Hőkamerák kerítések nélkül

Trumppal ellentétben az EU vezető szervei és a tömeges illegális bevándorlás célországai nem tanultak a 2015-öt megelőző évek tapasztalataiból és válságtüneteiből.

Forrás: MTI

A liberális eljárásnak köszönhetően azok, akiket a bevándorlási státusuk megsértésével vádoltak, kaptak egy időpontot a bírósági meghallgatáson való megjelenésre, majd elengedték őket, ami nyilvánvalóan lehetővé tette, hogy az illegális bevándorló ne jelenjen meg a bíróságon, és továbbra is illegálisan tartózkodjon az országban. Azzal, hogy az eljárás nem juthatott el bírósági szakaszba a fogvatartottak elengedése miatt, a szó szoros értelemben vett – tehát az államnak a szigorúan jogszabályok szerinti működése értelmében vett – jogállamiság is sérült.

A Trump-kormányzat a „law and order”, azaz a törvény és rend hagyományos konzervatív elvének megfelelően fogott neki az erős állam (kormányzat) megteremtésének. Nincs szükségünk új törvényekre! – szögezte le elnöki rendeleteiben, melyek lényege, hogy érvényt szerezzenek a már hatályban lévő törvényeknek, minthogy a gyenge állam lemondott saját törvényeinek érvényesítéséről.

A legelemibb dolgokról rendelkezett: a határőrség fejlesztéséről és a kitoloncolásokat végző szervezet létszámának növeléséről. Az igazságügy-miniszter az országba illegálisan belépőkkel szembeni szigorúbb elbánásra, a törvények és szabályok szigorú és kemény betartására szólított fel. Az ügyészeknek megfogalmazott irányelve szerint ha egy határon átkelő személyt egyszer már illegális belépéssel vádoltak meg és kitoloncoltak, akkor a következő illegális határátlépés esetén jelentős börtönbüntetéssel járó bűncselekmény elkövetésével vádolják.

Az Európai Unióban közmegegyezés van arról, hogy 2015-ben történteket migrációs és/vagy menekültválságként definiáljuk. Trumppal ellentétben azonban az EU vezető szervei és a tömeges illegális bevándorlás célországai nem tanultak a 2015-öt megelőző évek tapasztalataiból és válságtüneteiből, és nincs jele annak, hogy 2015 után fel akarnának készülni egy jövőbeni migrációs válság kezelésére. A migrációs válság (nem) kezelési módja egy olyan vezetési-irányítási válságot tükröz, amely maga is egyik oka a migrációs válságnak.

Az EU-ban számolnak lehetséges és határokon átnyúló, éghajlatváltozáshoz, járványokhoz, kibertámadásokhoz vagy a létfontosságú infrastruktúrák összeomlásához kapcsolódó válságokkal, amelyek kezelésére már létrehoztak különböző mechanizmusokat és intézményeket. A tömeges és illegális bevándorlást mint válságtényezőt azonban figyelmen kívül hagyták, és még biztonsági megfontolások sem késztetnek az intézményes válságkezeléssel kapcsolatos politika újragondolására.

Az EU vezetési-irányítási válságát mi sem tükrözi jobban, mint egy Magyarországot is érintő példa abszurditása. Nem finanszírozzák kerítések vagy akadályok emelését külső határokon, ellenben támogatják megfigyelő- és határellenőrző rendszerek kiépítését. Más azonban a technikai támogatás hatékonysága egy kerítésekkel védett határon, mint ott, ahol nincs kerítés. A kerítés nélküli határellenőrzés esetén az elvileg feltartóztatandó illegális migránsok nyilvánvalóan nagyobb eséllyel jutnak át a határon.

Az Európai Bizottság vagy ostoba, mert azt hiszi, hogy egy kerítésekkel nem védett határnak nyújtott technikai támogatás hatékonysága megegyezhet vagy nagyobb lehet a kerítés nyújtotta hatásnál, vagy végső soron érdektelen számára, hogy ténylegesen hány illegális migráns jut be az EU területére. Adja magát a kérdést: vajon az észak-afrikai spanyol városok, Ceuta és Melilla ellent tudnának-e állni kerítés nélkül a migrációs nyomásnak csak járőrökkel, hőkamerákkal és éjjellátó készülékekkel?

London pakisztáni származású polgármestere, Sadiq Khan burkoltan, de érthetően lefasisztázta az amerikai elnököt, aki okkal vágott vissza azzal, hogy Khan inkompetens: vezetése alatt London ugyanúgy a gyenge állam tüneteit mutatja, mint Amerika Obama elnöksége idején.

A szerző politológus