A politikai túlélés mesterfogása

A brit zsidóság nagyjából 75 százaléka a Konzervatív Pártra teszi le voksát, és ezért a munkáspártiak kollektíve mint politikai ellenfeleket kezelik őket.

epa08068474 Labour leader Jeremy Corbyn (C) leaves his house in London, Britain, 13 December 2019. Britons went to the polls for a general election on 12 December 2019, which the Conservative Party has won with an overall majority. EPA/FACUNDO ARRIZABALAGA Fotó: FACUNDO ARRIZABALAGA Forrás: MTI/EPA/FACUNDO ARRIZABALAGA

A szakszervezetek és Momentum közti egyre élesedő konfliktust jól demonstrálja az a belső közvélemény-kutatás, mely szerint az Unite óriásszakszervezet egykori sziklaszilárd munkáspárti szavazótáborának csak egyharmada tervezte, hogy a szocialistákra fog szavazni. Az antiszemita, iszlamista terrorizmussal szimpatizáló, bevándorláspárti Munkáspártban otthonra lelő Momentum mozgalom ideológiája tehát a Londont benépesítő parallel társadalmak és az identitászavarral küszködő jómódú elit körén kívül nem tudott magának teret nyerni.

Míg a Jeremy Corbyn vezette szélsőbaloldal precedens nélküli népszerűségét a brit zsidó közösség eddig csak aggodalommal követte, ez mára pánikhangulattá vált. Stephen Pollard, a népszerű Jewish Chronicle (Zsidó krónika) szerkesztője egy cikkben azt hangoztatta, hogy egy munkáspárti győzelem után a brit zsidók tömegével fogják elhagyni az országot.

A jelenlegi munkáspárti elit zsidógyűlöletének igazi motivációit ugyan nehéz lenne pontosan meghatározni, de nem feltétlenül rokonlelkűek a kontinentális vallási vagy ideológiai előítéleteken nyugvó történelmi antiszemitizmussal. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a brit zsidóság nagyjából 75 százaléka a Konzervatív Pártra teszi le voksát, és ezért a munkáspártiak kollektíve mint politikai ellenfeleket kezelik őket. A másik komoly ösztönző ok az, hogy a brit muszlim közösség vallásosabb rétegeiben az ilyen attitűd egyenes arányosan szavazatokhoz vezet. Az Institute for Jewish Policy Research kutatóintézet szerint a muszlim közösségben közel négyszerese az antiszemita nézeteket vallók hányada a társadalom többi rétegeihez képest. Ez annál inkább jelentős információ a szocialistáknak, mivel egyes modellek szerint a brit muszlim közösség 2050-re 13 millió főre duzzadhat. A kérdés tehát az marad, meg tudja-e erősíteni a befolyását a pártba befészkelődött brit Momentum mozgalom vagy képes lesz-e a régi, mérsékelt, Tony Blair-típusú szocialista frakció visszakapni a tőle drámai körülmények közt elragadott Munkáspártot.

A konzervatívok a választásokon a politikai túlélés mesterfogását mutatták be. Boris Johnson nem lesz se hajlandó, se képes arra, hogy az évtizedek óta a választók által sérelmezett tömeges bevándorlásra, a vallási fundamentalizmus terjedésére vagy az egyre romló közbiztonság kérdésére végleges választ adjon. Az EU-ból való kilépést viszont a britek a nemzeti önrendelkezés visszaszerzése első lépésének tekintik, erre pedig a Johnson-kormánynak erős mandátumot adtak. Megjegyzem, a Konzervatív Pártot balra toló David Cameron a magyar diplomácia számára szinte semmilyen támaszt nem nyújtott a 2015 óta fennálló súlyos nemzetközi vitákban.

Johnson az EU-tagságot kivéve nem sokban különbözik elődeitől az országunkat érintő vitákat tekintve, de pártjában most előtérbe kerültek olyan személyiségek, akik az Európai Unió jelenlegi ideológiai profilját erősen kritikusan értékelik. Magyarországnak meghatározóak, példaértékűek a brit demokráciában és társadalomban lejátszódó folyamatok. A magyar diplomáciának és a gazdasági köröknek el kell kezdeniük azon csatornák kiépítését, amelyek a két ország kapcsolatát egy teljesen új szintre helyezhetik.

A szerző teológus, publicista