A legenda szerint Winston Churchill a statisztikai kimutatásokkal kapcsolatban azt mondta: „Csak azt a statisztikai adatot hiszem el, amit én magam hamisítottam.”
Akarva-akaratlan a volt angol miniszterelnök gyakorlatilag tömören és egyértelműen fogalmazta meg, illetve mondjuk úgy, definiálta a politika egyik lényeges ismérvét, az érdekérvényesítés stratégiai megjelenítését.
Egyszerű bizonyíték arra, hogy a politikusok céljaik érdekében használják a megtévesztés, befolyásolás eszközét. Teszik ezt direkt módon, például megnyilatkozásaikban, vagy átengedik az arra felkészültebb szervezeteknek. Segítőik ebben a kézivezérelt médiafelületek, pártérdekek mentén szerveződött civil szervezetek – napjainkban NGO álnéven tevékenykedő álcivil szervezetek is –, illetve az ilyen jellegű feladatokra leginkább felkészült titkosszolgálatok.
Bármelyik megoldást is választja a politika, fontos, hogy nemes célt szolgáljon. Előfordulhat ugyanis, hogy a társadalomnak, a vezetett népnek nehézkes lenne elmagyarázni, pláne tömegeket meggyőzni egyes döntések indokoltságáról.
A politika alapvetően stratégiai üzletág, és a jövő érdekében kell hosszú távon érthető intézkedéseket tennie, ami utólag lesz elfogadható a többségnek a pozitív élmény és tapasztalat okán. Gyakran előfordul, hogy ezek a fejlődést támogató célok előre nem definiálhatók, így nem kapnák meg a társadalom támogatását. Ekkor jön a churchilli élethelyzet: meg kell hamisítani a kívánt statisztikai adatokat.
De! A félremagyarázás, illetve a tudatos megtévesztés szolgálhat marginális érdekeket is. Bizonyosságot nyerhet az idők előrehaladtával, hogy a politikai vezetés szándékosan „tévedett”, még pontosabban: tudatosan azért vezette félre a választóit, mert egy szűk érdekcsoport akaratát hajtotta végre. Ráadásul a cselekedetével a többség érdekeit súlyosan sértette, sokszor még nehezen korrigálható helyzetet is előidézve.
Előfordult a történelemben, ha a rosszindulatú cselekmény lelepleződött, a politikai elit megkapta méltó büntetését. Kérdés azonban, hogy napjaink egyre gyakrabban ismertté váló, Brüsszelből kiinduló politikai megtévesztéseinek mi lesz a következménye. Egyfelől milyen hatással lesz a polgárok életére itt Európában, másrészt milyen sors vár az ötszázmillió európait átverő, országaikat eláruló politikusokra?