Büszkeség tölt el mindig, amikor csak Kassán járok. Még most is van valami mélyen és háboríthatatlanul polgári ebben a városban. Maga a városiasság mint civilizációs lehetőség sugárzik az óváros falaiból, közismert műemlékeiből, nemesi palotáiból, katonai építményeiből és hosszú átjáróházaiból. Minden alkalommal, amikor végigmegyek a Fő utcán, azzal a büszkeséggel járok-kelek, hogy itt született nagyanyám és nagyapám, anyám itt töltötte gyermekkora nyarait nagyszülei Hernád-parti kertes házában, és dédnagyanyámmal reggelente titokban osontak a Szent Erzsébet-székesegyházba rövid imára, hogy az „illetékeseknek” ne szúrjon szemet.
De ki kegyelmez a szerencsétlen ukránoknak?
Az amerikai demokraták és brüsszeli szövetségeseik ukrán fiatalok tízezreit áldoznák fel saját érdekeikért.