Segítsük a generációk együttélését!

Nyilvánvaló, hogy a nagyszülőknek komoly tudásuk és tapasztalatuk van, amit a leghatékonyabban a személyes példamutatással lehet átadni a fiataloknak.

A cél, hogy a nagyszülők többet lehessenek az unokákkal Fotó: Bach Máté

Ugyanakkor a nagyszülőkben rejlő potenciálok kihasználása az aktív idősödés előmozdításának hatékony eszköze is lehet. Az idősödő embereknek egyre fontosabb, hogy nyugdíjaséveikben is legyen valamilyen tevékenységük, amely azt az érzést nyújtja nekik, hogy ők is hasznos tagjai a családnak, a társadalomnak.

A nagyszülők értékeinek, kiaknázatlan erőforrásainak felismerése és feltárása a társadalom idősödésének is új értelmezést adna, és egy olyan szemléletváltozást indítana el, amely alapvetően változtatná meg a korosodók státusát, társadalmi megítélését, és növelné a nyugdíjas-generációval való együttműködés iránti társadalmi fogadókészséget. Egy ilyen támogató társadalmi környezet és kultúra kiépítése kedvező lépés lenne a generációk között húzódó szakadék áthidalása felé is.

Természetesen ehhez szükség van olyan többgenerációs házakra vagy nagy méretű lakásokra, amelyek ma még sok városban nincsenek, illetve még vidéken is elég nehéz azokat megvenni, illetve felépíttetni.

Nyilvánvalóan a bejelentett családtámogatási csomagban elsősorban a fiatal házasok önálló lakáshoz jutásának a támogatása szerepel kiemelt jelentőséggel, és a háromgenerá­ciós családmodell működési feltételeiről érthető módon nem esik szó, pedig szükséges lehetne ezt a lehetőséget is figyelembe venni. A többgenerációs családok lakhatásának megoldása vidéken, családi házban a legkönnyebb, bár nyilván nem a legolcsóbb megoldás.

Különösen komoly gondok jelentkezhetnek a nagyvárosok környékén levő agglomerációs övezetekben, ahonnan nem egyszerű a munkahelyre való eljutás, ráadásul jelentős környezeti terhelést is jelent a gépkocsi-közlekedéshez kapcsolódó szén-dioxid-emisszió miatt.

A többgenerációs lakóhelyek kialakítását tekintve a vidéki településeken jóval egyszerűbb a helyzet, ott „csak” az anyagi erőforrások megteremtése okozhat problémát. Ebben az esetben az önkormányzatokon keresztül lehetne a szükséges támogatást a családokhoz eljuttatni. Ugyancsak azi önkormányzatok segíthetnek abban, hogy megszervezzék a településen élő fiatal házasok kölcsönös házépítési segítését, amikor a fiatalok akár saját munkával is hozzájárulhatnak a többgenerációs lakóhelyek felépítéséhez.

Az eddigi felmérések szerint ma a fiataloknak Magyarországon csak mintegy 36 százaléka él házasságban, további egyharmaduknak van párkapcsolata, a harmadik egyharmadnak pedig nincs tartós párkapcsolata. Ennek részben a lakáshoz jutás nehéz­sége az oka.

Ugyanezen felmérések szerint a fiatal nők mintegy kétharmada egyszerre törekedne a gyermekvállalásra és a karrier­építésre, ami elég nehezen egyeztethető össze a nagyszülők aktív segítsége nélkül.

Úgy véljük, hogy több megoldás is figyelembe vehető a többgenerációs lakások és házak kialakítása során. Ezek közt a legfontosabbak a következők lehetnek: könnyűszerkezetes, bővíthető házak építése az építtetők bevonásával, ami jelentős költségcsökkentő hatású elem és lehetőség; a kalákában végzett családi házépítés megkönnyítése a kisvárosokban és a falvakban, ami a vidéki csok kialakításának új iránya lehet.

Ez az előző megoldással együtt a többgenerációs családok együttélését is elősegítheti. Ennél az építési formánál is önkormányzati és állami céltámogatással számolunk.

A kedvezményes kölcsönök egy részét vagy egészét a hétpontos családvédelmi akcióterv logikája szerint a vállalt két-három gyermek megszületése után javasoljuk leírni.

Olyan állami, önkormányzati és vegyes, magántulajdonú lakásgazdálkodási rendszer kialakítása lenne kívánatos, amely képes a változó lakásigények kielégítésére, mert kellően nagy lakásvagyona van, illetve képes biztosítani a területi mobilitást, alkalmazkodik a munkahelyek változó területi struktúrájához.

A kedvezőtlen demográfiai trendek megfordítása ilyen és ehhez hasonló konstrukciók kialakítását igényli. A cél tehát ezek elterjesztése, jogszabályi hátterük, feltételeik kialakítása, a kormány családpolitikájába illesztése. Ehhez a jogszabályi háttér megteremtése szintén elvégzendő feladat.

A szerzők közgazdászok