A gyorsításnak egyszerű volt az oka. Az európai parlamenti képviselőket most már sürgeti az idő, hogy minél előbb szavazhassanak a leendő Európai Bizottságról. A hivatalba lépéshez hatalmi érdekek fűződnek, és már így is egy hónapos késedelmet szenved.
Egy kis idejük volt még, hogy Várhelyit szívatgassák, de sok nem. Kezdettől fogva tudni lehetett azt is, hogy amíg világ a világ, Magyarország az EU tagja, Orbán Viktor pedig kormányfő, addig nem lehet a végtelenségig visszautasítani a jelöltjeit. Utólag könnyű okosnak lenni, de ha az volt a cél, hogy Trócsányi legyen végül a befutó biztos, akkor másodjára kellett volna bedobni a nevét, Várhelyi pedig elsőre elvihette volna a balhét. Nyilván ő is összeférhetetlen valamivel, csak a végére kellett volna járni, pontosan mivel is. Ha mással nem, a jó modorral. Nem vicc: felvetődött mint probléma, hogy letorkolja a beosztottait.
A biztosi testület jóváhagyása előtti hetekben szokásosan nagy az Európai Parlament mellénye. Ilyenkor egy csapásra megkerülhetetlen lesz, amit éreztet is. Az egész eljárás, Várhelyi csuklóztatása és Trócsányi elmeszelése a Magyar Néphadseregben egykor beultrázásnak nevezett módszerre emlékeztet. Ez azt jelentette: aránytalanul nagy mennyiségű Ultra márkájú tisztítószert szórnak szét a körletben, és több vödör vizet is beöntenek. A végeredmény pozitív: tiszta a körlet. Ahogyan Várhelyi sikeres vizsgája is pozitív fejlemény. A hangsúly azonban a szívatáson, az alá- és fölérendeltségi viszony éreztetésén volt. Nem a lekvár teszi el a nagymamát, az EP hagyja jóvá a bizottságot, nem fordítva. Orbán jelöltjét egzecíroztatni kellett egy darabig. A katonai szlengszótár szerint a beultrázást követő úgynevezett sikamika ezt takarta: az öregkatonák által megalázás, büntetés, kitolás céljával kikényszerített, az újoncok által végrehajtott, többnyire értelmetlen, hosszadalmas nagytakarítás.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!