissza a legtovább élő gerinces, az északi-sarkvidéki vizekben élő, és akár a 6-7 méteres teljes testhosszúságot is elérő grönlandi cápa (Sominosus microcephalus) hihetetlenül hosszú, akár 500 évig is kitartó élete.
A sellőkagylók:
- az Atlanti-óceán északi részének hűvös vizeiben élnek,
- átlagos életciklusuk 200 és 400 év között mozog,
- legidősebb egyedük, Ming a maga 507 évével egyben a jelenleg ismert legtovább élt állatnak számít.
