Hőkamerák kerítések nélkül

Trumppal ellentétben az EU vezető szervei és a tömeges illegális bevándorlás célországai nem tanultak a 2015-öt megelőző évek tapasztalataiból és válságtüneteiből.

Löffler Tibor
2019. 06. 05. 10:00
Forrás: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Donald Trump amerikai elnök angliai látogatásával párhuzamosan új fejezet kezdődött a szigetország történetében: Franciaországból már nemcsak vonaton vagy kamionokon akarnak az egyetlen szárazföldi kapun, a csatonaalagúton bejutni az illegális migránsok, hanem tengeren is. Földrajzi elszigeteltsége miatt Nagy-Britannia mindeddig nem volt igazából kitéve az EU-t uraló liberális bevándorláspolitika következményeinek, mostantól azonban választhatnak, hogy az anarchikus uniós megoldásokat vagy a Trump kínálta mintákat követik.

Az Egyesült Államokban már 1990-ben 3,5 millióra becsülték az illegális migránsok számát, ami 2007-ben elérte a csúcsot: 12,2 milliót. A válságkezelést Donald Trump azért is helyezte hivatalba lépése után kormányzati politikája középpontjába, mert elődei képtelenek voltak hatékony politikával előállni. Amerika egyre inkább a gyenge állam tüne­teit mutatta. Noha Barack Obama igyekezett érvényt szerezni a bevándorlásra vonatkozó jogszabályoknak, politikai és ideológiai megfontolásból lényegében elnézték azt, hogy bevándorlók illegálisan léptek be és tartózkodnak az államok területén. A végeredményt tekintve úgy tettek, mintha legálisan jutottak volna be az országba és törvényszerűen tartózkodnának ott, illetve törekedtek az illegális bevándorlók státusának legalizálására is.

Obama kénytelen volt elismerni, hogy a kormánynak korlátozott erőforrásai vannak az illegális bevándorlás kezelésének neuralgikus pontjához, a törvénytelen bevándorlók kitoloncolásához. Az illetékes hatóságok munkájában ugyanis az „elkapni és elengedni” informális gyakorlata érvényesült, amely felváltotta az „elkapni és visszafordítani” és az „elkapni és internálni” addig követett elvét.

Az elfogott és bírósági meghallgatásra váró illegális bevándorlókat inkább elengedték, mert az állomány létszáma alacsony volt, így túl sok migránssal volt dolguk, és szűkös lehetőségek voltak a fogvatartottak elhelyezésre is, miközben túl hosszú idő telt el az elfogás és a kitoloncolás között. Ráadásul a legfelsőbb bíróság kimondta, hogy a kitoloncolásra ítélt bevándorlókat, akiket más ország nem fogadna be, hat hónapnál tovább nem lehet fogva tartani.

A liberális eljárásnak köszönhetően azok, akiket a bevándorlási státusuk megsértésével vádoltak, kaptak egy időpontot a bírósági meghallgatáson való megjelenésre, majd elengedték őket, ami nyilvánvalóan lehetővé tette, hogy az illegális bevándorló ne jelenjen meg a bíróságon, és továbbra is illegálisan tartózkodjon az országban. Azzal, hogy az eljárás nem juthatott el bírósági szakaszba a fogvatartottak elengedése miatt, a szó szoros értelemben vett – tehát az államnak a szigorúan jogszabályok szerinti működése értelmében vett – jogállamiság is sérült.

A Trump-kormányzat a „law and order”, azaz a törvény és rend hagyományos konzervatív elvének megfelelően fogott neki az erős állam (kormányzat) megteremtésének. Nincs szükségünk új törvényekre! – szögezte le elnöki rendeleteiben, melyek lényege, hogy érvényt szerezzenek a már hatályban lévő törvényeknek, minthogy a gyenge állam lemondott saját törvényeinek érvényesítéséről.

A legelemibb dolgokról rendelkezett: a határőrség fejlesztéséről és a kitoloncolásokat végző szervezet létszámának növeléséről. Az igazságügy-miniszter az országba illegálisan belépőkkel szembeni szigorúbb elbánásra, a törvények és szabályok szigorú és kemény betartására szólított fel. Az ügyészeknek megfogalmazott irányelve szerint ha egy határon átkelő személyt egyszer már illegális belépéssel vádoltak meg és kitoloncoltak, akkor a következő illegális határátlépés esetén jelentős börtönbüntetéssel járó bűncselekmény elkövetésével vádolják.

Az Európai Unióban közmegegyezés van arról, hogy 2015-ben történteket migrációs és/vagy menekültválságként definiáljuk. Trumppal ellentétben azonban az EU vezető szervei és a tömeges illegális bevándorlás célországai nem tanultak a 2015-öt megelőző évek tapasztalataiból és válságtüneteiből, és nincs jele annak, hogy 2015 után fel akarnának készülni egy jövőbeni migrációs válság kezelésére. A migrációs válság (nem) kezelési módja egy olyan vezetési-irányítási válságot tükröz, amely maga is egyik oka a migrációs válságnak.

Az EU-ban számolnak lehetséges és határokon átnyúló, éghajlatváltozáshoz, járványokhoz, kibertámadásokhoz vagy a létfontosságú infrastruktúrák összeomlásához kapcsolódó válságokkal, amelyek kezelésére már létrehoztak különböző mechanizmusokat és intézményeket. A tömeges és illegális bevándorlást mint válságtényezőt azonban figyelmen kívül hagyták, és még biztonsági megfontolások sem késztetnek az intézményes válságkezeléssel kapcsolatos politika újragondolására.

Az EU vezetési-irányítási válságát mi sem tükrözi jobban, mint egy Magyarországot is érintő példa abszurditása. Nem finanszírozzák kerítések vagy akadályok emelését külső határokon, ellenben támogatják megfigyelő- és határellenőrző rendszerek kiépítését. Más azonban a technikai támogatás hatékonysága egy kerítésekkel védett határon, mint ott, ahol nincs kerítés. A kerítés nélküli határellenőrzés esetén az elvileg feltartóztatandó illegális migránsok nyilvánvalóan nagyobb eséllyel jutnak át a határon.

Az Európai Bizottság vagy ostoba, mert azt hiszi, hogy egy kerítésekkel nem védett határnak nyújtott technikai támogatás hatékonysága megegyezhet vagy nagyobb lehet a kerítés nyújtotta hatásnál, vagy végső soron érdektelen számára, hogy ténylegesen hány illegális migráns jut be az EU területére. Adja magát a kérdést: vajon az észak-afrikai spanyol városok, Ceuta és Melilla ellent tudnának-e állni kerítés nélkül a migrációs nyomásnak csak járőrökkel, hőkamerákkal és éjjellátó készülékekkel?

London pakisztáni származású polgármestere, Sadiq Khan burkoltan, de érthetően lefasisztázta az amerikai elnököt, aki okkal vágott vissza azzal, hogy Khan inkompetens: vezetése alatt London ugyanúgy a gyenge állam tüneteit mutatja, mint Amerika Obama elnöksége idején.

A szerző politológus

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.