A negyedéves bűvös szám

Egyértelműen sok az 5,3 százalékos gazdasági növekedés, mind Magyarország korábbi adatait, mind az Európai Unió többi országát tekintve igen kedvező.

Számítottunk arra, hogy ennyire jó helyen leszünk az uniós rangsorban? Az exit pollok alapján lehetett látni, hogy az eredmény kedvező lesz, de azt nem, hogy ennyire. Az exit pollok esetében szintén elmondható, hogy hónapról hónapra felülmúlták a várakozásokat: az ipari termelés az év első három hónapjában 4,4, 6, illetve 8 százalékkal nőtt, miközben az építőipar kibocsátása 24, 46, 8, illetve 67,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Talán azért lehettünk óvatosabbak, mert a szolgáltatások esetében féltünk a tavalyinál némileg lassabb növekedéstől, mivel a kiskereskedelmi forgalom ugyan továbbra is dinamikusan, a negyedév átlagában 6,5 százalékkal nőtt, a turisztikai szálláshelyek forgalmának a bővülése elmaradt a korábbi években tapasztalttól. Azonban vélhetően ez sem igazolódott be – majd a részletes adatokból kiderül. Arra számítani lehetett, hogy a magyar növekedés az unió élvonalában lesz.

Amikor a KSH az első becslést közli, még nem hozza nyilvánosságra a részletes adatokat, így az egyes ágazatok hozzájárulásáról nincs pontos információnk. Ugyanígy nem tudjuk még, hogy pontosan mennyivel nőtt a fogyasztás és a beruházások volumene, illetve hogy miként alakult a nettó export. Tudjuk azonban, hogy a reálbérek dinamikus növekedése folytán a lakossági fogyasztás tovább bővült. Valószínűsíthető az is, hogy a beruházások is jelentősen hozzájárultak a növekedéshez.

A nettó export alakulása kapcsán már nehezebb tippelni: tekintettel a fogyasztás és a beruházások erőteljes bővülésére, az import is nagymértékben növekedhetett, így valószínű, hogy a nettó export a múlt évhez hasonlóan most sem tudta segíteni a növekedést. A részletes adatok megjelenésekor érdekes lesz a szolgáltatások szerepének alakulása: tavaly a szolgáltatások nyomán jött létre a külkereskedelmi többlet, míg korábban az áruk egyenlege is hozzá tudott ehhez járulni. Lehetséges, hogy a szolgáltatásexport szerepe a jövőben tovább nő: a szolgáltatások között jellemzőbbek a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek, amelyek felé történő elmozdulás szükséges a bérek további emeléséhez.

Mi várható a jövőben? Valószínűsíthető, hogy nem lesz mindig ennyire erőteljes a növekedés, a cél is sokkal inkább az lehet, hogy egy tartós, stabil, az elmúlt évek kedvező egyensúlyi folyamatait (alacsony költségvetési hiány, csökkenő GDP-arányos államadósság, többletes folyó fizetési mérleg) megőrző növekedés alakuljon ki. Ennek mértékét nehéz megmondani, de talán három és négy százalék közé tehető. Olyan növekedés kell tehát, amely a válság előtti időszakkal szemben nem jár együtt túlzott eladósodással, és segíti Magyarország gazdasági felzárkózását.

Tekintettel arra, hogy Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, a növekedésünket nagyban befolyásolja az is, hogy a külső piacaink gazdasága hogyan teljesít. Itt mostanában kiemelten Németországra kell figyelnünk, hiszen legfontosabb külkereskedelmi partnerünk gazdasága az elmúlt negyedévekben gyengélkedett: a bővülés a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest –0,2 százalék volt, a negyedikben pedig 0 százalék.

Ehhez képest az első negyedév növekedése már kedvezőbb volt, 0,4 százalék, bár ez még mindig nem tekinthető jónak. A magyar gazdaság tehát ezt az öt százalék feletti éves alapú bővülést egy nem annyira kedvező nemzetközi környezetben érte el. A német gazdasági teljesítmények alakulása mellett érdemes felsorolni a kockázatok között a brexitet is: nem tudjuk, hogy a brit kilépés mikor és milyen formában következik be, és hogy ennek milyen hatása lesz az Európai Unió gazdaságára. Ha egyáltalán lesz kilépés. Ugyanakkor Magyarország számára sem elhanyagolható a brit gazdaság teljesítménye, hiszen a szigetországgal kapcsolatos külkereskedelmünk jelentős, különösen a szolgáltatások esetében.

Természetesen a fent felvázolt kedvező folyamatokat egy válság jelentősen meg tudja változtatni. Egy válságot azonban lehetetlen előre jelezni: lehet, hogy holnap jön, lehet, hogy egy, két, öt vagy éppen tíz év múlva. A 2008-as válság Magyarországot a korábbi gazdasági folyamatok miatt nagyon súlyosan érintette. Ám most az ország felkészültsége jobb, mint a 2008-as válság idején – sem a háztartások, sem az állam, sem a vállalatok nincsenek úgy eladósodva, mint akkor. A felelős gazdálkodás fenntartása és a pénzügyek rendben tartása tehát különösen fontos, erre pedig a jelenlegi kedvező gazdasági környezet is lehetőséget ad.

A szerző a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője