Egy titkosszolgálat akkor működik jól, akkor hasznos igazán a tevékenysége az ország számára, ha a napi rutinfeladatainak elvégzésén túl képes a történések mélyére nézni, a rejtett összefüggéseket feltárni. A két dolog természetesen összefügg. Mert a munkája során rengeteg olyan adat, információ birtokába jut, amelyek önmagukban nem tűnnek fontosnak. De ha a szolgálat állományában dolgozók fejében az agysejtek minősége megfelelő, és még szerencséjük is van, akkor képesek a látszólag egymástól független információmorzsákban meglátni a rendszert. Amennyiben az események láncolata mögött meghúzódó, nemzetbiztonsági fenyegetést jelentő művelet nyomaira bukkannak, akkor elkezdődhet a célirányos adatgyűjtés. Ha a hírszerzés és az elhárítás között jó az együttműködés, kölcsönös az egymás iránti bizalom, akkor a feltételezett fenyegetést jelentő adatok kutatása megindulhat külföldön is. A nyílt és műveleti forrásokból szerzett információtömeg elemzése, értékelése már segít egyre pontosabban felmérni az ellenérdekelt ország vagy szervezet céljait, eszközeit, módszereit.
Tovább tart a klímaváltozás okairól folyó tudományos vita
A túlzott fogyasztással kimerítjük erőforrásainkat, a hulladékokkal súlyosan terheljük környezetünket.