A táltos paripa titka: az ősmagyar hitvilág és a magyar népmesék mágikus lova

A táltos paripa már az ősmagyar hitvilágnak is része volt. Legendája abból a hitből ered, hogy a táltost képesnek tartották arra, hogy állati alakot öltsön, így például paripává is alakuljon.

A táltos paripa a mesékben.

A ló az ősmagyarok hitvilágában szent és túlvilági közvetítő lény volt, a táltos pedig szimbolikus szerepet is betöltött. A táltos paripa gyakran nem e világi lény, hanem az al- vagy a felső világból érkező segítő, átváltozott szellem, próbára tevő, majd kiválasztóerő volt.

A táltos paripa a mesékben

A táltos paripa csodás átalakulásokra volt képes a magyarok hitvilága szerint

A mesékben a táltos paripa jelentéktelennek látszik. Külsejét tekintve gebe, csontsovány ló. A történetekben előfordul, hogy háromlábú, vak vagy sánta. A hősnek kell etetnie: parázson sült zabot, izzó szenet, hamut ad neki. Ez fontos motívumnak számított, mert a táltos paripa csak annak mutatja meg különleges tulajdonságait, aki méltó rá. Ha jól gondoskodnak róla, csodálatos, tüzes, aranyszőrű paripává válik, szárnyat növeszt vagy tüzet fúj és beszélni tud. 

A táltos paripa ekkortól aktív segítővé válik: hetedhét országon túl képes repülni. Három-, hét- vagy tizenkét mérföldes lépésekkel halad. Képes a világok között utazni. 

Az ősmagyarok hite szerint háromosztatú volt a világ. A felsőben éltek az istenek, a középsőben az emberek, az alsó pedig az alvilág vagy a túlvilág volt.  A táltos paripa képes volt a jövőbe látni, tanácsokat adni. Megküzdött a sárkánnyal és más táltos paripákkal is. A  történetekben erősebb és bölcsebb, mint gazdája, ő irányítja az eseményeket. Leggyakrabban a táltos paripa választja ki azt, aki a mese hőse lesz: a legkisebb fiút. Összeköti őket a hűség és a bizalom.

A királyfi és a táltos paripa párbeszéde, miután megtalálta a lovat a palota egy zárt szobájában:

„A táltos azt mondja neki: 
— Én már hét éve hogy nem voltam kint, és nem szellőztettem a lábaimat, szeretnék kimenni. Köss el engem, ülj fel reám, és én felviszlek ennek a fának tetejére. Mikor veled a fa teteje fölött fogok jobbról röpülni, akkor te a jobb kezeddel szakítsd le az egyik almát, s tedd a zsebedbe! Mikor balról fogok röpülni, akkor a bal kezeddel tépd le a másik almát is, és tedd el, de jól tartsd magad a nyeregben, nehogy leessél! 
A fiú a táltost a jászoltól eloldotta, felült reá, aztán a táltos a levegőben nyargalászott vele.”

Forrás: Beke Sándor: Az égigérő fa alatt. Irodalmi Szemle, 1973.

Magyar népmesék Forrás: NFI

Diószegi Vilmos néprajzkutató szerint a táltosember segítő szelleme a ló, aki a túlvilági utazása során támogatja őt. Ugyanis a táltos képes volt a világok között átjárni. A Tündér Ilona mesében a hős elindul, hogy megtalálja Ilonát, azonban kétszeri próbálkozása sikertelenül jár. Harmadik kísérleténél egy táltoslóra tesz szert. Azért kapja meg, mert a boszorkány három lovát megőrzi. Ezután a ló segítségével sikerül kiszabadítania Tündér Ilonát. A táltosok küzdelme során a táltospárbajban a táltosok küzdelme néha csődör, láng vagy tüzes kerék alakjában megy végbe.  

A táltosló mesék vázát a Magyar néprajzi enciklopédia szerint így lehet összefoglalni: 

Tizenkét fiútestvér szeretne megházasodni, ezért vándorútra indulnak. Útjuk során betérnek egy boszorkányhoz, akinek éppen tizenkét lánya van. A legkisebb fiú – táltoslova tanácsára – éjszaka helyet vagy cseréltet a lányokkal, ezért a boszorkány tévedésből a saját lányait pusztítja el. A fiúk ezután kénytelenek menekülni.

Később a legkisebb fiú – egyedül vagy testvéreivel együtt – egy király szolgálatába áll, aki azt a feladatot adja neki, hogy sorra hozza el az út közben talált különleges tárgyak gazdáit. Először az aranyhajú lányt kell megszereznie, majd az aranykacsát, végül az aranyménest.

Az utolsó próba előtt a fiú kilenc bivalybőrt kér, hogy beburkolhassa velük a lovát. A vezérmén megküzd a táltoslóval, ám mire lerúgja róla a bivalybőröket, annyira kimerül, hogy alulmarad a harcban. Ezután az egész aranyménes a táltosló nyomába szegődik.

Az aranyhajú lány kérésére a fiú megfeji a kancákat, majd a tejben megfürdik. A táltosló a kád mellé áll és vigyáz rá. A kancatejfürdő után a hős hétszerte szebb lesz. Ennek láttán a király is a tejbe ugrik, ám ő már benne ég. Végül a hős feleségül veszi az aranyhajú lányt.

A táltos paripa alakjában tehát az ősmagyar hitvilág él tovább. Az átalakulásra képes, a világok között átjárni tudó, különleges képességű táltos a mesékben a jók segítője. 

 

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország

dalszöveg, részlet:

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország,
Gyönyörűbb, mint a nagyvilág!
Ha zeng a zeneszó, látom ragyogó, szép orcád.
Táltos paripákon tovaszállunk, haza hí´ fű, fa, lomb, virág!
Úgy sír a hegedű, vár egy gyönyörű szép ország!

A táltos paripa az ősmagyarok hite szerint:

1. képes az átalakulásra,

2. csodás képességekkel rendelkezik,

3. és az ősmagyar hitvilág továbbélésének számít a meséinkben.