Szilágyi Erzsébet a férje halála után erős nőként segítette fiait, Lászlót és Mátyást, majd Mátyás trónra segítése után mint mater regia, vagyis a király anyja országszerte köztiszteletben álló személlyé vált.
Szilágyi Erzsébet szerelmi házasságot kötött
Horogszegi Szilágyi Erzsébet 1410 körül született. Édesapja Szilágyi László, édesanyja Bellyéni Katalin, mindketten nemesi származásúak voltak, László a szerb despota szolgálatában állt. Csifó Tamás kutatásai szerint öt testvére volt, három fiú és két lány, közülük a legismertebb Szilágyi Mihály, aki kulcsfontosságú szerepet töltött be Mátyás király életében is.
Hunyadi Jánossal 1428 körül ismerkedhetett meg, majd a legnagyobb valószínűség szerint 1430-ban ment férjhez hozzá. Mind társadalmi osztályban, mind pedig rangban méltók voltak egymáshoz, és a házasságuk érzelmi alapon köttetett meg. Érdekesség, hogy két fiuk születése között 13 év telt el, többi gyermekükről nem tudunk.
Mindeközben Hunyadi János kormányzó lett, karrierje felfelé ívelt, ezért sokszor nem volt otthon Vajdahunyad várában, így Szilágyi Erzsébet önállóan igazgatta a birtokokat.
Hunyadi János nándorfehérvári győzelme, majd halála után nem sokkal újabb sorscsapás érte Szilágyi Erzsébetet: V. László kivégeztette idősebbik fiát, Hunyadi Lászlót. V. László ezután Prágába menekült, ahová fogolyként magával vitte az életben hagyott kisebbik fiút, a 15 éves Mátyást is. Édesanyja annyira aggódott érte, hogy – ahogyan Bonfini történetíró elbeszélte – olyan futárral küldte levelét Prágába a raboskodó fiának, aki hat óra alatt ért Budáról Prágába, ami rekordgyorsaságnak számított a korban.
Szilágyi Erzsébet kiszabadította fiát a rabságból
1457. novemberében V. László váratlanul meghalt, valószínűleg megmérgezték, ezt is Arany János örökítette meg a balladájában. A király halála után Mátyást Podjebrád György cseh király csak váltságdíj fejében volt hajlandó kiadni, negyvenezer aranyért. Szilágyi Erzsébet nevében Vitéz János tárgyalt a cseh királlyal. 1458. február 5-én Strassnitzban találkozhatott újra a fiú és az édesanya: miután a váltságdíjat kifizették, Erzsébet Mátyás elé ment.
A hazatérésnek azonban volt még egy feltétele mégpedig az, hogy Mátyás feleségül veszi Podjebrád Katalint. Ez meg is történt, azonban az ifjú asszony belehalt a szülésbe a gyermekével együtt.
„Inkább halva lássam fiam, mint korona nélkül!” – ezt a mondást is Szilágyi Erzsébetnek tulajdonítják. Fia mellett mindvégig kiállt. Mátyás hálás is volt az anyjának, aki Óbudán külön udvartartással rendelkezett, ezenkívül jelentős birtokai voltak. Okleveleiből kiderül, hogy védte a szegények, elesettek érdekeit, és mélyen vallásos asszony volt. A Nyulak-szigeti apácáknak szintén ő volt a védnöke. Okleveleiből jószívű, erős asszony képe bontakozik ki. Összesen 26 oklevele maradt fent.
Igazi nagymamaként viselkedett
Mikor Mátyásnak megszületett a törvénytelen fia, Corvin János, Szilágyi Erzsébet szeretettel, igazi nagymamaként gondoskodott róla – írta Fraknói Vilmos A magyar nemzet története című művében.
Bár a halálának pontos időpontját nem tudjuk, annyi bizonyos, hogy 1483 körül hunyt el. Ekkor Mátyás a hatalma csúcsán volt, épp Bécs elfoglalására készült. Szilágyi Erzsébet joggal bízhatott abban, hogy leszármazottai fogják örökölni a magyar trónt.
Szilágyi Erzsébet erős, céltudatos asszony volt, méltó társa Hunyadi Jánosnak és kiváló édesanyja gyermekeinek. Számos rendkívül nehéz próbatételt tartogatott számára a sors, de az erejét, kitartását nem veszítette el sohasem. Valós befolyása volt Magyarország sorsára, méghozzá jó irányba.
Hunyadi Mátyás neveltetése
Hunyadi Mátyás 1443. február 24-én született Kolozsvárott. A már kisfiúként eszes és tehetséges gyermek hatéves korában anyja és dajkája szárnyai alól szigorú tanítók felügyelete alá került. Hunyadi János nem lovagi műveltséggel kívánta útra bocsátani fiait: előbb Szánoki Gergely lengyel humanista, majd Vitéz János vezette be őt a tudás birodalmába.
Mátyást sokoldalú, érdeklődő emberré nevelték; tanították egyház- és államjogra, művészetekre, orvostudományra és természetesen latinra. Szorgalmas és tehetséges diák volt, különösen a történelmet, a nagy hadvezérek dicső tetteit olvasta mohó érdeklődéssel. Eredetiben olvasta a Nagy Sándor bátorságát, Hannibál ravaszságát elbeszélő történeteket, az olvasmányokat Vitéz János gondosan és célzatosan válogatta meg, a történelem gyakorlati hasznára igyekezett rábeszélni a fogékony gyereket.
Arany János: Mátyás anyja
Szilágyi
Örzsébet
Levelét megírta;
Szerelmes
Könnyével
Azt is telesirta.
Fiának
A levél,
Prága városába,
Örömhírt
Viszen a
Szomorú fogságba:
„Gyermekem!
Ne mozdulj
Prága városából;
Kiveszlek,
Kiváltlak
A nehéz rabságból.
„Arannyal,
Ezüsttel
Megfizetek érted;
Szívemen
Hordom én
A te hazatérted.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!