Ártalmas kampányzöldségek Paks II ügyében

Az elmúlt években már többször kudarcot vallottak vele, ám a hazai ellenzékiek továbbra sem tanulnak saját hibáikból, és ismételten újra megpróbálják kijátszani a Paks II-kártyát.

A jogi konstrukció biztosítja, hogy az új blokkok százszázalékos állami tulajdonban maradjanak Fotó: Paks II Zrt.

Az elmúlt években már többször kudarcot vallottak vele, ám a hazai ellenzékiek továbbra sem tanulnak saját hibáikból, és ismételten újra megpróbálják kijátszani – ezúttal az uniós választási kampányban – a Paks II-kártyát. A magyar atomerőmű-létesítési projekt elleni támadásoknak az Európai Parlamentben van egy fogadatlan prókátora is. Jávor Benedeknek szó szerint létkérdés a dolog, miután a szövetséges szocialisták kegyelméből billegő harmadik-negyedik listás helyen várja a májusi szavazást, abban bízva, Strasbourgban folytathatja a Magyarország ellátás- és nemzetbiztonsági érdekeit szolgáló projekt elleni áskálódást. Ezért Jávornak semmi sem drága. Miután a Paks II projekttársaság részlegesen nyilvánosságra hozta a fővállalkozói szerződés szövegét, értelmezés címén azonnal telekürtölte a magyar sajtó erre kritikátlanul vevő részét a szokásos csúsztatásokkal és nyilvánvaló valótlanságokkal.

A józanul gondolkozó emberek szerencsére átlátnak a szitán, és pontosan tudják, hogy mekkora sületlenségeket beszélnek Jávor és zöldpárti társai, Paks II ellenében kampányolva. Itt van például az a DK-s parlamenti képviselő, aki azt mondta nemrég, hogy a megújuló energia egyszeri befektetést követően lényegében ingyenes energiaforrás, és ezért nem is érti, hogy miért kell Paks II az országnak. Az LMP szerint pedig inkább lakásszigetelésre kellene fordítani az erőmű árát.

Vegyük sorra, mert soha nem lehet eleget hangsúlyozni: a megújulók szükségesek, de alapvetően azokra nem lehet Magyarország biztonságos villamosenergia-ellátását alapozni. Ébresztő! A magyar zöldek mintaországa, a bezzeg Németország a megújulók erőltetésével és az atomerőműveinek bezárásával nem tudja megoldani fosszilis energiaforrások nélkül az ország biztonságos ellátását, legfeljebb barnaszén helyett sokkal több orosz gázt fognak elégetni, ezért is épül rohamtempóban az Északi áramlat II. A német klímacélok pedig pont annyit érnek, mint a papír, amire leírták őket. Mértékadó források szerint már a német lakossági fogyasztók is – ha ilyen tempóban folytatják a megújulók erőltetését – rövidesen megismerkedhetnek az áramkorlátozásokkal, hogy elkerülhetővé váljon mondjuk egy szélcsendes sötét és hideg téli napon a rendszer összeomlása, ha történetesen nem lesz elég importáram.

Tisztelt képviselő hölgyek és urak! Nem kellene az ellenzéki padsorokból kábítani az istenadta népet. A megújulós projektek beruházási és egyéb támogatások nélkül nem épülnének meg. Arról most ne beszéljünk, hogy a DK-s képviselő volt MSZP-s párttársa tíz éve, 2009. március 30-án a kormányzati padsorból szó szerint ezt mondta: „Most már arról tudunk a mai napon dönteni, várhatóan az előzetes jelek szerint nagy többséggel, hogy új atomerőművi kapacitást építsünk ki Magyarországon.” Hazánkban ekkor még többpárti politikai egyetértés volt a nukleáris kérdésekkel kapcsolatban, az alapvető nemzeti érdekek mentén. Ezután 180 fokos fordulatot vett az ellenzék. Másképpen ezt köpönyegforgatásnak is szokták mondani.

Visszatérve még egy kicsit a németekhez: az „ingyen megújulókat” idén 27,3 milliárd euróval (8600 milliárd forinttal!) támogatják, és természetesen a lakossági fogyasztók állják a cechet. Miközben egy berlini lakásban 99 forintot fizetnek kilowattóránként, addig Budapesten csak 37 forintba kerül ugyanez az áram. Arra azért befizetnék, amint Jávor Benedek kiáll a választói elé, és elmondja az igazat erről, a Paks II-vel kapcsolatos valótlanságai helyett. De mivel igazat erről soha nem hallhatunk tőle, ezért elmondjuk: a valós helyzet az, hogy ha valóban tenni akarunk a klímavédelemért, akkor ki kell jelentenünk, hogy az atomerőművekre és a megújulókra egyaránt szükség van, a fosszilis erőművek arányának radikális csökkentése mellett.

A megújulók esetében azonban elengedhetetlen egy optimális részarány meghatározása, ami figyelembe veszi az adott ország és a villamosenergia-fogyasztók teherbíró képességét, valamint a földrajzi adottságokat és a műszaki-gazdasági lehetőségeket is.

Magyarországon ez a plafon a megújulók számára harminc százalék. Az emberek félrevezetése helyett tessék már egyszer s mindenkorra megérteni, hogy a házak hőszigetelése nem pótolja a két új paksi blokk megépítését. Ezzel legfeljebb földgázt lehet megtakarítani, de attól még a villamos energiát valahol elő kell állítani. Sőt, ha a fűtés-korszerűsítés során hőszivattyúra váltunk, az is erőműben termelt áramot fogyaszt.

A megújulók valós megítélésére szolgáljon egy szemléletes példa: az év elején, január 23-án a déli órákban a 6926 megawatt rendszerterhelésből a nap- és szélerőművek a beépített közel 700 megawatt kapacitásból az időjárás miatt csak közel 5 (!), azaz öt megawattal részesedtek. Az import 1936, a paksi atomerőmű 1933, a gázerőművek pedig 1741 megawattot biztosítottak. Ez is azt mutatja, hogy teljes képtelenség Jávor és társainak állítása.

A Paks II projekt meg fog valósulni, mert ez az alapvető nemzeti érdekünk. Az elmúlt években lefolytatott uniós vizsgálatok egyértelmű üzenete pedig az, hogy a két új orosz blokk szakmai-­lag helyes és indokolt, valamint az európai jognak és jövőképnek is megfelelő döntés volt. A Paks II projekt hazánkban javítja az ellátásbiztonságot, valamint elősegíti az uniós klímavédelmi célkitűzések teljesítését, és a fogyasztóknak megfizethető energiaárakat biztosít. Az Európai Bizottság azt is megerősítette, hogy hazánkban gazdaságilag is kifizetődő új blokkokat építeni.

Az ellenzéki politikusok mélyen hallgatnak arról is, hogy a világon egyre több atomerőmű épül. Vajon miért, ha annyira gazdaságtalan és versenyképtelen ez a technológia, mint ahogy azt Jávor és az ellenzéki pártok állítják? A válasz egyszerű: folyamatos termelésre képes erőművek nélkül, csak időjárásfüggő erőművekre nem lehet alapozni egy ország ellátását, és a vízerőművek mellett atomerőművekkel lehet csak klímabarát módon nagy mennyiségű energiát előállítani. Az ellenzéknek fel kellene végre ismernie, hogy alapvető nemzeti érdek az új erőművek építése, ezáltal minimalizálva a nagy kockázatokat jelentő importkitettséget az ellátásbiztonság folyamatos garantálása érdekében. Aki azért kívánkozik az Európai Parlamentbe, hogy ezzel szembemenjen, az nem méltó a magyar választók bizalmára.

A szerző energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök