V4-országok: a magyar diákok biztonságból jók, irodai szoftverekből gyengébbek

Rekordszámú, több mint 150 ezer közép-európai diák és tanár mérte fel digitális tudását a visegrádi négyek és Ukrajna közös digitáliskészség-felmérésében.

Forrás: Getty Images

Az IT Fitneszteszt az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége által koordinált készségfelmérési program. Hazánkban 90 általános iskola, valamint 76 középiskola és egyetem diákjai kapcsolódtak be a felmérésbe, amelyen a feladatok megoldásához rutinszerűen kellett használniuk a PC-t és az ismert digitális szolgáltatásokat. A kérdések az internethasználat, az IT biztonság, egyéb komplex feladatok, a közösségi hálózatok, illetve az irodai alkalmazások témakörét érintik.

IT-biztonságban erősek diákjaink, az irodai szoftverekkel kevésbé

A magyar diákoktól a legtöbb helyes megoldás (66%) a Biztonság és számítógépes rendszerek kategóriában született, ahol többségük felismerte az adathalász-kísérleteket, megértették a jelszóbiztonság fontosságát, és tudták, hogyan kell reagálni egy online biztonsági riasztásra. A leggyengébb eredmény (41%) az Irodai eszközök kategóriában született, ahol főleg a szövegszerkesztés és táblázatkezelés terén hiányosak az ismereteik – az IT Fitneszteszt statisztikái szerint ez évek óta így van.

Ez a mintázat összhangban van a régiós trendekkel: a visegrádi országok diákjai általában hasonlóan teljesítenek a biztonsági ismeretekben, de az irodai szoftverek alkalmazásában mindenhol van hová fejlődniük.

Ha az országos összesített eredményeket vizsgáljuk, a magyarok idén valamelyest a régiós átlag alatt teljesítettek: az általános iskolások átlagos sikeraránya 55,3 százalék, míg a középiskolásoké és egyetemistáké 50,2 százalék volt, szemben a régiós 57,2, illetve 52,1 százalékkal. A hazai teszteredmények arra is rávilágítottak, hogy

a diákok sokszor a végső eredményre koncentrálnak, nem a megoldási folyamat megértésére. Hosszú távon kockázatot jelenthet, hogy túlzottan az MI eszközökre támaszkodnak.

Bár a mesterséges intelligencia támogathatja a problémamegoldást, a kritikus gondolkodás, az alapvető ismeretek és a logikus következtetés továbbra is nélkülözhetetlenek.

Enyhe lemaradást mutat a hazai diákok idei összeredménye

Az általános iskolák átlagos sikerarányát (55,3%) tekintve Magyarország az utolsó helyen végzett Lengyelország (58,6%), Szlovákia (58%) és Csehország (57%) mögött. A középiskolások és egyetemisták összesített sikerarányát (49,3%) vizsgálva Magyarország szintén az utolsó helyen végzett Szlovákia (58,7%), Csehország (54,9%) és Lengyelország (54,1%) mögött. Az eredmények ugyanakkor mindegyik esetben a kívánt tartományon belül maradtak.

Magyarország idei IT Fitneszteszt-eredményei belföldön is jelentős regionális eltéréseket mutatnak: a legjobb teljesítményt a Nyugat- és Közép-Dunántúl régióiban mérték, míg a legnagyobb kihívásokkal az Észak-Alföld és Észak-Magyarország iskolái szembesültek. A legjobban és a leggyengébben teljesítő térségek eredményei között mintegy 20 százalékpontos különbség volt.

Ezeken a területeken kell fejleszteni a diákok készségeit

Az IT Fitneszteszt eredményei alapján a felmérésben részt vevő pedagógusok és oktatási szakértők több fejlesztési javaslatot fogalmaztak meg a digitális kompetenciák erősítésére. A hangsúlyt érdemes nemcsak az eredményekre, hanem a tanulási folyamatra helyezni, hogy a diákok megértsék az eszközhasználat célját.

Fejleszteni kell az adatelemzési készségeket is, például a nagyobb adathalmazokkal való munkát, a szűrést és a rendezést. Emellett fontos az algoritmikus és kritikus gondolkodás fejlesztése, ezért a tanulók számára érdemes összetett, döntéshozatalt igénylő feladatokat adni. Az AI-eszközök oktatási beemelése kapcsán a diákokat meg kell ismertetni a mesterséges intelligencia korlátaival és következményeivel is.

Szükséges továbbá az irodai szoftverek gyakorlati használatának elmélyítése, valamint a csapatmunka erősítése, például közös dokumentumok, megjegyzések és verziókövetés bevonásával. Ezek a fejlesztési irányok elősegítik, hogy a diákok

ne csupán felhasználói, hanem tudatos és alkotó részesei legyenek a digitális világnak.