A törvény mindenkire kötelező, és aki nem tartaná be, arra lesújt az EBH szigora. A nyugat-európai mintára rendkívül erős hatáskörökkel felruházott hatóság eljárásában – példátlan módon – megfordul a bizonyítási teher: nem a panaszosnak kell bizonyítania, hogy vele szemben jogsértést követtek el, hanem az eljárás alá vontnak kell „kimosakodnia magát”, vagyis igazolnia kell, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta. Nevezhetjük ezt akár a „bűnösség vélelmének” is. Az eljárást komolyan kell venni: ha képtelen megdönteni az ellene szóló vélelmet, meg is bírságolhatják, aminek az összege ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedhet. Aligha kérdéses, hogy ilyen tág mozgástér mellett adott a lehetőség a hatóság számára, hogy – mit sem törődve a gondolat szabadságához fűződő emberi joggal – bármikor tönkretegyen egzisztenciális alapon egy-egy konzervatív kisvállalkozást a mögötte álló családdal együtt.
A hollókői példa azért is kirívó, mert ezúttal nem egy közintézményt vontak felelősségre, hanem egy magánvállalkozást köteleztek arra, hogy a transznemű személynek (aki születése szerint nyilván férfi) kölcsönözzék ki a leányoknak való népviseletet, gúnyt űzve a hagyományból. Az egyenlő bánásmód követelményét ugyanis nemcsak az állami, önkormányzati szerveknek és a hatóságoknak kell megtartaniuk, hanem a gazdasági élet valamennyi szereplőjének is. A törvény egyedül a családi-baráti kapcsolatokra és a vallási-hitéleti jogviszonyokra ad felmentést, elvileg még egy egyesület sem utasíthatja vissza a soraiba jelentkező „harmadik nemű” személyt, függetlenül attól, hogy a társaság milyen értékrendet vall a magáénak.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!