Habsburg Mária és II. Lajos kapcsolata szerelmi házasság volt

Habsburg Mária és II. Lajos első látásra egymásba szerettek. Habsburg és Jagelló politikai szövetségként indult a történetük, de kiegyensúlyozott házasság lett belőle.

Habsburg Mária és Lajos esküvője

Habsburg Mária hű maradt Lajoshoz élete végéig: soha többet nem ment férjhez. Mária 1505-ben Brüsszelben született, Habsburg Fülöp és Őrült Johanna gyermekeként.

Habsburg Mária és Lajos esküvője

Habsburg Mária és Lajos vészterhes időkben találkoztak

1515-ben II. Ulászló házassági szerződést kötött Habsburg Miksával: fia, Lajos, Habsburg Máriát vette feleségül, míg Miksa unokája, Ferdinánd Jagelló Annát. A szerződés azt is kikötötte, hogy ha valamelyik uralkodóház kihal, a trón a másikra száll. Ez a megállapodás teremtette meg a Habsburgok magyar trónra vonatkozó igényének jogalapját a későbbiekben. Mindketten gyermekek voltak ekkor még: tízévesek. Azonban már az első találkozásukkor egymásba szerettek.

Sajnos vészterhes időket éltek akkoriban a magyarok: egyrészt Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után II. Ulászló – Lajos édesapja – gyengekezű uralkodó volt. A királyi kincstár pénzzavarral küzdött, olyannyira, hogy az uralkodó piaci étkezdékből hozatta az ebédet: róla nevezték el a lacikonyhákat. Másrészt Európát újra fenyegette a török veszély. 

1512 és 1520 között I. Szelim török szultán a Közel-Kelet és Egyiptom meghódításával hatalmas világbirodalommá terjesztette ki az Oszmán Birodalmat. 1521-ben az őt trónon követő fia, I. Szulejmán megostromolta és elfoglalta Nándorfehérvárt. A törökök előtt ezzel nyitottá vált az út az ország közepe felé. Máriának és Lajosnak nem született gyermeke. A házasság Bécsben, 1522-ben köttetett meg, a Szent István-székesegyházban.

Habsburg Mária és Lajos szabadidejükben lovagoltak

Habsburg Mária erősebb kezű volt Lajosnál

Mária volt a határozottabb, céltudatosabb kettejük közül. Pártfogolta a művészeteket és az akkor újdonságnak számító reformációra is nyitottnak mutatkozott. Szabadidejükben lovagoltak és vadásztak. Azonban hiába próbálták mozgósítani a magyar nemességet a fenyegető oszmán támadás ellen, ez nem sikerült. Mária igyekezett együttműködni testvérével, Ferdinánddal a Magyar Királyság védelmének megszervezésében az Oszmán Birodalommal szemben. 

1526. augusztus 29-án a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett Mohácsnál. A királyt, II. Lajost menekülés közben érte a halál, a Csele-patakba fulladt. Mária Ferdinándot, a testvérét kérte meg ekkor, hogy jöjjön Magyarországra. Ferdinánd Máriát kinevezte régenssé azokra az időkre, amíg ő távol volt.

Az ország két részre szakadt: a nyugati rész Habsburg Ferdinándot választotta királlyá, a keleti rész Szapolyai Jánost. 1527 nyaráig  Mária volt a régens. 1528-ban nagynénje azt javasolta neki, menjen újra férjhez. Mária ezt elutasította, egész életében, özvegyként is Lajost szerette. Mária férje halála után igazán új életet kezdeni a Németalföldön sem tudott, amelynek a kormányzója lett. Akárcsak fivére, Habsburg Károly, ő is lemondott és visszavonult: élete utolsó három évét Hispániában töltötte nővérénél, és ott hunyt el 1558-ban.

Mária élete jó példa:

1. az igaz szerelemre,

2. a hűségre,

3. és egy ambiciózus, tehetséges királynői életútra.

Antonio Giovanni da Burgio pápai nuncius Lajosról: „Lajos kiváló ifjú volt: testalkata szerint is kiemelkedett a társai közül, valamint páratlan jóság és ragyogó szellem jellemezték. Annyi erény díszítette, hogy ha sorsa úgy hozta volna magával, hogy érettebb életkort megérjen, ő lett volna messze a legjobb, legkiválóbb fejedelem. Igen szelíd kedélyű volt, egyáltalában nem vad, minden jó és tisztességes dologra könnyen hajtható, sőt önmagától hajlamos. Ezenkívül fegyverforgatásban, lovaglásban, vadászásban s más ilyenféle fiatalos mulatságokban, katonadologban buzgón serénykedett, igazmondó volt, állhatatos, és abban, amit rábíztál, kitartó.”

A velencei követ Máriáról

„A legfenségesebb királynő körülbelül huszonkét éves, alacsony termetű, hosszú és keskeny arcú, igen csinos, karcsú, fekete szemű. Arca enyhén pirospozsgás. 

Egy magyar főúr levele Desiderius Erasmusnak 

„Bárcsak Mária lenne a király, ügyeink sokkal jobban állnának.”