Roma felzárkóztatás a mélyszegénységben élők érdekei szerint

A rendszerváltás óta most először tapasztalható pozitív tendencia a cigányság helyzetében, tízezrek találtak munkát az elsődleges munkaerőpiacon.

Hodász, 2011. április 19. Utcán beszélgetõ fiatalok láthatók egy ablakból a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodászon, 2011. április 19-én. A több mint fele részben oláh cigányok lakta 3400 fõs településen a Hodászi Görög Katolikus Cigány Egyházközség több szociális intézményt is mûködtet. A felzárkóztatás jegyében óvoda, a bántalmazott anyák és gyermekeik, illetve az idõsek számára átmeneti otthon mûködik a településen, valamint egy ötvenfõs szociális gondozói hálózat is kialakítás alatt áll. MTI Fotó: Balázs Attila Fotó: Balázs Attila

Migráció és roma felzárkóztatás; az európai parlamenti választás kampánytémájává lett mindkét terület, hiszen a magyar kormányoldalnak egyaránt fontos a tömeges migráció megakadályozása és a mélyszegénységben élők felzárkóztatása. A hazai és külföldi ellenzéknek pedig evidens, hogy ezeken a témákon keresztül is támadja a kormányt. Most éppen Járóka Lívia, az Európai Parlament Fidesz által delegált alelnöke van terítéken, aki 2011-ben, a magyar EU-elnökség idején terjesztette elő az európai roma keretstratégia szövegét. A roma származású EP-képviselő a napokban kritikus megjegyzéseket tett a stratégia európai megvalósításával kapcsolatban, és még az egyébként legtöbb eredményt felmutató magyar felzárkóztatáspolitika számára is vannak megfontolandó megállapításai. Ilyen például az, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a romák véleményének, ösztönözni az alulról szerveződő aktivitást. Erre reflektált kinevezése alkalmából Vecsei Miklós új felzárkózási kormánybiztos, aki a roma civilek bevonását ígérte.

Migráció vagy felzárkóztatás – a választóknak ebben a kérdésben is dönteniük kell május 26-án, erre figyelmeztetett Járóka Lívia mellett több kormánypárti politikus. Arra, hogy ha Magyarországon is tömegessé válik a migráció, akkor nem jut majd elegendő pénz és politikai figyelem a legszegényebb társadalmi csoportok felzárkóztatására. Az évtizedek óta felhalmozódó társadalmi problémákat kell végre megoldani, nem pedig újabb nehézségek elé állítani az országot. Főleg nem olyanok elé, amelyeket a nálunk gazdagabb európai államok sem tudnak kezelni.

Setét Jenő roma aktivista nyilatkozataiban elítéli Járóka Lívia mondandóját, mert szerinte nem kell választani a más kontinensekről tömegesen érkezők befogadása és a mélyszegénységben élők felzárkóztatása között. Tipikus gyűlöletbeszédnek tartja mindezt, amelyben a gonosz fideszes hatalom szembeállítja egymással az áldozatokat, így az elnyomott cigányokat a szerencsétlen migránsok gyűlöletére hecceli a kormány. Úgy hiszi, ezért szavazott rengeteg roma a Fideszre.

A valódi okokról nem hajlandó tudomást venni: hogy a rendszerváltás óta most először tapasztalható pozitív tendencia a cigányság helyzetében, tízezrek találtak munkát az elsődleges munkaerőpiacon, akik a korábbi segélyek és közmunkabér helyett már az előbbiek többszörösét keresik meg a munkájukkal. A családtámogatási programokról szóló ellenzéki hazugságot is makacsul tartja, miszerint ezekből kihagyták a romákat, pedig ha elmenne néhány borsodi cigánytelepre, akkor ő is láthatná, hogy sokkal többen költöztek ki onnan a csok segítségével, mint a szociálliberális kormányok idejére jellemző látványprogram, az úgynevezett telepfelszámolás alkalmával.

A recept ismert: kell egy autentikusnak tűnő megszólaló, aki ellenpontként állítható a megtámadott politikussal szemben. Setétet az elmúlt években felkapta az ellenzéki média, a kormány és a Fidesz európai uniós roma felzárkóztatási törekvéseinek ő lett a hangadó roma ellendrukkere. Nem értelmes, megfontolásra alkalmas kritikákat fogalmaz meg, hanem ellenzéki szlogeneket hangoztat vagy gyárt, amelyekre hivatkozik Karácsony Gergely mellett számos jobbikos politikus is, amikor azt állítják, hogy ma már a Fidesz a szélsőség Magyarországon. Setét szervezete rajta van a Sargentini-jelentés azon listáján is, amelyektől vélemény érkezett az országot lejárató hazugságok megfogalmazásához. Járóka Líviának szóló szombati írása gúnyos és személyeskedő hangvételű, amelyhez a 168 Óra nyújtott felületet. Pedig az általa kritizált Járóka-interjú fontos megállapításokat tartalmaz, amelyek mentén a roma civil aktivistának a mélyszegénységben élők érdekeit kellene képviselnie, nem a szervezetét anyagilag támogatók vélt vagy valós elvárásainak megfelelni.

A nagy és általános állami intézkedések – mint a közmunkaprogram vagy a tankötelezettség hároméves korra leszállítása, a közétkeztetés kiterjesztése – mind hozzájárultak a helyzet javulásához. Most a célzott felzárkózási programok hatékonyságán kell javítani, amelyhez ígéretes lépés az új kormánybiztos személye és a Belügyminisztérium szerepvállalása. Ha a kormányzat bevonja a munkába azokat a roma szervezeteket, amelyeknek gyakorlati tapasztalataik vannak a felzárkóztatásban, akkor további jelentős eredmények is várhatók.