Ártalmas kampányzöldségek Paks II ügyében

Az elmúlt években már többször kudarcot vallottak vele, ám a hazai ellenzékiek továbbra sem tanulnak saját hibáikból, és ismételten újra megpróbálják kijátszani a Paks II-kártyát.

A jogi konstrukció biztosítja, hogy az új blokkok százszázalékos állami tulajdonban maradjanak Fotó: Paks II Zrt.

Tisztelt képviselő hölgyek és urak! Nem kellene az ellenzéki padsorokból kábítani az istenadta népet. A megújulós projektek beruházási és egyéb támogatások nélkül nem épülnének meg. Arról most ne beszéljünk, hogy a DK-s képviselő volt MSZP-s párttársa tíz éve, 2009. március 30-án a kormányzati padsorból szó szerint ezt mondta: „Most már arról tudunk a mai napon dönteni, várhatóan az előzetes jelek szerint nagy többséggel, hogy új atomerőművi kapacitást építsünk ki Magyarországon.” Hazánkban ekkor még többpárti politikai egyetértés volt a nukleáris kérdésekkel kapcsolatban, az alapvető nemzeti érdekek mentén. Ezután 180 fokos fordulatot vett az ellenzék. Másképpen ezt köpönyegforgatásnak is szokták mondani.

Visszatérve még egy kicsit a németekhez: az „ingyen megújulókat” idén 27,3 milliárd euróval (8600 milliárd forinttal!) támogatják, és természetesen a lakossági fogyasztók állják a cechet. Miközben egy berlini lakásban 99 forintot fizetnek kilowattóránként, addig Budapesten csak 37 forintba kerül ugyanez az áram. Arra azért befizetnék, amint Jávor Benedek kiáll a választói elé, és elmondja az igazat erről, a Paks II-vel kapcsolatos valótlanságai helyett. De mivel igazat erről soha nem hallhatunk tőle, ezért elmondjuk: a valós helyzet az, hogy ha valóban tenni akarunk a klímavédelemért, akkor ki kell jelentenünk, hogy az atomerőművekre és a megújulókra egyaránt szükség van, a fosszilis erőművek arányának radikális csökkentése mellett.

A megújulók esetében azonban elengedhetetlen egy optimális részarány meghatározása, ami figyelembe veszi az adott ország és a villamosenergia-fogyasztók teherbíró képességét, valamint a földrajzi adottságokat és a műszaki-gazdasági lehetőségeket is.

Magyarországon ez a plafon a megújulók számára harminc százalék. Az emberek félrevezetése helyett tessék már egyszer s mindenkorra megérteni, hogy a házak hőszigetelése nem pótolja a két új paksi blokk megépítését. Ezzel legfeljebb földgázt lehet megtakarítani, de attól még a villamos energiát valahol elő kell állítani. Sőt, ha a fűtés-korszerűsítés során hőszivattyúra váltunk, az is erőműben termelt áramot fogyaszt.

A megújulók valós megítélésére szolgáljon egy szemléletes példa: az év elején, január 23-án a déli órákban a 6926 megawatt rendszerterhelésből a nap- és szélerőművek a beépített közel 700 megawatt kapacitásból az időjárás miatt csak közel 5 (!), azaz öt megawattal részesedtek. Az import 1936, a paksi atomerőmű 1933, a gázerőművek pedig 1741 megawattot biztosítottak. Ez is azt mutatja, hogy teljes képtelenség Jávor és társainak állítása.

A Paks II projekt meg fog valósulni, mert ez az alapvető nemzeti érdekünk. Az elmúlt években lefolytatott uniós vizsgálatok egyértelmű üzenete pedig az, hogy a két új orosz blokk szakmai-­lag helyes és indokolt, valamint az európai jognak és jövőképnek is megfelelő döntés volt. A Paks II projekt hazánkban javítja az ellátásbiztonságot, valamint elősegíti az uniós klímavédelmi célkitűzések teljesítését, és a fogyasztóknak megfizethető energiaárakat biztosít. Az Európai Bizottság azt is megerősítette, hogy hazánkban gazdaságilag is kifizetődő új blokkokat építeni.

Az ellenzéki politikusok mélyen hallgatnak arról is, hogy a világon egyre több atomerőmű épül. Vajon miért, ha annyira gazdaságtalan és versenyképtelen ez a technológia, mint ahogy azt Jávor és az ellenzéki pártok állítják? A válasz egyszerű: folyamatos termelésre képes erőművek nélkül, csak időjárásfüggő erőművekre nem lehet alapozni egy ország ellátását, és a vízerőművek mellett atomerőművekkel lehet csak klímabarát módon nagy mennyiségű energiát előállítani. Az ellenzéknek fel kellene végre ismernie, hogy alapvető nemzeti érdek az új erőművek építése, ezáltal minimalizálva a nagy kockázatokat jelentő importkitettséget az ellátásbiztonság folyamatos garantálása érdekében. Aki azért kívánkozik az Európai Parlamentbe, hogy ezzel szembemenjen, az nem méltó a magyar választók bizalmára.

A szerző energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök