A kádári rendszerben a hatalom bizonyos keretek közt megengedte március 15-e megünneplését. Forradalmunk és szabadságharcunk napját azonban nem magában, hanem az úgynevezett forradalmi ifjúsági napok, a három tavasz ünnepségsorozatának részeként kellett ünnepelni.
Március 21-e a Tanácsköztársaság 133 napos kommunista diktatúrájának kezdőnapja, április 4-e a felszabadulás napja. Az első magyar kommunista diktatúra 133 véres napja száz éve vette kezdetét.
A XX. század elején gróf Tisza István, a nemzet érdekeit képviselő államférfi vezette Magyarországot. Tisza Istvánt határozottsága
miatt sokan irracionálisan gyűlölték, alaptalan rágalmakkal illették, egyebek mellett azzal vádolták, hogy háborúba vezette Magyarországot, miközben az utolsó pillanatig ellenezte 1914-ben a Szerbiának küldendő hadüzenetet.
A Tisza elleni gyűlölet gyilkos indulattá vált. Több merényletet követtek el ellene. Végül az őszirózsás forradalom idején, 1918. október 31-én fegyveresek hatoltak be Hermina úti villájába, és meggyilkolták.
Az elkövetők kilétét sem az 1921-es per, sem a történelem nem tisztázta, a történészek többsége valószínűsíti, hogy a bírósági tárgyalás idején külföldre szökött későbbi kommunista népbiztos, Pogány József valamilyen módon közreműködött a Tisza-gyilkosságban.
1918 őszén Károlyi Mihály lett Magyarország miniszterelnöke, később köztársasági elnöke. A Károlyi-kormánynak egyaránt tagja volt a szociáldemokrata Garami Ernő, a polgári radikális, mai értelemben balliberális Jászi Oszkár, az 1848-as alapon álló nemzeti konzervatív gróf Batthyány Tivadar, aki még 1918 decemberében kilépett a Károlyi-kormányból, és később a Bethlen István gróf vezette bécsi ellenkormány tagja lett.
E helyzet emlékeztet napjaink ellenzéki szövetségeire, amelyekben szintén egymással összeegyeztethetetlen ideológiájú, gyökeresen eltérő politikai program mellett szerveződő ellenzéki pártok fognak össze egy határozott nemzeti programot képviselő miniszterelnökkel szemben.
Károlyi Mihály legfőbb történelmi mulasztása az, hogy feltétlenül bízott az antant, különösen a franciák ígéreteiben, és a kisantanttal szembeni katonai védekezést elmulasztotta.