A titokzatos Anonymus - az első magyar krónikaíró

Anonymus az első magyar krónikaírónk volt. Anonymus fő műve a Gesta Hungarorum, amelyben elsőként írta le a magyarok történetét.

Anonymus átadja kész krónikáját III. Béla királynak.

Jelentősége abban áll, hogy az ősmagyarok időszakának történetei szájról szájra terjedtek évszázadokon át. Anonymus írta le ezeket elsőként, így maradt fenn az utókorra, ezért ismerhetjük, olvashatjuk mi is dicső eredettörténetünket. 

Anonymus átadja kész krónikáját III. Béla királynak

Anonymus visszavezette a bibliai időkig a magyarok történetét

Ami biztos, hogy 300 évvel a honfoglalás után írta művét. Feltételezhető, hogy használt korábbi írásos krónikákat is, azok nagy része azonban nem maradt fenn. Nagy valószínűséggel ismerte Regino, prümi apát krónikáját. Művében a magyarok családfáját visszavezeti egészen a bibliai időkig, Góg és Magóg pusztai fejedelmekig. Művéből ismerhetjük meg Emese álmát is.

Emese álma Anonymus művében

Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Őnedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak. 

Anonymus írt a pogány szokásokról is

Anonymus a magyarokat a hunok leszármazottainak tekinti. Művében olvashatunk a vándorlás időszakáról, a honfoglalásról, a kalandozásokról. Krónikájában visszatérő fordulat a pogány szokások leírása. 

Írt pogány temetkezésről, lóáldozatról. Művének írásakor felhasználta a honfoglalás koráról szóló történeti énekeket. 

Ezek is szájról szájra, nemzedékről nemzedékre terjedő alkotások voltak, amelyeket csak később jegyeztek le.

Magáról a szerzőről, P. mesterről keveset tudunk. Művében azt írta magáról: „P. nevű mester, egykor a dicsőséges Béla király jegyzője”.

III. Béla arcrekonstrukciója (Forrás: Magyarságkutató Intézet)

Fontos, hogy III. Béla király a Bizánci Birodalomban nevelkedett. Így, amikor magyar uralkodó lett, kiemelt jelentőségűnek tartotta az írásbeliséget. Kancelláriát hozott létre, ahol az okleveleket őrizték. Nagy valószínűség szerint ott dolgozott P. mester is. 

III. Béla kifejezetten támogatta, hogy Anonymus megírja a magyarok krónikáját. 

Anonymus művéből kikövetkeztethető, hogy ő maga is járt Bizáncban. Művének érdekessége, hogy korabeli földrajzi nevek eredetét is megírta, történetekbe foglalva. Például a magyarok ellenségeit – mivel nevük nem maradt fenn – a földrajzi nevek alapján alkotta újra. Anonymus művét 1746-ban adták ki nyomtatásban, a krónikát a bécsi Hofbibliothek őrizte.

Emese, a magyarok ősasszonya (Forrás: László Gyula)

Cornides Dániel 1802-ben beazonosította, hogy a szerző III. Béla korában élt, az uralkodó jegyzője volt. Anonymus pap volt aki előkelő rokonsággal rendelkezett, és francia egyetemet végezhetett. Latinul kiválóan tudott, jogban és történelemben is alapos ismeretekre tett szert. Győrffy György történész szerint rokonságban állhatott az Aba nemzetséggel, azért, mert az ő isteni eredetüket próbálta bizonyítani. 

Anonymus szobra szerencsét hoz

Anonymust, a névtelen jegyzőt a Városligetben található szobra híressé tette. Ligeti Miklós alkotását 1903-ban avatták fel. A szobor Ferenc József császár ajándéka volt a fővárosnak.

Anonymus szobra a budapesti Városligetben (Forrás: Wikimedia Commons)

Bár eleinte a városlakók idegenkedtek attól, hogy a szobornak nincs arca, végül hatalmas népszerűségre tett szert. Városi legendák szerint szerencsét hoz, ha valaki megsimogatja Anonymus tollának hegyét, és utána jól fog menni neki az írás.

Anonymusnak kiemelkedő jelentősége van történelmünkben, hiszen neki köszönhetjük őstörténetünk legkorábbi, írásos összegzését. 

Részlet Anonymus Gesta Hungarorumjából 

Szkítia első királya Mágóg volt, a Jáfet fia [Jáfet a bibliai Noé egyik fia], és a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király. Ő az Úr megtestesülésének 450. esztendejében a szittya földről kiszállva hatalmas sereggel Pannónia földjére jött, és a rómaiakat elkergetve az országot birtokba vette. Majd királyi székhelyet állított magának a Duna mellett a hévizek fölött: minden régi épületet, amit ott talált, megújított, és az egészet igen erős fallal vette körül. Ezt magyar nyelven most Budavárnak mondják.

Anonymus Gesta Hungarorumjában

1. a kiváló műveltségű szerző írta meg a magyarok őstörténetét, a honfoglalást, kalandozásokat,

2. a szájhagyomány útján őrzött történeteket összegezte,

3. így maradhatott fenn a különleges értékű forrás őseink történetéről.