Lenkey tábornok megőrült a börtönben – elfeledett aradi vértanúk

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését különösen kegyetlen és véres megtorlás követte, melynek során 130 embert végeztek ki azért, mert részt vettek a szabadságharcban. Lenkey tábornok és más mártírok neve kevéssé ismert az aradi tizenhárom vértanúéhoz képest.

Batthyany Lajos kivégzése. Forrás: Wikimedia Commons

1849. október 6. nemzeti gyásznapunk. Ezen a napon végeztette ki Ferenc József helytartója, báró Julius Haynau táborszernagy Aradon a magyar forradalom és szabadságharc 13 tábornokát. Ugyanezen a napon halt golyó általi halált gróf Batthyány Lajos miniszterelnök is a fővárosban. Az aradi tizenhármak gyásznapján Lenkey tábornokot sem feledhetjük, aki szintén életét adta a magyar szabadságért. 

Batthyány Lajos kivégzése Pesten. Lenkey tábornok ekkor börtönben volt. Fotó: Wikimedia Commons

Elfeledett kivégzettek

Az elfeledett hősök mindannyian életüket áldozták a magyar hazáért és szabadságért, és az utolsó pillanatig hűek maradtak a forradalom tiszta eszméihez.

A megtorlás áldozataival kapcsolatos kutatásai alapján Hermann Róbert történész állította össze a kivégzettek listáját is.

                                 Báró Jacob Julius von Haynau császári táborszernagy, a megtorlások véreskezű irányítója                                                              Fotó: Wikimedia Commons/Josef Kriehuber

Ferenc József szabad kezet adott Haynaunak: 1849. augusztus 29-től már nem kellett a meghozott halálos ítéleteket jóváhagyásra felterjesztenie a császárnak, hanem saját hatáskörében intézkedhetett. E döntés mögött sértettség is állhatott, ugyanis Görgey Artúr tábornok tudatosan az oroszok és nem az osztrákok előtt tette le a fegyvert Világosnál.

Görgei segédtisztjét golyó általi halálra ítélték

1849. augusztus 20-án Hruby Gyula őrnagyot lőtték főbe. Ő Görgei Artúr segédtisztje, az I. Császári Huszárezred vezetője volt, cseh származású, aki átállt a magyar forradalom és szabadságharc oldalára. Testvére, Károly is hivatásos katona volt, azoban ő a döntő pillanatban, akkor, amikor Gyula átállt a magyarok oldalára, kilépett a hadi szolgálatból.

Református lelkész is a megtorlás áldozata lett

1849. augusztus 29-án Kantsur András református lelkészt lőtték főbe Pesten. A lelkésznek az volt a „bűne”, hogy ő rejtette el azt a pénzes ládát, amit egy honvéd csapat kobzott el az elfogott császári futártól. A szokolyai református lelkész a kivégzése előtt a következőket mondta: 

„Engem megölhetnek ártatlanul, mint ahogy Krisztus urunkat megöltek, de Júdás nem leszek.” 

 A mártír Versec szülöttje volt, azé a délvidéki városé, amelynek később Herczeg Ferenc írófejedelmünk is.

Az aradi vértanúk  Fotó: Wikimedia Commons

A világosi fegyverletétel után fogták el és végezték ki, a sírját soha nem találták meg. Mindössze 23 évet élt. Mindketten azok közül valók voltak, akiket ártatlanul végeztek ki azért, mert a magyar szabadságért küzdöttek.

Kiváló szervező volt Ormay Norbert

Ormay (Auffenberg) Norbert 1848 májusában politikai fogolyként ült a börtönben, amikor kiszabadították a forradalom hívei. Rögtön Kossuth Lajos közvetlen környezetébe került, aki kifejezetten megkedvelte a fiatal, agilis, tehetséges katonát. A délvidéki harcokban bizonyította be tehetségét. Kiváló szervezőként nyolcezer fős vadászezredeket hozott létre. 

Kossuth Lajos az érdemeire tekintettel ezredessé léptette elő.

Már 1849. augusztus 7-én lemondott, de ez nem mentette meg: augusztus 14-én Haynau elfogatta, rögtönítélő bíróság elé állíttatta és kivégeztette. 

Ormay Norbert ezredes. Forrás: Wikimedia Commons/Barabás Miklós festménye

Lenkey János megőrült a börtönben

Különösen szívszorító Lenkey János tábornok sorsa. Érte Petőfi Sándor is lelkesedett, sőt, versben is megörökítette alakját.

Petőfi Sándor: Lenkei százada

Koszorút kötöttem
Cserfa-levelekbül,
Harmat csillog rajta
Örömkönnyeimbül…
Kinek adnám én ezt,
Kinek adnám másnak,
Mint vitéz Lenkei
Huszárszázadának? 

…

Tőről vágott magyar
Ember a kapitány,
Nem igen téríté
Seregét ezután.
Ment velök, nem hátra,
De szépen előre,
És elértek édes
Hazájok földére. 

Lenkey századával, a Württemberg-huszárokkal állt át a szabadságharc oldalára. Őket vezette át úgy Galíciából Magyarországra, hogy a császári katonaság gyűrűjéből törtek ki. Lenkei és csapata nagy tiszteletnek örvendett a kalandos szökés miatt. 

Lenkey János honvédtábornok

Már felmenői is a magyar szabadságért harcoltak, többek között a Rákóczi-szabadságharcban. Lenkei János a Délvidéken küzdött a magyar szabadságért Damjanich János tábornokkal együtt, majd Komárom várába került. 

Mindeközben megtalálta a szerelem is: eljegyezte a lengyel származású Potozka grófnőt. 

Hajtincsét egy medalionban magával hordta. 1849. augusztus 13-án, a világosi fegyverletételkor esett fogságba. 

A börtönben embertelen körülmények között – egy fűtetlen, ablak nélküli cellában – tartották fogva, ami miatt rövidesen megőrült. 

1850. február 9-én hunyt el.

Lenkey János aradi síremlékének leleplezése. forrás: Wikimedia Commons.

Mindannyiukra, akik életüket áldozták a nemzeti függetlenségért az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, illetve az azt követő megtorlásban, október 6-án, a nemzeti gyásznapon emlékezünk meg tisztelettel.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc megtorlása során:

1. A 13 aradi vértanún kívül csaknem 130 embert végeztek ki,

2. mindannyian a magyar szabadságért áldozták életüket,

3. akiknek emlékét kegyelettel őrizzük.

A 13 aradi vértanú: Damjanich János, Vécsey Károly, Poeltenberg Ernő, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Knézich Károly, Aulich Lajos, Lázár Vilmos, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly és Nagysándor József.