Segítsük a generációk együttélését!

Nyilvánvaló, hogy a nagyszülőknek komoly tudásuk és tapasztalatuk van, amit a leghatékonyabban a személyes példamutatással lehet átadni a fiataloknak.

A cél, hogy a nagyszülők többet lehessenek az unokákkal Fotó: Bach Máté

Az egész Európában és azon belül a hazánkban is elkeserítően alakuló demográfiai trend már a gazdaság működőképességét, valamint a nyugdíjak értékállóságát veszélyezteti.

Ennek a helyzetnek többféle megoldása is lehetséges, de az ma már Európa-szerte egyre világosabb, hogy az a látszólag logikus és olcsó változat, amely az Európán kívüli térségekből történő bevándorlás révén kívánná orvosolni a demográfiai gondjainkat, végső soron se nem egyszerű, se nem olcsó, hiszen az eltérő kulturális örökségű őslakosok és bevándorlók közötti feszültségek kezelése igen drága.

Ennél sokkal olcsóbb – bár korántsem egyszerű és gyors – megoldást jelenthet a hazai demográfiai tendenciák megfordítása, amely révén a gyermekvállalási kedv emelkedhet, és amelyért a kormányzat is komoly lépéseket tett a hétpontos családvédelmi akcióterv révén.

Figyelembe véve, hogy ezen akcióterv egyes elemei részleteiben még kidolgozás alatt állnak, illetve az úgynevezett falusi csok sincs még véglegesítve, tesszük meg a javaslatunkat arra nézve, hogy miként lehetne jelentős segítséget nyújtani a többgenerációs családmodell kialakítása révén a gyermekvállalási kedv ösztönzéséhez.

Látni kell, hogy napjainkban egész Euró­pában elterjedt az úgynevezett nukleáris család, amely csak szülőkből és legfeljebb gyermekekből áll, továbbá komoly nevelési, pszichológiai és értékrendszer-átadási nehézségekkel küzd a hagyományos, nagyszülős, többgenerációs családmodellel szemben.

Nyilvánvaló, hogy a nagyszülőknek komoly tudásuk és tapasztalatuk van, amit a leghatékonyabban a személyes példamutatással lehet átadni a fiataloknak. Ugyancsak fontos segítséget nyújthatnak a nagyszülők a gyermekeiknek az unokákkal foglalkozás terén: a gyerekekkel elmehetnek az óvodába-iskolába, elvihetik őket különórákra, sportolni és így tovább.

Természetesen a nagyszülők ma is számos családban aktív szerepet játszanak az unokák nevelésében, de azt is látni kell, hogy sokkal hatékonyabb lehetne mindez egy olyan nagycsalád esetében, ahol a három generáció fizikailag is együtt vagy legalábbis egymáshoz közel él.

Ugyanakkor a nagyszülőkben rejlő potenciálok kihasználása az aktív idősödés előmozdításának hatékony eszköze is lehet. Az idősödő embereknek egyre fontosabb, hogy nyugdíjaséveikben is legyen valamilyen tevékenységük, amely azt az érzést nyújtja nekik, hogy ők is hasznos tagjai a családnak, a társadalomnak.

A nagyszülők értékeinek, kiaknázatlan erőforrásainak felismerése és feltárása a társadalom idősödésének is új értelmezést adna, és egy olyan szemléletváltozást indítana el, amely alapvetően változtatná meg a korosodók státusát, társadalmi megítélését, és növelné a nyugdíjas-generációval való együttműködés iránti társadalmi fogadókészséget. Egy ilyen támogató társadalmi környezet és kultúra kiépítése kedvező lépés lenne a generációk között húzódó szakadék áthidalása felé is.

Természetesen ehhez szükség van olyan többgenerációs házakra vagy nagy méretű lakásokra, amelyek ma még sok városban nincsenek, illetve még vidéken is elég nehéz azokat megvenni, illetve felépíttetni.

Nyilvánvalóan a bejelentett családtámogatási csomagban elsősorban a fiatal házasok önálló lakáshoz jutásának a támogatása szerepel kiemelt jelentőséggel, és a háromgenerá­ciós családmodell működési feltételeiről érthető módon nem esik szó, pedig szükséges lehetne ezt a lehetőséget is figyelembe venni. A többgenerációs családok lakhatásának megoldása vidéken, családi házban a legkönnyebb, bár nyilván nem a legolcsóbb megoldás.

Különösen komoly gondok jelentkezhetnek a nagyvárosok környékén levő agglomerációs övezetekben, ahonnan nem egyszerű a munkahelyre való eljutás, ráadásul jelentős környezeti terhelést is jelent a gépkocsi-közlekedéshez kapcsolódó szén-dioxid-emisszió miatt.

A többgenerációs lakóhelyek kialakítását tekintve a vidéki településeken jóval egyszerűbb a helyzet, ott „csak” az anyagi erőforrások megteremtése okozhat problémát. Ebben az esetben az önkormányzatokon keresztül lehetne a szükséges támogatást a családokhoz eljuttatni. Ugyancsak azi önkormányzatok segíthetnek abban, hogy megszervezzék a településen élő fiatal házasok kölcsönös házépítési segítését, amikor a fiatalok akár saját munkával is hozzájárulhatnak a többgenerációs lakóhelyek felépítéséhez.

Az eddigi felmérések szerint ma a fiataloknak Magyarországon csak mintegy 36 százaléka él házasságban, további egyharmaduknak van párkapcsolata, a harmadik egyharmadnak pedig nincs tartós párkapcsolata. Ennek részben a lakáshoz jutás nehéz­sége az oka.

Ugyanezen felmérések szerint a fiatal nők mintegy kétharmada egyszerre törekedne a gyermekvállalásra és a karrier­építésre, ami elég nehezen egyeztethető össze a nagyszülők aktív segítsége nélkül.

Úgy véljük, hogy több megoldás is figyelembe vehető a többgenerációs lakások és házak kialakítása során. Ezek közt a legfontosabbak a következők lehetnek: könnyűszerkezetes, bővíthető házak építése az építtetők bevonásával, ami jelentős költségcsökkentő hatású elem és lehetőség; a kalákában végzett családi házépítés megkönnyítése a kisvárosokban és a falvakban, ami a vidéki csok kialakításának új iránya lehet.

Ez az előző megoldással együtt a többgenerációs családok együttélését is elősegítheti. Ennél az építési formánál is önkormányzati és állami céltámogatással számolunk.

A kedvezményes kölcsönök egy részét vagy egészét a hétpontos családvédelmi akcióterv logikája szerint a vállalt két-három gyermek megszületése után javasoljuk leírni.

Olyan állami, önkormányzati és vegyes, magántulajdonú lakásgazdálkodási rendszer kialakítása lenne kívánatos, amely képes a változó lakásigények kielégítésére, mert kellően nagy lakásvagyona van, illetve képes biztosítani a területi mobilitást, alkalmazkodik a munkahelyek változó területi struktúrájához.

A kedvezőtlen demográfiai trendek megfordítása ilyen és ehhez hasonló konstrukciók kialakítását igényli. A cél tehát ezek elterjesztése, jogszabályi hátterük, feltételeik kialakítása, a kormány családpolitikájába illesztése. Ehhez a jogszabályi háttér megteremtése szintén elvégzendő feladat.

A szerzők közgazdászok